PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTYwMHg1MDAtMDYxOC5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA2L2tpYS1ldi1yYW5nZS0xMzAweDYwMC0wNjE4LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTEzMDB4NjAwLTA2MTgucG5nIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Bár a világ akku- és autógyártói leginkább az NMC és LFP kémiára fókuszálnak, a horizonton pedig ott van már a nátriumion-aksi, ezeken kívül is van még bőven fejlesztési irány. A Stellantis is több vasat tart a tűzben. Lítium-kén A lítium-kén akkumulátorok sem most kerültek ki először a laboratóriumokból, már az 1960-as évek óta fejlesztik őket és jelenleg is több cég dolgozik rajtuk. A lítium-kén akkumulátor elvi működése. Forrás: oxisenergy.com Legfőbb előnyük, hogy a drága nikkel és kobalt, vagy az olcsó de nehéz vas helyett ként használnak, így olcsóbbak, könnyebbek és mivel a lítiumot is más formában tárolják, energiasűrűségük is nagyobb, mint a hagyományos aksiké. Egyes prototípusok 550 Wh/kg energiasűrűségre is képesek, míg a legjobb NMC aksik 350 körül vannak és az 500-as szintet csak a szilárdtest akkuktól várjuk. Természetesen ha mindez hátrányok nélkül működne, akkor már rég mindenben Li-S akku lenne, de sajnos ennek a kémiának a tartóssága messze nem éri el a jelenleg használt megoldásokét, így igazán nagy mennyiségben nem kerültek eddig termékekbe. A Stellantis viszont valószínűleg lát fantáziát a Zeta Energy fejlesztésében, ugyanis szerződést kötöttek velük az akkufejlesztő lítium-kén aksijainak használatára… 2030-tól. A meglehetősen távoli dátum azt sejteti, hogy még nem egy sorozatérett termékről van szó, tehát itt is lehetnek még olyan problémák a labor és a napi több százezer cella gyártása között, amelyek kitolják ezt a dátumot, de a Zeta optimista. A két cég közös sajtóközleménye szerint: A lítium-kén akkumulátorok a felébe fognak kerülni, mint a mai kémiák. Az ilyen akkumulátorok jelentősen könnyebbek is lehetnek a hagyományos lítium-ion akkumulátoroknál, így ugyanakkora akkukapacitást kaphatunk kevesebb tömeggel, ami javítja az autók vezethetőségét és növeli hatótávjukat. Ami bíztató még: a lítium-kén akkucellák gyárthatóak a jelenlegi kémiák gyártósorain, a meglévő akkugyárakban és nikkel, kobalt és hasonló anyagok hiányában lehetővé teszik, hogy az ellátási lánc teljesen Európán, illetve Észak-Amerikán belül maradjon. Magyarul csökkenthetik a függőséget Kínától, Afrikától (kobalt), Indonéziától (nikkel). Érdekesség, hogy nem ez a Stellantis egyedüli kénes szerződése. A vállalat a Szlícium-völgyben működő startup, a Lyten egyik befektetője is, amely Nevadában szeretne egymilliárd dollárból lítium-kén akkugyárat építeni – írja az Automotive News. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
