Ez az aksi nagyon penge

A BYD kínai villanyautó-gyártó az akkumulátorok fejlesztésében és gyártásában is az élmezőnyben van. Egyelőre még csak Kínában, és limitált számú norvég importban találkozhatunk új Blade, azaz penge névre keresztelt aksijukkal, de ha a pletykák igazak, hamarosan a világ legnagyobb elektromos autó gyártójának is elkezdenek szállítani.

De mi is ez a Blade aksi, és mi ez a nagy felhajtás körülötte?

LFP új ruhában

Kezdjük mindjárt az alapokkal. A Blade cella elnevezése a hosszú, keskeny, penge alakú formájára utal, de ennek nem sok köze van az aksi kémiájához. Nem nulla, de nem sok. Kémiailag ez is egy LFP, tehát lítium-vasfoszfát cella annak minden előnyével és hátrányával. A pozitívumok mellett kell tehát felsorolni, hogy nem szükséges a gyártásához sem nikkel, sem kobalt, ezért relatíve olcsó a cella és biztosak lehetünk benne, hogy nem kongói gyermekek bányászták az összetevőket. (Mondjuk egyébként sem ők bányásszák, de ez az általános közvélekedés).

A drágább, de nagyobb hatótávot biztosító nikkeles cellákkal szemben három-négyszeres az élettartam, azaz legalább 3000 ciklust kibírnak az aksik, ami elméletileg 1,2 millió kilométer feletti használatot jelent. Tűz esetén további előny, hogy az LFP cella nem táplálja a lángokat oxigénnel, így sokkal nehezebben gyullad ki, és kevésbé vehemensen ég, mint más alternatívák. A BYD saját kísérletei szerint a Blade cellák 300 °C hőmérsékletet és 260%-os túltöltést is kibírnak, de a tesztek során egy 46 tonnás teherautóval is áthajtottak rajtuk. Hogy mennyire biztonságos ez a cella, arra válasz az alábbi gyári videó, ahol egy hagyományos NMC cellával, valamint egy szokványos prizmatikus LFP-vetik össze a pengét. Az eredmény látványos: hiába tolnak át egy szeget a cella közepén, az nem gyullad ki.

A hátrányok is hasonlóak többi ilyen kémiájú cellához, így az energiasűrűség a legnagyobb negatívum. A Blade cella gravimetrikus energiasűrűsége a hírek szerint 166 Wh/kg, míg a jobb NCA/NMC celláknál ez 260 Wh/kg körüli. Így azonos kapacitáshoz 56%-kal nagyobb tömeg szükséges. Persze a szűk keresztmetszet inkább a térfogatra vetített energiasűrűség (azonos helyen mekkora kapacitás fér el), ami itt 448 Wh/l a nikkeles cellák 710 körüli értékével szemben. Így ugyanakkora térfogatba közel 60%-kal nagyobb kapacitású aksit lehet rakni, ha a drágább NCA cellákat használjuk. Az LFP cellák sajátossága hogy nagyon nem szeretik a hideget, ilyenkor lassú a töltésük, ami a regeneratív fékezést is korlátozza, ezért az ilyen kocsik igyekeznek aktív fűtéssel 20 fok felett tartani a cellák hőmérsékletét télen is, ami némi hatótávba kerül. (A Model 3 LFP aksija például villámtöltés előtt 40 fok fölé fűti a cellát).

BYD Blade pakk demo. Forrás: BYD

A Blade igazi újdonsága a formája, ami több mint külcsín. Nem véletlen, hogy a prizmatikus cellákat téglatest alakú dobozokba csomagolják, és ezt megváltoztatni nem triviális, de ennek fejtegetése jóval túlnőne ezen a cikken. A lényeg az, hogy a penge a szokványos ~17×13×5 centis formátumú modulokba épített cella helyett ~90×12×13 centis és közvetlenül az akkupakkba kerül, azaz cell-to-pack dizájn. Ez azt jelenti, hogy a sok egymás mellé helyezett cella elég merevítést ad az akkupakknak ahhoz, hogy el lehessen hagyni a modulokat, így duplán segíti az energiasűrűséget. Egyrészt maguk a modulok – ha úgy tetszik rekeszek – sem foglalnak helyet az akkucsomagban, másrészt sok kicsi cella helyett kevesebb nagy van, ami a felesleges csomagolóanyagot, cellaborítást csökkenti a pakkban. Így hagyományos formátumú LFP-hez képest akkupakk szinten nagyobb energiasűrűséget érhetünk el.

Balra: a hagyományos modulokba helyezett téglatest alakú cellák, jobbra, a penge alakú LFP. A helykihasználás 50%-kal jobb. Forrás: medium.com

Nem prototípus

A BYD 2020 márciusában mutatta be első autóját az új cellával, és a BYD Tang EV Európába, pontosabban Norvégiába is eljutott tavaly szeptemberben. Az SUV egy 86,4 kWh-s Blade aksit kapott, ami 400 kilométeres WLTP hatótávra elég. A kocsi 4,6 másodperc alatt gyorsul százra, 180 km/h a végsebessége és a töltési csúcsteljesítménye 110 kW. Penge ide vagy oda, ez így is egy 3 tonnás monstrum.

Készül azonban már a Bladen alapuló következő generációs e-platform 3.0, ami 3 másodperc alatti gyorsulást, 800 voltos rendszert és akár 966 kilométeres hatótávot ígér. Ez utóbbi még akkor is elég sok, ha tudjuk, hogy a kínai NEDC szabvány szerint kalkulálták, hiszen ezzel a WLTP sem lehet nagyon 600 kilométer alatti. Állítólag az új rendszerrel 5 perc alatt közel 150 kilométer hatótávot tölthetünk majd vissza.

Az SVOLT új Blade sorozata – különböző méretekben és paraméterekkel. Forrás: SVOLT

A BYD mellett egyébként az SVOLT is rendelkezik Blade prototípussal, ráadásul ezek több méretben is készülnek majd. Az L600-as széria a harmadik negyedévben kerülhet gyártásba, és viszonylag rövid de tömzsi lesz ~57×21×12 centis külső méretekkel. A 627 Wh-s kapacitású cella 185 Wh/kg energiasűrűségű. Ennél izgalmasabb lesz a később érkező L300-as néven futó testvére, amiről egyelőre annyit tudni, hogy 800 voltos rendszerekhez is használható és 4C töltési teljesítményre is képes lesz, de még nem tudjuk ez is LFP-e. (Lesz L400 és L500 is, előbbi a hibridekhez, utóbbi a haszongépjárművekhez lett fejlesztve).

Úgy tűnik, az LFP világában a Blade cellák jelentik a következő lépcsőfokot, és izgalmas fejlődést várhatunk tőlük.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.