PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD00OTkiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXYzL2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9NDk5JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8xMi92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLTQ5OS1tLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTIvdmlsbGFueWF1dG9zb2stbGVhZC00OTktdy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEyL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLWxlYWQtNDk5LXcuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Bár a világ akku- és autógyártói leginkább az NMC és LFP kémiára fókuszálnak, a horizonton pedig ott van már a nátriumion-aksi, ezeken kívül is van még bőven fejlesztési irány. A Stellantis is több vasat tart a tűzben. Lítium-kén A lítium-kén akkumulátorok sem most kerültek ki először a laboratóriumokból, már az 1960-as évek óta fejlesztik őket és jelenleg is több cég dolgozik rajtuk. A lítium-kén akkumulátor elvi működése. Forrás: oxisenergy.com Legfőbb előnyük, hogy a drága nikkel és kobalt, vagy az olcsó de nehéz vas helyett ként használnak, így olcsóbbak, könnyebbek és mivel a lítiumot is más formában tárolják, energiasűrűségük is nagyobb, mint a hagyományos aksiké. Egyes prototípusok 550 Wh/kg energiasűrűségre is képesek, míg a legjobb NMC aksik 350 körül vannak és az 500-as szintet csak a szilárdtest akkuktól várjuk. Természetesen ha mindez hátrányok nélkül működne, akkor már rég mindenben Li-S akku lenne, de sajnos ennek a kémiának a tartóssága messze nem éri el a jelenleg használt megoldásokét, így igazán nagy mennyiségben nem kerültek eddig termékekbe. A Stellantis viszont valószínűleg lát fantáziát a Zeta Energy fejlesztésében, ugyanis szerződést kötöttek velük az akkufejlesztő lítium-kén aksijainak használatára… 2030-tól. A meglehetősen távoli dátum azt sejteti, hogy még nem egy sorozatérett termékről van szó, tehát itt is lehetnek még olyan problémák a labor és a napi több százezer cella gyártása között, amelyek kitolják ezt a dátumot, de a Zeta optimista. A két cég közös sajtóközleménye szerint: A lítium-kén akkumulátorok a felébe fognak kerülni, mint a mai kémiák. Az ilyen akkumulátorok jelentősen könnyebbek is lehetnek a hagyományos lítium-ion akkumulátoroknál, így ugyanakkora akkukapacitást kaphatunk kevesebb tömeggel, ami javítja az autók vezethetőségét és növeli hatótávjukat. Ami bíztató még: a lítium-kén akkucellák gyárthatóak a jelenlegi kémiák gyártósorain, a meglévő akkugyárakban és nikkel, kobalt és hasonló anyagok hiányában lehetővé teszik, hogy az ellátási lánc teljesen Európán, illetve Észak-Amerikán belül maradjon. Magyarul csökkenthetik a függőséget Kínától, Afrikától (kobalt), Indonéziától (nikkel). Érdekesség, hogy nem ez a Stellantis egyedüli kénes szerződése. A vállalat a Szlícium-völgyben működő startup, a Lyten egyik befektetője is, amely Nevadában szeretne egymilliárd dollárból lítium-kén akkugyárat építeni – írja az Automotive News. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
