Egyre jobb dolguk van a magyar villanyautósoknak

A tavalyi évben is tovább folytatódott a magyarországi töltőinfrastruktúra gyors fejlődése, derül ki az Európai Bizottság által gyűjtött és közzétett adatokból. 2025 végén már 5083 töltőpont működött hazánkban, ami 22%-os bővülést jelent az előző évhez képest. A DC töltők száma egy év alatt közel 50%-kal növekedett, az AC töltőké azonban csupán 13%-kal.

A tavalyi év végén elérhető DC töltőpontok száma 1503 volt, ami az összes nyilvános töltőpont mintegy 30%-ának felel meg. Ez az arány 2024-ben még csupán 24%, 2023-ban 17%, öt évvel korábban pedig 14% volt, jól látható tehát, hogy a villámtöltők egyre nagyobb részét képezik az ország töltőinfrastruktúrájának.

Az egyenáramú töltőpontok teljesítmény szerinti megoszlása a következőképpen nézett ki (zárójelben a töltőpontok darabszámának növekedése az előző évhez képest):

• 50 kW-nál kisebb teljesítményű töltő: 299 db (+28%)
• 50 kW-os vagy nagyobb, de 150 kW-nál kisebb teljesítményű töltő: 468 db (+46%)
• 150 kW-os vagy nagyobb, de 350 kW-nál kisebb teljesítményű töltő: 663 db (+58%)
• 350 kW-os vagy nagyobb teljesítményű töltő: 73 db (+128%)

A DC töltőknek tehát 49%-a rendelkezett legalább 150 kW-os teljesítménnyel, ami némi előrelépést jelent az előző évi 45%-hoz képest.

Gyakorlati szempontból jóval kevésbé lényeges, de az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy a 3580 db AC töltő túlnyomó többsége (3229 db) a 7,4 kW és a 22 kW közötti kategóriába tartozott, de működött az országban még 14 db 22 kW-nál nagyobb teljesítmény leadására képes AC töltőpont is.

Hogyan alakult az egy töltőre jutó villanyautók száma az elmúlt években?

Bár a töltések túlnyomó többsége otthon történik, mégis fontos kérdés, hogy a töltőtelepítések mennyire voltak képesek lépést tartani az elektromos autók számának növekedésével. Az Európai Bizottság adatai szerint 2020-ban 11 ezer tisztán elektromos személygépkocsi volt forgalomban Magyarországon, a tavalyi évet pedig már 81 ezer példánnyal zártuk, ami majdnem hétszeres növekedés. Nézzük meg, hogyan alakult az egy töltőre jutó villanyautók száma az elmúlt öt év során.

Miután a kétféle töltőtípus más és más célt szolgál, az alábbi grafikonon külön szerepelnek az AC és a DC töltők.

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a DC töltők esetében az elmúlt öt évben nagyjából a 60 villanyautó/töltőpont arányt igyekeztek tartani a szolgáltatók. Valószínűleg így jön ki nekik a matek. Az mindenesetre jól látszik, hogy ezidáig alaptalanok voltak azok a félelmek, amelyek szerint az infrastruktúra majd nem lesz képes lépést tartani az elektromos járművek számának növekedésével.

Hogy a villanyautók mennyire használhatóak hosszabb utak megtételére is, azt elsősorban az ultratöltők elérhetősége határozza meg, ezért megnéztem azt is, hogy egy legalább 150 kW töltési teljesítmény leadására képes töltőre hány villanyautó jutott az elmúlt öt évben.

Itt az látszik, hogy már nem csupán lépéstartásról van szó, az utóbbi néhány évben látványos növekedésnek indult a nagy teljesítményű töltők telepítése, melynek köszönhetően az töltőinfrastruktúrának ez a szegmense gyorsabban fejlődik, mint ahogy a villanyautó-flotta bővül. Persze bőven van még tér a további fejlődésre, különösen a töltősivatogkban, de az biztos, hogy ma már jóval könnyebb átszelni az országot egy elektromos autóval, mint négy-öt évvel ezelőtt.

A hazai töltőhálózat tavaly év végi állapotról kicsit más bontásban saját gyűjtés alapján már korábban beszámoltunk. Az alábbi cikkben nem csak a töltőpontok, de a töltőállomások számát is felmértük, és kitértünk az egyes szolgáltatók számaira illetve a CHAdeMO támogatottságára is.

Már több villanyautó-töltő, mint benzinkút van Magyarországon

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.