Ellentmondásos kísérlet kezdődött: sószemcséket lőnek a légkörbe, hogy lehűtsék a Földet

Április elején egy ellentmondásos megítélésű kísérlet vette kezdetét a San Francisco-öbölben: tudósok egy csoportja mikroszkopikus méretű sószemcséket lőtt az égbe egy használaton kívüli repülőgép-hordozó fedélzetéről. A teszt az Egyesült Államok első olyan valós környezetben végzett kísérlete volt, amely geomérnökség révén igyekszik korlátozni a globális felmelegedést. Ilyen szempontból tehát mindenképpen mérföldkőről van szó, ugyanakkor az a tény, hogy előzetesen nagyon kevesen tudtak a kísérletek megkezdéséről, jól tükrözi, hogy a geomérnöki projektek még mindig mennyire érzékeny témának számítanak, noha egyre nagyobb érdeklődés övezi őket, hiszen a globális felmelegedés lassításának egy lehetséges módját jelentik – írja Corbin Hiar a Politico hasábjain megjelent cikkében.

A Coastal Atmospheric Aerosol Research and Engagement (CAARE) projekt keretében speciális „permetezőágyúk” segítségével tengerisó-szemcsék billióit lövik az égbe, hogy növeljék a tengeri felhők fényvisszaverő képességét. A szövetségi szabályozó hatóságokhoz benyújtott időjárás-módosítási űrlap szerint a Washingtoni Egyetem kutatói által vezetett csapat a kísérletet – ha a körülmények lehetővé teszik – május végéig folytatják a San Franciscó-öbölben horgonyzó, ma már múzeumként funkcionáló USS Hornet repülőgép-hordozó fedélzetén.

Egy permetezőágyú. Kép: Silver Lining

A projektre akkor kerül sor, amikor a globális átlaghőmérséklet sorra dönti a havi, illetve az éves rekordokat, és amikor a Szilícium-völgyi finanszírozók és egyes környezetvédelmi csoportok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a napsugárzás intenzitásának módosítása iránt. A múlt hónapban ugyanakkor az őslakos Számik tiltakozását követően a Harvard Egyetemnek leállították azt a kísérletét, amely Svédország közelében akart fényvisszaverő aeroszolokat juttatni a sztratoszférába.

„Mivel ezt a kísérletet a teszt megkezdéséig titokban tartották, kíváncsian várjuk, hogyan tervezik a nyilvánosság bevonását, és kiket fognak bevonni” – mondta Shuchi Talati, az Alliance for Just Deliberation on Solar Geoengineering nevű nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója, aki arra törekszik, hogy a fejlődő országokat is bevonják a geomérnökséggel kapcsolatos döntésekbe. „Miközben a projekt megfelel minden jelenlegi jogszabályi követelménynek, meg kellene vizsgálni, hogy milyen  szabályozási keretre lenne szükség egy olyan világban, ahol [a napsugárzás módosításával] kísérleteznek” – tette hozzá Talati.

A napsugárzás részleges blokkolására irányuló törekvéseket számos ellentmondás övezi, mivel ennek széles körű alkalmazása tisztázatlan módon megváltoztathatja az időjárási mintákat, és potenciálisan korlátozhatja a halászat és a mezőgazdaság termelékenységét. Emellett nem kezelné az éghajlatváltozás fő okát – a fosszilis tüzelőanyagok használatát –, és a globális hőmérséklet katasztrofális megugrását eredményezhetné, ha a jelentős geomérnökségi tevékenységeket leállítanák, mielőtt az üvegházhatású gázok mennyisége kezelhető szintre csökkenne.

Mindezek ellenére véleményem szerint a kísérletek folytatása hasznos lenne, hiszen minél több vasat tartunk a tűzben, annál jobb. Az nem árt, ha van egy B opciónk is, ehhez pedig szükségesek a kutatások. Arról nem is beszélve, hogy a már eddig előidézett, illetve a majd még ezután bekövetkező felmelegedéssel is kezdenünk kellene valamit.

„A természetbe való beavatkozás gondolata annyira vitatott, hogy a keddi teszt szervezői szűk körben tartották a részleteket, attól tartva, hogy a kritikusok megpróbálják majd megakadályozni őket” – számolt be a New York Times. A Fehér Ház is elhatárolódott a kísérlettől, amelyet egy Smithsonian Intézethez kötődő múzeum közreműködésével hajtanak végre.

A projektcsoport ugyanakkor az átláthatóságáról beszélt, megjegyezve, hogy a jelenleg úszó múzeumként működő USS Hornet látogatói is megtekinthetik a kísérletet.

„A világnak gyorsan előre kell lépnie az aeroszol részecskék éghajlatra gyakorolt hatásainak megértésében” – mondta Kelly Wanser, a SilverLining, a kísérletben résztvevő civil szervezet ügyvezető igazgatója egy sajtóközleményben.

A CAARE-projekt egy nagyobb tanulmány része, amelyet a Washingtoni Egyetem által vezetett konzorciuma szeretne tovább folytatni. Az egyetem által közzétett információk szerint ennek második fázisa a partoktól 1-2 km-re zajlana.

Kép: Washingtoni Egyetem

A légkörben lévő aeroszolok (apró részecskék) származhatnak természetes forrásokból (például por, biológiai kibocsátások és tengeri permet), vagy emberi tevékenységekből (például belső égésű motorok és fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek), ami azonban közös bennük, hogy hűsítő hatást gyakorolnak a Föld éghajlatára, és jelenlegi tudásunk szerint az üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedés 10-40%-át ellensúlyozzák. A levegőminőség javítására irányuló törekvések csökkentik az emberi eredetű aeroszolok kibocsátását, ami – ironikus módon – fokozza a felmelegedést. Az elmúlt évtizedekben ezért egyes tudósok azt javasolták, hogy sószemcsékkel növeljék a tengeri felhők fényvisszaverő képességét, ami a légszennyezés hűsítő hatását reprodukálná, ám jóval tisztább módon.

A Wikipédia szerint a geomérnökség a bolygómérnökség földi alkalmazása, nagy léptékű, globális hatású, előre eltervezett hatásokat okozó beavatkozás a Föld, mint fizikai rendszer működésébe. Napjainkban elsősorban a földi légkör olyan megváltoztatását értik alatta, mely a globális felmelegedés hatásait mérsékelni tudja, vagy esetleg teljesen meg is szünteti pl. a napsütés behatásának gyengítésével.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.