A választások előtt Macron is bevetette a rezsicsökkentést

A nukleáris ipar marketingje szerint az atomenergia minden más technológiánál alkalmasabb arra, hogy olcsó energiával lássa el a fogyasztókat, és a jelenleg tapasztalható magas energiaárak is letörhetőek lennének, ha Európa végre keblére ölelné az atomenergiát. Aligha találnánk olyan országot, amely Franciaországnál jobban kihasználta volna a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket, így a franciákat bizonyára messzire elkerülte az áremelkedés – gondolhatnánk.

A szomorú valóság azonban az, hogy Franciaország sem úszta meg a drágulást, hiába használnak 70%-ban atomerőműveket a villamos energia előállítására. A cikk írásakor a német határidős tőzsdén a februári lejáratú zsinóráram ára 182 EUR/MWh, míg a francia tőzsdén ugyanez 236 EUR/MWh – a különbség 30%.

Ilyen árak mellett elkerülhetetlen lenne a lakossági áram árának drasztikus megemelése, csakhogy Franciaország áprilisban választásra készül, a rezsiárak elszállása a kampányidőszakban pedig nyilvánvalóan nem opció Macron számára, így ő is az állami árszabályozás eszközéhez nyúlt. A kormány 4%-ban maximálta az áremelést a lakossági fogyasztók számára, holott a piaci árak 35%-os emelést indokolnának.

Ki állja a cechet? Az atomerőműveket tulajdonló EDF-nek a nukleáris energia egy bizonyos hányadát már eddig is rezsicsökkentett áron kellett értékesítenie, most ezt az arányt fogják megemelni.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A hatósági ár 2022-ben hozzávetőleg 8 milliárd euróval (2900 milliárd forinttal) fogja csökkenteni az EDF eredményét. A bejelentés hatására a vállalat részvényeinek árfolyama 20%-ot esett. Jean-Bernard Levy, az EDF igazgatója ezek után olyat tett, ami az állami cégek vezetőinek köreiben eddig nem volt szokás, nyilvánosan bírálta a kormány lépését:

„Keményen harcoltunk a döntés ellen, amely megdöbbentett minket. Természetesen el kell fogadnunk, de súlyos hatással lesz az eredményünkre.”

A kormány legújabb döntése nyomán az EDF-nek idén 120 TWh (1 terawattóra = 109 kWh, azaz 1 milliárd kWh) áramot kell majd 46,2 EUR/MWh áron értékesítenie a saját versenytársai számára. Ez az összeg alacsonyabb, mint a nukleáris energia előállítási költsége, és messze elmarad a piacon elérhető, 100 eurót is meghaladó áraktól. A hatósági áron történő kényszerértékesítés intézménye már 2011 óta létezik (ARENH mechanizmus), de az ideihez fogható mértékű piactorzítást korábban még nem okozott. Mivel az EDF 84%-át a francia állam birtokolja, a rezsicsökkentés költségeit végső soron az adófizetők fogják állni. A vállalat egyébként már évek óta lobbizik a kormánynál a mechanizmus eltörléséért, mert az korlátozza a fejlesztésekre fordítható forrásait.

De a rezsicsökkentés mellett más gondok is sújtják a francia energiavállalatot. A korosodó reaktorok közül egyre több kényszerül karbantartás miatti leállásra, a javítások pedig egyre jobban elhúzódnak. Éppen emiatt az EDF-nek néhány napja 10%-kal kellett csökkentenie a nukleáris energia idei termelésére vonatkozó előrejelzését, így a 2022-es termelés várhatóan 300 és 330 TWh között fog alakulni.

Az atomerőműveket érintő kényszerű leállások miatt Franciaország novemberben és decemberben is szorgalmasan importálta a német áramot, amelynek ekkor 12%-a atomerőművekből származott. Ennek ad az külön pikantériát, hogy a közkeletű vélekedés szerint a németek, miután bezárták az atomerőműveiket, a franciáktól vásárolják a nukleáris energiát. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, és bizony rendszeresen előfordul, hogy Franciaország importál német nukleáris energiát, és persze minden mást, ami éppen megtalálható a német mixben.

Az a narratíva, amely szerint a franciák látják el tiszta nukleáris árammal a németeket azért is sántít, mert már a saját szükségleteiket sem tudják kielégíteni belőle. Az ország éves áramfelhasználása 450 TWh körül szokott alakulni, az atomerőművek termelése ennél azonban jócskán alacsonyabb.

Az elmúlt évtizedben hozzávetőleg 100 TWh nukleáris termelés tűnt el a francia energiamixből, ugyanekkor Németországban körülbelül 130 TWh-val csökkent az atomenergia, ami hasonló mennyiség, különösen, ha az országok közötti méretkülönbségeket is tekintetbe vesszük. Mégis csak a németeket szokás ekézni a nukleáris energia leépítéséért, ami meglehetősen igazságtalan, hiszen ebben a tekintetben a franciák sem sokkal maradnak le tőlük.

Az atomenergia nem csak akkor teljesít várakozáson alul, ha az árakról van szó. A marketing által emlegetett energiaszuverenitás papíron lehet, hogy jól mutat, de a valóság itt is jóval árnyaltabb - erről szólt az alábbi cikkünk:

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.