Franciaországban 1100 Ft/kWh-ig száguldott az áram tőzsdei ára

Gyakran szokás a megújuló energiát a váltakozó termelés, és az ebből adódó kiegyenlítési költségek miatt bírálni, különösen azóta, amióta jelentősen megemelkedett a földgáz ára. Az atomenergiát viszont olcsónak és megbízhatónak tartja a közvélekedés, ám a sokak által követendő példának tekintett Franciaországban lezajló események kevésbé rózsás képet festenek a technológiáról.

Az egy dolog, hogy már ott is csak a rezsicsökkentés bevezetésének köszönhetően maradhatott olcsó a lakossági áram, de április 4-ére meglehetősen extrém helyzet alakult ki az árampiacon. A francia áramtőzsdén az év első két hónapjában 200 EUR/MWh (75 Ft/kWh) körül alakultak az átlagárak, márciusban ez 300 euróra (112 Ft) emelkedett, majd jött április 4., amikor reggel 8 és 9 óra között közel 3000 euróra, azaz kilowattóránként 1100 Ft-ra ugrott. Mindeközben az összes szomszédos országban jóval alacsonyabb árakat láthattunk, így például a német tőzsdén reggel 8-kor csak 101 euróba került egy MWh. A nap későbbi óráiban már normalizálódtak az árak, már amennyiben a 250 és 500 euró közötti árakat annak lehet nevezni.

A francia áramtőzsde április 4-i árai. Forrás: Entsoe

A tőzsdei árakat a kereslet-kínálat egyensúlya szokta meghatározni. Az országba betörő hideghullám miatt megugrott a fogyasztás, miközben a 61 gigawattnyi francia atomerőművi kapacitásból csak 32 GW állt rendelkezésre, a többi tervezett karbantartás, vagy rendkívüli javítás miatt hiányzott a rendszerből.

A francia rendszerirányító narancs riasztást adott ki, és arra kérte a felhasználókat, hogy takarékoskodjanak a fogyasztással. Nehezíti azonban a helyzetet, hogy az olcsó áram miatt az energiahatékonyság nem kiemelt szempont a lakosság számára, így sokan fűtenek elektromos kazánnal, ami nem túl hatékony módja az elektromos fűtésnek.

Április 4-én reggel 8 órakor Franciaország áramfogyasztása 71 GW-ra emelkedett, ami egyébként önmagában nem egy kiugró érték, hiszen télen szokott még ennél is magasabb lenni. Az már viszont érdekesebb, hogy a fogyasztásból 9,9 GW-ot importból kellett fedezniük: az Egyesült Királyságból 2014 MW, Spanyolországból 1700 MW, Olaszországból 995 MW, Svájcból 2100 MW, Németországból pedig 3102 MW import érkezett ebben az órában a rendszerirányító honlapja szerint.

Francia áramimport április 4-én, 30 perces bontásban. Forrás: rte-france.com

Ha ez csak egy egyszeri alkalom lenne, még legyinthetnénk, ám az idei év első negyedévében Franciaország – igaz nem jelentős mértékben, de – nettó importőr volt, pedig a jól megszokott narratíva szerint a francia atomerőművek biztosítanak stabilitást Európa hálózatának, és ha nem lennének, esténként a sötétben üldögélhetnének a németek. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a franciák idén eddig éppen Németországtól importálták a legtöbb áramot (2,2 TWh-t) a hiányzó atomerőművi termelés pótlására.

Emmanuel Macron februári választási ígéretében 6 új reaktor építését jelentette be, amelyek közül az első 2035-ben indulna be, ám ez is bátor vállalás, ha azt nézzük, hogy az egyetlen épülőfélben lévő reaktoruk, a Flamanville 3 befejezéséhez 17 év sem volt elegendő.

Van tehát egy 2005. óta épülő reaktor, ami sok évnyi csúszást követően jövőre talán már tényleg el fog készülni, és egy politikai ígéret, hogy 2035-re megépül a következő.

Az atomerőművek lassan haladó építésével szemben ugyanakkor csak a tavalyi évben 1 GW új szélerőművet, és 2,6 GW új napelemes kapacitást telepítettek Franciaországban, ami két és félszerese az előző évi mennyiségnek, a következő években pedig még ennél is gyorsabb növekedésre számíthatunk.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.