PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL040MDIyLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IVTAvQjM3MDI5NjY5LjQ1ODQ4MjY4ODtkY190cmtfYWlkPTY1MjcwNDkyNztkY190cmtfY2lkPTI2NTU3MTA4NDtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSRHRFBSO2dkcHJfY29uc2VudD0kR0RQUl9DT05TRU5UXzc1NTtsdGQ9O2RjX3Rkdj0xIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tjbGsvTjQwMjIuMzczMzQyOFZJTExBTllBVVRPU09LLkhVMC9CMzcwMjk2NjkuNDU4NDgyNjg4O2RjX3Rya19haWQ9NjUyNzA0OTI3O2RjX3Rya19jaWQ9MjY1NTcxMDg0O2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZF90cmVhdG1lbnQ9O3RmdWE9O2dkcHI9JEdEUFI7Z2Rwcl9jb25zZW50PSRHRFBSX0NPTlNFTlRfNzU1O2x0ZD07ZGNfdGR2PTEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2xlYWQtMjAyNi0xMC0wNS1sZWFwbW90b3ItdDAzLXN0YXRpYy02MDB4NTAwLTI2MDkuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8xMC9sZWFkLTIwMjYtMTAtMDUtbGVhcG1vdG9yLXQwMy1zdGF0aWMtMTMwMHg2MDAtMjYwOS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2xlYWQtMjAyNi0xMC0wNS1sZWFwbW90b3ItdDAzLXN0YXRpYy0xMzAweDYwMC0yNjA5LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PElGUkFNRSBTUkM9Imh0dHBzOi8vYWQuZG91YmxlY2xpY2submV0L2RkbS90cmFja2ltcGkvTjQwMjIuMzczMzQyOFZJTExBTllBVVRPU09LLkhVMC9CMzcwMjk2NjkuNDU4NDgyNjg4O2RjX3Rya19haWQ9NjUyNzA0OTI3O2RjX3Rya19jaWQ9MjY1NTcxMDg0O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Az agrovoltaikus, azaz a mezőgazdasági termelést a fotovoltaikával kombináló rendszerekben utazó francia Sun’Agri a Lot-et-Garonne régióban található, YoLa farm fóliasátraira telepített napelemeket, ahol az elmúlt két évben padlizsánt termesztettek. A francia cég nemrégiben közzétette a kísérlet előzetes eredményeit. A 2020 szeptemberében üzembe helyezett 2500 m²-es létesítmény megfelel az üzemeltető azon igényeinek, hogy a termelést a klímaváltozáshoz adaptálja. A fóliasátrak átlaghőmérsékletének emelkedése (tavasszal 30 °C, nyáron 40 °C) ugyanis károsítja, „megégeti” a virágokat, és felgyorsítja a kártevők fejlődését. Egy évvel az üzembe helyezés után az első eredmények azt mutatták, hogy a panelek alatt magasabb a hozam, mint a modulok nélküli, azonos nagyságú referenciaterületen. A berendezés alatt több mint 800 kg zöldséget takarítottak be, míg az azonos méretű referenciaterületen csak körülbelül 500 kg-ot. A panelek alatt növekedő padlizsánok biomasszája ráadásul nagyobb is, ami a növény jobb fejlődésére utal. „Örülünk, hogy a YoLa farmról érkező visszajelzések a gyakorlatban is megerősítik az agrovoltaika előnyeit a kertészeti és üvegházi növénytermesztésben” – mondta Cécile Magherini, a Sun’Agri igazgatója. „Azon túl, hogy a technológiánk az éghajlati kihívásokhoz való alkalmazkodás és az ellenálló képesség eszköze, az intelligens megoldásaink lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés optimalizálását is.” A YoLa farm napelemes fóliasátrai. Kép: YoLa farm. A cég háromféle érzékelővel szerelte fel a növényeket, amelyek segítségével részletesen elemezni lehet a növények állapotát, és figyelembe lehet venni a meteorológiai tényezőket. A növény különböző részein elhelyezett mikrometeorológiai érzékelők mérik a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a szelet és a sugárzást. A fotoszintetikusan aktív sugárzást (PAR ) mérő szenzorok segítenek a produktivitás nyomonkövetésében, a „növényi szenzorok” pedig lehetővé teszik a növény viselkedésének (vízállapot, működés, stressz, belső hőmérséklet) megfigyelését és jólétének valós idejű optimalizálását. „Különböző zöldségeket termesztünk ezek alatt a lamellák alatt anélkül, hogy nyáron meszelnünk kellene a fóliasátrakat. Két év távlatában kisebbek a kártevők, például a levéltetvek által okozott kár mértéke is.” – nyilatkozta Youp Brinkhoff, a gazdaság vezetője. Miért meszelik a fóliasátrakat? A növények nem szeretik sem a hideget, sem a túlzott meleget. Az üvegházak és fóliasátrak célja, hogy az ideális tartományban tartsák a hőmérsékletet, ezért télen fűteni, nyáron pedig hűteni kell őket. Ez utóbbi legegyszerűbb módja az árnyékolás, amihez gyakran meszet szoktak használni. Egy fehérre meszelt, de azért mégis áttetsző fólia csökkenti a sátor belső hőmérsékletét – egészen addig, amíg az eső le nem mossa. A transzparens napelemek erre a problémára tudnak egy tartós megoldást nyújtani, miközben még energiát is termelnek. Földművesként is termel áramot az olajipari óriás A címlapkép illusztráció. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
