PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 19. péntek

Tízmillió négyzetméternyi napelem letelepítését tervezi a budapesti városvezetés 2030-ig, csökkentve ezzel a főváros károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét – az úgynevezett Nappal hajtva projekt részleteit egy fenntarthatósági konferencián ismertették tegnap.

Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, hogy a főváros klímastratégiájában megfogalmazott célokkal összhangban a jelenlegi közel 130-szorosára, azaz mintegy 1500 MW teljesítményre növelik Budapest napelem-kapacitását. Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának főosztályvezetője és a projekt szakmai felelőse hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan energetikai korszerűsítést is végrehajtanak a budapesti lakások egyharmadában, 50%-ra növelik a megújuló energia arányát a távhőellátásban, továbbá megnövelik a városi zöldterületek és a helyi jelentőségű védett természeti területek méretét. Mindemellett az is célkitűzés, hogy legalább harmadára csökkenjen a személyautóval közlekedők aránya a fővárosban.

Ezen intézkedések a szakértők számításai szerint 2015-höz képest 2030-ra 40%-kal csökkenthetik Budapest évi 6 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátását. A 2,4 millió tonnás CO2-csökkentés nagyjából 19%-át a napelemektől várja városvezetés. A Népszava kérdésére Morva György, az Óbudai Egyetem docense úgy becsülte, Budapest áramfogyasztásának akár 35-40 százaléka is származhatna napenergiából. Jelenleg a főváros energiafogyasztásának csak 4 százalékát biztosítja megújuló forrás.

Naponta dőlnek meg a rendszerterhelési rekordok a kánikulában

A projekt jelenleg a tervezési fázisnál tart, a legfontosabb feladat most az, hogy 2023-ig teljes képet kapjanak a döntéshozók a napelem-telepítések jogi, műszaki, és pénzügyi buktatóiról, és ezekre megoldásokkal rukkoljanak elő. Az EMLA Egyesület jogásza például elmondta, hogy a napelem-telepítési programok legkomplexebb területei közé tartoznak a szolgáltatói engedélyezések, a környezetvédelmi előírások, a termőföld és a kulturális örökség védelme, az építésügyi és településképi szabályozások, illetve a fogyasztói jogok védelmének szempontjainak elemzése, valamint a szabályozás átalakítása. Gondot jelent továbbá az alacsonyan tartott hatósági áramár, valamint az érdekellentétek a társasházi lakóközösségeknél.

2023 végéig marad a napelemek szaldós elszámolása

 

A projekt megvalósítását elsősorban uniós támogatásokkal képzeli a főváros, de az EUKI német kormányzati ügynökség is közel hatszázezer euró pénzügyi támogatást ígért.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.