2022 H1 update: gyorsan növekszik a megújulók aránya a világ áramtermelésében

A zéró-Covid-politika karanténintézkedései során áprilisban és májusban számos kínai gyár kényszerült hetekre leállni, ezért az ázsiai ország áramfelhasználásának növekedése messze elmaradt a szokásostól, miközben a csapadékos téli időjárás, illetve az innen Európából nézve nehezen felfogható mennyiségű újonnan telepített nap- és szélerőműnek köszönhetően masszívan növekedett a megújuló energiás termelés. Indiában 50 °C feletti hőmérsékleti csúcsokat elérő hőhullám tombolt a tavaszi hónapokban, melynek során folyamatosan dőltek meg az áramfelhasználási rekordok, a növekedést jelentős részben a szénerőművek termelése fedezte. Az Egyesült Államokban is emelkedett az áramfelhasználás, amit a megújuló energia növekedése teljes egészében képes volt fedezni. Európában a vízerőművek termelése a szárazság, az atomerőművek termelése pedig műszaki problémák miatt esett vissza, miközben a nap- és a szélenergia komoly növekedést könyvelhetett el.

Az említett három ország és az EU együttesen a világ áramtermelésének nagyjából a 60%-át biztosítja, alapvetően tehát a fenti események határozták meg a globális áramtermelés első félévi alakulását, amelyről az mondható el, hogy az atomenergia csökkent, a fosszilis energiahordozók felhasználása stagnált, a megújulók azonban – különösen az időjárásfüggők – masszívan növekedtek.

A következőkben a londoni székhelyű thinktank, az Ember által gyűjtött adatok segítségével mutatjuk be, hogyan alakult a világ első félévi villamosenergia-termelése.

A globális áramfelhasználás 2022 első hat hónapjában 2,9%-kal (384 TWh) nőtt 2021 azonos időszakához képest. Ez az érték kicsit magasabb, mint az előző évtized 2,5%-os átlaga.

A fosszilis energiahordozók aránya 60%-ot tett ki, ami jelentős csökkenés az egy évvel korábbi 61,7%-hoz képest. A felhasználásuk abszolút értékben nézve gyakorlatilag stagnált, ami korábban csak akkor fordult elő, ha a villamos energia iránti kereslet növekedése messze az átlag alatt maradt.

A termelés második legnagyobb szeletét a megújulók adták 30,3%-kal, míg tavaly csak 28,1%-ot értek el, a növekedés ebben a kategóriában 11%-os volt.

Az atomenergia 9,7%-ot ért el, fél százalékponttal kevesebbet, mint 2021 első felében.

Fosszilis energiahordozók

A szénerőművek termelése 39 TWh-val (-1%) maradt el a tavalyi értéktől, ami elsősorban Kínának köszönhető, a világ többi részén enyhe növekedést láthattunk, kivéve Indiát, ott ugyanis az extrém hőhullám miatt rendkívül sok szenet használtak fel (tovább melegítve ezzel a bolygót). A szén aránya idén 35,8%-ra csökkent az előző évi 37,2%-ról.

Abszolút értékben a földgáz felhasználása nem változott lényegesen, ám az aránya egy év alatt 22,1%-ról 21,5%-ra olvadt.

Az olajból előállított áram viszont az Ember becslése szerint jelentősen, 14%-kal nőtt, amire talán az lehet a magyarázat, hogy olcsóbbá vált a földgáznál, és bizonyos mértékig helyettesíteni is képes azt az áramtermelésben. A jelentősége azonban így is viszonylag marginális maradt, az aránya 2,6%-ot ért el.

Nukleáris energia

Az atomerőművek termelése 24 TWh-val (2%) csökkent, ami legnagyobbrészt a franciaországi reaktorok műszaki problémáinak köszönhető, de időközben történtek erőműbezárások Németországban, Oroszországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Pakisztánban és Tajvanon, ami szintén hozzájárult a visszaeséshez.

Megújuló energia

Európában a szárazság miatt 25%-kal esett vissza a vízerőművek termelése az év első hat hónapjában, ám ez viszonylag keveset nyomott a latba, mivel a vízerőműves kapacitások fele Kínában, Brazíliában, Kanadában és az Egyesült Államokban található, és ezekben az országokban kedvezően alakult az időjárás, így globálisan nézve 6%-kal (116 TWh) nőtt a vízenergia, és 15,4%-os részarányt ért el a tavalyi 15% után. Az egyéb tradicionális megújulók (főként a biomassza tartozik ide) 2,1%-kal képviseltették magukat, az arányuk évről-évre legfeljebb néhány tized százalékot szokott változni.

A szélenergia közel 19%-os növekedést tudott felmutatni, ami részben a tavalyi szélcsendesebb tavaszi időszak bázishatásának tudható be, de a kínai kapacitásbővítések is fontos szerepet játszottak a kiemelkedő teljesítményben. A szélenergia 173 TWh-s növekedése abszolút értékben valamennyi más energiaforrás növekedését megelőzte, a 8,2%-os részarány pedig jelentősen meghaladja a tavalyi év azonos időszakának 7,1%-os értékét.

A leggyorsabban ezúttal is napenergiából származó termelés emelkedett, a 25%-os (125 TWh) növekedése alig marad el az előző évtized átlagától, és abszolút értelemben is a második helyen áll a szélenergia mögött. A részaránya a tavalyi 3,8%-ról 4,6%-ra emelkedett, ám ez egy alulbecslés lehet, mivel a háztartási méretű rendszerek termelésének egy jelentős részét nem tartalmazza.

A nap- és a szélenergia együttesen 12,8%-os részarányt ért el a globális villamosenergia-termelésen belül, míg tavaly ilyenkor csak 10,9%-on állt. Az Ember becslése szerint az időjárásfüggő technológiáknak évi 20%-os növekedést kell fenntartaniuk ahhoz, hogy a globális felmelegedés másfél fokon belül maradjon, amit az első félévben sikerült is teljesíteniük, hiszen 298 TWh-val, azaz közel 21%-kal termeltek több energiát, mint 2021 első félévében.

 

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.