Százszámra lopják a töltőkábeleket Németországban

Németországban egyre súlyosabb problémát jelent az elektromos autók töltőkábeleinek lopása a nyilvános töltőpontoknál. A bűncselekmények száma drasztikusan megnőtt az elmúlt hónapokban, súlyos anyagi károkat és jelentős üzemkiesést okozva a szolgáltatóknak – derül ki az Automobilwoche írásából.

Míg a tolvajok csekély összegért értékesítik az ellopott kábelekben lévő rezet, addig a töltőpont-üzemeltetőkre több ezer eurós költség hárul minden egyes incidens után, miközben az érintett töltőállomások hetekre kiesnek a forgalomból.

Hullám

Egyetlen töltőkábel eltávolítása a szolgáltatók számára 4000 és 7000 euró (1,5–2,7 millió forint) közötti összegbe kerül. Ez az összeg messze meghaladja azt a 40–50 eurót (15–19 ezer forint), amit a tolvajok a rézért kapnak a méhtelepeken. Az üzemeltetők adatai szerint a lopások száma ennek ellenére jelentősen megnőtt 2025 nyara óta, egyes szolgáltatók akár tízszeres növekedésről is beszámoltak.

A probléma súlyossága miatt az üzemeltetők már különböző védelmi intézkedéseket tesztelnek, amelyek azonban gyakran növelik a töltés költségeit vagy csökkentik a kényelmét.

Maximilian Fremery, a Nationale Leitstelle Ladeinfrastruktur (Nemzeti Töltési Infrastruktúra Központ) technológiai és hálózati vezetője szerint a töltőkábel-lopás 2025 nyara óta vált komoly problémává. A károkat nemcsak az anyagköltség és a beszerelés jelenti, hanem a németországi előírások miatt szükséges újrahitelesítés is, ami jelentősen hozzájárul a hosszú, akár kéthetes üzemkieséshez.

Visít, villog, lekövet – új rendszer áll a kábeltolvajok útjába

Németország legnagyobb töltőinfrastruktúra-szolgáltatója, az EnBW is úgy látja, a helyzet egyre súlyosabb.

180 állomásuk több mint 1200 töltőkábelét lopták el és a bűncselekmények szinte mindegyike 2025 második felében történt.

Az EnBW becslése szerint az átlagos helyreállítási költség esetenként 3500 euró (1,3 millió forint).

Az EnBW töltőkábelei közül 1200-at loptak el fél év alatt. Forrás: WDR

A Citywatt szolgáltató 2025-ben négy esetről számolt be, amely összesen 32 töltőpontot érintett, míg 2026 első két hetében már tizenegy kábelt tulajdonítottak el. Az EWE Go szintén jelentős növekedésről számolt be: 2025-ben már magas két számjegyű, míg 2024-ben csak alacsony két számjegyű volt az esetek száma.

Egy másik szolgáltató tapasztalatai azonban rávilágítanak a probléma egyik okára: az automata töltőállomások egy jó része pihenők és áruházak parkolóiban van, személyzet, felügyelet nélkül.

Nem így az Aral pulse töltői, amelyek zömmel benzinkutaknál találhatók és így általában 24 órában nyitva tartanak és személyzet felügyeli őket. Ennek köszönhetően 2025-ben csak „egyedi esetek” történtek az ő hálózatukban. Ez azt mutatja, hogy a folyamatos felügyelet jelentősen csökkenti a lopás kockázatát.

Az üzemeltetők kamerás megfigyeléssel, jobb világítással és helyszíni személyzettel próbálják védeni a töltőpontokat. Emellett kísérleteznek zárható kábelboxokkal, és olyan módszerekkel, mint az ATM-eket is védő festékpermetezés, vagy akár a DNS-azonosító folyadékos jelölés, amelyet egy brit szolgáltató vezetett be teszt jelleggel. Néhányan GPS-jeladók beépítését is fontolgatják a kábelekbe.

Lopásgátlót tettek a töltőkábelekre a britek

Hosszabb távon az iparág a kábelek réztartalmának csökkentésére törekszik jobb hűtési technológiák révén, ami kevésbé tenné vonzóvá a lopott anyagot. Ezen felül felmerült az is, hogy a töltési infrastruktúrát a kritikus infrastruktúra részévé minősítsék, így a kábellopás súlyosabb büntetéssel járna, és prioritást élvezne a bűnüldözésben.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.