Így termelt áramot a világ 2021-ben: 10% fölött a nap- és a szélenergia

Tavaly a globális áramtermelés 62%-a származott fosszilis energiahordozókból, 38%-át pedig a megújulók és a nukleáris energia biztosította a londoni székhelyű think tank, az Ember legfrissebb jelentése szerint. Jelentős mértékben emelkedett a szén felhasználása, de az időjárásfüggő megújulók kétszámjegyű növekedése még ennél is gyorsabb volt, a többi energiaforrás viszont már jóval kisebb mértékű növekedést tudott felmutatni, miközben a vízenergia komoly visszaesést szenvedett el az aszályos időjárás miatt.

Az energiamixünk legnagyobb szeletét 10.528 TWh-val továbbra is a szén adta, ami 36,5%-os aránynak felel meg. Először fordult azonban elő, hogy az időjárásfüggő megújulók kétszámjegyű arányt érjenek el (10,3%), és egyúttal a nukleáris energiát (9,9%) is megelőzzék, amivel sokak korábbi szkepticizmusára cáfolták rá.

Fogyasztás

A világ nettó áramfelhasználása a 2020-as covid-válságot követően olyan intenzíven pattant vissza, amire 2010 óta nem volt példa, és 27.520 TWh-t ért el. A nagy pénzügyi válságot követő kilábalás során 6,9%-os volt a növekedés, most viszont „csak” 5,4%-os, ám nominálisan nézve a tavalyi 1414 TWh-s növekedés már új rekord, és olyan, mintha a semmiből előbukkant volna egy új India. Ezek után talán az is jobban érthető, hogy miért van globális energiaválság.

Az áramfelhasználás növekedése legnagyobb részt Ázsiából, azon belül is Kínából (+13%) és Indiából származik, de említést érdemel még Törökország, Oroszország és Dél-Korea emelkedő energiafogyasztása is.

Bár a nap- és a szélenergia is rekord mértékben növekedett tavaly, az áramfelhasználásnak ezt a példátlan mértékű megugrását csak 29%-ban voltak képesek fedezni. Mivel az atomenergia és a többi megújuló energia leginkább csak stagnált, a növekedés 59%-át a szén, 10%-át pedig a földgáz és az olaj biztosította.

Fosszilis energia

A szén felhasználása 2021-ben 10.042 TWh-t ért el, ami új rekord, és 2%-kal haladja meg a 2018-as csúcsot. A tavalyi 9%-os (828 TWh-s) növekedés olyan magas, amihez foghatót az 1980-as évek óta nem láttunk, a szén 36,5%-os aránya azonban így is alacsonyabb tudott maradni, mint 2020 előtt bármikor.

Amerikában, Európában és Japánban ugyan erős visszapattanásra volt képes a szén, de még így is a 2019-es szint alatt maradt, Kína részesedése a szénáram előállításában viszont 50%-ról 54%-ra emelkedett az elmúlt két évben.

Abszolút értelemben Kína és India állítja elő a legtöbb áramot szénből, az előbbinél tavaly 466 TWh (+9,5%), utóbbinál pedig 125 TWh (+11%) volt a növekedés.

A szénnel ellentétben a földgázból történő áramtermelés mindössze 1%-kal volt képes emelkedni, 81 TWh-val 6098 TWh-ra, az aránya így 23%-ról 22%-ra csökkent, amiben valószínűleg komoly szerepet játszott a gázárak emelkedése. A legnagyobb növekedés Törökországban, Brazíliában és Oroszországban volt megfigyelhető, az érintett országok ugyanis földgázzal pótolták a szárazság miatt visszaeső vízenergiát.

Nukleáris energia

Az atomenergia 4%-kal (+100 TWh) növekedett tavaly, és 2736 TWh-t ért el, ami a globális áramtermelés 9,9%-a. A növekedés az újra üzembe állított japán, és a megjavított francia reaktoroknak, illetve a Kínában megépült új atomerőműveknek volt köszönhető.

Hagyományos megújulók

A vízerőművek szempontjából kulcsszerepet játszó országok közül tavaly többet is súlyos aszály sújtott (Kína, Törökország, Brazília, USA), így a globális vízenergia 2%-os csökkenést szenvedett el. 2021-ben az előző évhez képest 106 TWh-val volt alacsonyabb a termelés, amely így 4206 TWh-t ért el.

A biomasszából származó villamos-energia 6%-kal 646 TWh-ra emelkedett, és hosszú ideje 2-3% közötti arányt képvisel.

Modern megújulók

A nap- és a szélenergia - megelőzve az atomenergiát - tavaly már a világ áramtermelésének egytizedét adta (10,3%). Az időjárásfüggő megújulók 2016-ban még csak 5,3%-on álltak, így elmondható, hogy öt év alatt megduplázták a részesedésüket, és ha ezt a következő öt évben megismétlik, akkor 2026-ra a 20%-ot is elérik. Európa és Ausztrália már 20% környékén jár, tehát tudjuk, hogy ez technikailag megvalósítható, és elnézve a gázárakat, gazdaságilag is indokolható a további gyors növekedés.

2021-ben a világ 50 országában képviseltek kétszámjegyű arányt az időjárásfüggő megújulók. Tavaly hét új országgal bővült ez a lista, közöttük hazánkkal is, a további hat ország: Kína, Japán, Mongólia, Vietnam, Argentína és El Salvador, de a világ öt legnagyobb gazdasága (USA, Kína, Japán, Németország, UK) is egytől egyig ebbe a körbe tartozik.

Tavaly a nap- és a szélenergia aránya három országban még a 40%-ot is meghaladta, ez a három ország Dánia (52%), Uruguay (47%) és Luxemburg (43%).

Az utolsó „normál" évhez, 2019-hez viszonyítva Hollandiában láthattuk a legnagyobb ugrást, ahol a modern megújulók aránya 14%-ról 25%-ra emelkedett, de nem sokkal maradt el Ausztrália sem, ahol két év alatt 13%-ról 22%-ra, illetve Vietnam, ahol 3%-ról 11%-ra ugrott az arány. A változás mindhárom országban a fosszilis energia visszaszorulásával járt.

A szélenergia tavaly globálisan 14%-kal, azaz 227 TWh-val növekedett az előző évhez képest, így összesen 1814 TWh származott a szélerőművekből. Százalékosan nézve a szélenergia volt a második leggyorsabban növekvő energiaforrás a napenergia után.

A világ áramtermelésének 6,6%-a származott szélenergiából, 2014-ben ez az arány még éppen csak meghaladta 3%-ot, így tehát hét év alatt sikerült megduplázni a részesedését.

A növekedés motorja Kína volt, ahol 148 TWh-val bővült a termelés, ez annyi áram, amivel egész Argentínát el lehetne látni. Érdemes még megemlíteni Kenyát, ahol egy év alatt 11%-ról 16%-ra emelkedett a szélenergia aránya.

A leggyorsabban növekvő energiaforrás címét zsinórban a 17. alkalommal megszerző napenergia tavaly 23%-os növekedésre volt képes, még úgy is, hogy az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák miatt számtalan projekt megvalósítása szenvedett csúszást. A termelés 2021-ben 188 TWh-val emelkedett, és átlépve az 1 PWh-s álomhatárt, 1023 TWh-t ért el, ami 3,7%-os aránynak felel meg. Itt azonban tennünk kell egy megjegyzést, az Ember jelentése ugyanis alulbecsli a háztartási méretű napelemek termelését, Magyarországon például a MEKH által közzétett adatokhoz képest 0,5 TWh-val, ami egy ilyen kis ország esetén meglehetősen nagy érték. A valóságban tehát a napenergia aránya jóval közelebb lehet a 4%-hoz.

A napenergia részesedése 2017-ben még csak 1,8%-ot ért el, azaz kevesebb, mint négy év alatt megduplázódott.

A nagyobb országok közül Ausztrália érte el a legmagasabb arányt, ahol a megtermelt villamos energia 12%-a származott napelemekből, míg Európában Spanyolország, Németország, Hollandia, Magyarország és Görögország is egyaránt 10% közelében járt.

A nap- és a szélenergiából származó termelés tavaly 17%-kal tudott növekedni, ami magasabb az előző évek értékénél, de az évtized első felében láttunk nagyobb számokat is. A két technológia együttesen 20%-os átlagos növekedésre volt képes a 2010-es években, ami ha fennmaradna a következő évtizedben is, az az Ember és a Nemzetközi Energiaügynökség kalkulációja szerint lehetővé tenné, hogy másfél fokon belül maradjon a globális felmelegedés.

 

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.