Bár az Európai Unióban 2025-ben is folytatódott az energiaátállás, tavaly már inkább a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentése került a döntéshozók intézkedéseinek fókuszába. Az Európai Bizottság megfizethető energia cselekvési terve helyesen diagnosztizálja a magas európai energiaárak kiváltó okát: a drága importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget. Az energiaágazatban a szén egyre inkább kifutóban van, és több évnyi meredek csökkenés után tavaly új történelmi mélypontot ért el, de az is újdonságot jelentett 2025-ben, hogy a szél- és a napenergia együttesen már több villamos energiát biztosítottak, mint a fosszilis energiahordozók. Az EU azonban továbbra is túlzott mértékben függ a földgáztól. A növekvő kereslet, illetve a vízerőművek termelésének visszaesése és a kevésbé szeles időjárás megnövelte az EU gázimportját, ami áremelkedéshez vezetett a villamosenergia-piacokon – derül ki a londoni székhelyű agytröszt, az Ember legújabb jelentéséből. A következőkben ennek a jelentésnek a legfontosabb megállapításait foglaljuk össze. Az EU villamosenergia-termelése 2024-ben Az EU tagországai tavaly 2792 TWh (+0,9%) villamos energiát állítottak elő, amelyből 22 TWh-t exportáltak – az export legnagyobb részét a Franciaországból az Egyesült Királyságba irányuló szállítás tette ki. A kontextus kedvéért a fenti számot kiegészítenénk azzal az információval, hogy az Unió villamosenergia-termelése a világ teljes felhasználásának kevesebb mint az egytizedét, a kínai értéknek pedig a bő negyedét érte el. A tagállamok áramfogyasztása 2025-ben 0,6%-kal (15 TWh-val) növekedett 2024-hez képest, ugyanakkor a 2019-es értéktől még mindig elmaradt néhány százalékkal. 2024 2025 változás Termelés 2767 TWh 2792 TWh +0,9% Export 12 TWh 22 TWh +83% Felhasználás 2755 TWh 2770 TWh +0,6% A fosszilis energia 29%-os arányt ért el a villamosenergia-mixen belül, egy hajszálnyival többet, mint az előző évben (28,6%). A napenergia dinamikus növekedésének köszönhetően ugyanakkor az időjárásfüggő megújulók – a tavalyi évben először – megelőzték a fosszilis energiát. Bár időről időre előfordulnak rövidebb ideig tartó megtorpanások, a fosszilis energiaforrások visszaszorulása mostanra már tendenciózusnak nevezhető. Évtizedes időtávon látványos a változás: Fosszilis energia Noha a szén felhasználása csökkent 2025-ben, az EU fosszilis villamosenergia-termelése összességében 17 TWh-val (+2%) növekedett az előző évhez képest a gázerőművek nagyobb kihasználtsága miatt, de a tavalyi 809 TWh még így is a második legalacsonyabb értéket jelenti az elmúlt 40 évben. A növekedés hátterében részben az energiafelhasználás (+15 TWh), illetve a nem uniós országokba irányuló nettó export (+10 TWh) növekedése, részben pedig a vízerőművek (-43 TWh) és szélerőművek (-12 TWh) termelésének visszaesése áll. A szén 2025-ben is tovább csökkent, és 257 TWh-val már csak az EU energiaellátásának kevesebb mint egytizedét (9,2%) adta, ami új történelmi mélypontot jelent. Ez figyelemre méltó változás, ha azt nézzük, hogy tíz évvel korábban még az EU villamosenergia-termelésének csaknem egynegyedét (24,6%) tette ki, 705 TWh-val. A szén aránya az EU energiamixében jóval alacsonyabb a globális átlagnál (ami 33,1% volt 2025 első felében). Szerencsére a szén felhasználásának csökkenését az elmúlt tíz évben nem követte a gáz vagy más fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának azonos mértékű növekedése. Az EU fennmaradó szénalapú energiatermelése elsősorban két országra, Németországra és Lengyelországra koncentrálódik, amelyek 2025-ben az EU szénalapú energiatermelésének több mint 74%-át adták. Azonban itt is csökkent a felhasználás 2024-hez képest: Németországban 3,2%-kal, Lengyelországban pedig 6,6%-kal. A gázerőművek termelése 2019-ben érte el a csúcsot 569 TWh-val, azóta az EU-ban a gázalapú villamosenergia-termelés öt egymást követő évben csökkent, és 2024-ben 432 TWh-ra esett vissza. 2025-ben azután ismét növekedett (+34 TWh, +8 % 2024-hez képest), de továbbra is alacsonyabb szinten maradt, mint a szélenergia, és a felhasználás 16,7%-át biztosította. A megnövekedett gázfelhasználás és a magasabb gázárak (+5,6% 2024-hez képest) együttesen azt jelentették, hogy tavaly az EU 32 milliárd eurót költött gázimportra áramtermelési célból, ami 16%-kal több, mint 2024-ben. Ez az első éves növekedés az EU gázimport-számlájában a 2022-es energiaválság óta. 2025-ben azonban nem minden tagországban nőtt a gázalapú villamosenergia-termelés. A gázfogyasztás az EU 27 tagállama közül 15-ben nőtt, Spanyolország (+9,7 TWh, +19%), Olaszország (+6,5 TWh, +5,5%) és Németország (+4,3 TWh, +5,4%) együttesen a növekedés 60%-át adták. Mindhárom ország esetében fontos tényező volt a belföldi és külföldi vízenergia-termelés csökkenése. Atomenergia és tradicionális megújulók A nukleáris energiatermelés 2025-ben lényegében stagnált és 652 TWh-val az EU-s áramtermelés 23,4%-át biztosította. A vízenergia ezzel szemben 12%-os csökkenést szenvedett el a kedvezőtlenebbre forduló időjárás miatt, a vízerőművek termelése így 370 TWh-ról 327 TWh-ra esett vissza, a részesedésük pedig 11,7% volt az EU villamosenergia-mixén belül. Időjárásfüggő megújulók Az elmúlt évtizedben a szélenergia és a napenergia folyamatos növekedési tendenciát mutatott. Ez az elmúlt öt évben felgyorsult, amikor részesedésük az EU energiaellátásában több mint 10 százalékponttal nőtt (19,7 %-ról 30,1 %-ra). A fosszilis energiaforrások mindeközben visszaszorultak, a részesedésük az EU energiaellátásában csaknem 8 százalékponttal, 36,7%-ról 29,0%-ra csökkent 2020 és 2025 között. Az EU tagországainak többségében a szélenergia és a napenergia központi szerepet tölt be az áramtermelésben. 2025-ben a 27 tagország közül 14-ben a szélenergia és a napenergia több áramot termelt, mint az összes fosszilis energiaforrás. Két ország, Hollandia és Horvátország 2025-ben érte el először ezt a mérföldkövet. A megújuló energiaforrások 2025-ben az EU villamosenergia-termelésének csaknem felét (47,7%, 1331 TWh) adták. A szokatlan időjárási körülmények ellenére a megújuló energiaforrások aránya 2024-hez képest stabil maradt (47,9%). Ez azért volt lehetséges, mert ugyanazok az időjárási anomáliák, amelyek a szélenergia és a vízenergia termelésének csökkenését okozták, a napelemek termelését növelték. Az Atlanti-óceán északi részén tapasztalt szokatlanul meleg hőmérséklet (+3-4 °C a hosszú távú átlaghoz képest) száraz és szélcsendes első negyedévet eredményezett 2025-ben. Észak-Európában a kumulált csapadékmennyiség 33%-kal alacsonyabb volt, az átlagos szélsebesség pedig 23%-kal csökkent január-márciusban az elmúlt öt év átlagához képest. Az EU szélenergiás kapacitásainak bővülése – amelynek köszönhetően 2025 első felében 5,3 GW új szélerőművet helyeztek üzembe – nem volt elegendő ahhoz, hogy kompenzálja az év elején tapasztalt rendkívül alacsony szélsebességet. A szélenergia-termelés az év egészében 12 TWh-val (-2,5%) maradt el 2024-től és 473 TWh-val az Unió áramfelhasználásának 16,9%-át biztosította. A napenergia-termelés 62 TWh-val (+20,1%) nőtt 2024-hez képest – ez a szám három francia atomerőmű éves villamosenergia-termelésének felel meg. Összességében a naperőművek által előállított energia 2025-ben 369 TWh-t ért el, ami több mint kétszerese a 2020-as termelésnek (145 TWh), az elmúlt öt évben pedig az átlagos éves termelésnövekedés 21% volt. 2025-ben az összes tagállamban növekedés volt tapasztalható. A napenergia részesedése az EU éves villamosenergia-termelésében minden idők legmagasabb szintjére, 13,2%-ra emelkedett, Magyarországon, Cipruson, Görögországban, Spanyolországban és Hollandiában pedig 20% feletti részesedést ért el. Júniusban fontos mérföldkövet értünk el: ebben a hónapban fordult elő először, hogy a napenergia lett az EU legnagyobb energiaforrása. Eljött az akkumulátorok ideje 2025-ben 21 EU-s tagországban emelkedtek a nagykereskedelmi villamosenergia-árak 2024-hez képest, melynek fő oka, hogy a reggeli és esti órákban megnő a drágán működő gázerőművek termelése. Az áramárak mérséklésének az egyik legjobb módja, ha akkumulátorokat használunk a megújuló energia eltárolására és későbbi felhasználására. Miután az elmúlt évtizedben az akkumulátorok költségei évente átlagosan 20%-kal csökkentek, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobbá váltak a napon belüli áringadozások, az energiatárolásba történő befektetés nagyobb megtérüléssel kecsegtet, mint valaha. A kedvező piaci lehetőségeknek köszönhetően a legtöbb tagállamban mostanra nagy lendületet vett az energiatárolási ágazat fejlődése, mindenek előtt olyan országokban, mint Görögország, Spanyolország és Lengyelország, ahol a hálózati méretű akkumulátorok kapacitása továbbra is különösen alacsony a telepített szélenergia- és napenergia-kapacitáshoz képest. A nagyobb akkumulátorkapacitás kiépítése több gázalapú áramtermelést válthatna ki, és csökkenthetné a nagykereskedelmi áramárakat az áram iránti kereslet csúcsidőszakában. Az akkumulátorokban tárolt és estére átvitt nap- vagy szélenergia ára Olaszországban körülbelül 64 EUR/MWh az Ember becslései szerint. Ez versenyképes ár a gázerőművek áramtermelési költségeihez képest, amelyek 2025-ben Olaszországban átlagosan 111 EUR/MWh-t értek el, és általában meghatározták az áram árát az EU árampiacain. Azáltal, hogy kiszorítják a drága gázerőműveket és fokozzák a versenyt a szolgáltatók között, az akkumulátorok csökkenthetik a meglévő ármeghatározó áramtermelők piaci erejét és csökkenthetik a nagykereskedelmi áramárakat, jegyezte meg az energiapiaci agytröszt. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
