Elektromos autók, megújulók és fúziós energia: mit várhatunk az új német kormánytól?

Németország következő koalíciós kormányának pártjai jelentős áramárcsökkentésben állapodtak meg a háztartások és a vállalatok tehermentesítése, valamint a nemzeti és európai klímacélok elérése érdekében. A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták megerősítették, hogy folytatják a megújuló energiaforrásokra történő átállást, és elkötelezettek az elektromobilitás, illetve az ipar szén-dioxid-mentesítésének támogatása mellett – ezen túlmenően azonban más klímapolitikai kezdeményezések alig kaptak említést a hivatalos nyilatkozatokban.

Február 23-án zajlottak le a németországi választások, melynek nyomán hamarosan egy új, ezúttal konzervatív vezetésű és a Zöldeket nélkülöző kabinet fog hivatalba lépni. Bár Németország a méreténél fogva nem meghatározó tényező a globális szén-dioxid-kibocsátás szempontjából – Kínában egy hét alatt égetnek el annyi szenet, mint Németországban egy teljes év alatt –, számunkra mégsem teljesen érdektelen, hogy mi várható Európa legnagyobb gazdaságában, mivel az ottani döntések jelentősen befolyásolják azt, hogy Magyarországon hogyan fog alakulni az elektromos autók vagy éppen az energia ára. Lássuk tehát, hogy eddig mit lehet tudni az új kormány terveiről.

A konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokraták előzetes megállapodásra jutottak a jövőbeli politikai irányvonalakról, amelyekből kiindulva megkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások. Ezek között szerepel a klímacélok teljesítése, az áramárak csökkentése és az energetikai átállás folytatása. A környezetvédők azonban úgy vélik, hogy a terv nem elég ambiciózus, és hiányoznak belőle a konkrét részletek a kibocsátáscsökkentés terén.

„Kiállunk a német és az európai klímacélok mellett, jól tudva, hogy a globális felmelegedés globális probléma, amelyet a világnak együtt kell megoldania” – áll a két párt által kiadott dokumentumban, amely részletesen ismerteti az előzetes tárgyalások eredményeit, amelyek most a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdésének alapját képezik. Friedrich Merz, a kancellári poszt várományosa azt mondta, hogy húsvétig (április közepéig) szeretne végleges koalíciós megállapodást kötni.

A két fél megállapodott abban is, hogy folytatják a megújuló energiaforrások kiépítését, a hálózat korszerűsítését, valamint a vízenergia, a geotermikus energia és az energiatárolási technológiák bővítését. Azt is elmondták, hogy támogatni kívánják az ipar szén-dioxid-mentesítését azáltal, hogy „zöld piacokat” hoznak létre a karbonsemleges termékek számára, ami magában foglalhatja a zöldacélra vonatkozó kvótákat.

„Érdekünkben áll, hogy a stratégiailag fontos iparágakat Németországban tartsuk vagy újakat vonzzunk, például a félvezetőipart, az akkumulátorgyártást, a hidrogén- vagy a gyógyszeripart” – áll a dokumentumban, amely az elektromos autókkal kapcsolatban új vásárlási ösztönzők bevezetését is megemlítette. A német autóipar vezető szerepének és az autóipari munkahelyek megőrzését kiemelt jelentőségűnek tekintik, melynek során technológiai nyitottságra törekednek és aktívan lobbizni fognak a flotta szintű kibocsátási határértékek átlépése miatti büntetések ellen.

A dokumentum ugyanakkor nem említi Németország néhány leállított atomerőművének újraindítását, ami választási kampánytéma volt, de a legtöbb szakértő rendkívül valószínűtlennek tartja, hogy ezzel foglalkozzanak. A felek azonban megállapodtak a nukleáris fúzióval kapcsolatos kutatások megerősítésében, hogy „Németországban épüljön meg a világ első fúziós reaktora”.

A közelmúltbeli uniós szintű politikai változásokhoz hasonlóan Németország leendő új kormánya is nagy hangsúlyt fektetett a versenyképességre, de kevés részletet közölt a jövőbeli éghajlat-politikáról.

„Célunk a tartósan alacsony, kiszámítható és nemzetközileg versenyképes energiaköltségek elérése” – olvasható a megállapodásban, amely azt is ígérte, hogy pragmatikus és bürokráciamentes módon egyeztetik össze az éghajlatvédelmet, a társadalmi igazságosságot és a gazdasági növekedést.

A pártok a választási kampányígéreteiknek megfelelően megállapodtak abban, hogy a háztartások és a vállalatok számára legalább 5 centtel csökkentik a villamosenergia-árakat kilowattóránként. A javaslatok között szerepel a villamosenergia-adó csökkentése az uniós minimumra, azaz 0,05 cent/kWh-ra a vállalatok és 0,1 cent/kWh-ra a háztartások esetében, valamint az átviteli hálózati díjak felére csökkentése, amelyek jelenleg 6,65 cent/kWh-t tesznek ki.

A konzervatívok és a szociáldemokraták abban is megállapodtak, hogy 2030-ig 20 gigawattnyi gázerőműves kapacitás építését ösztönzik a megújuló energiaforrások támogatására.

Az ipar szereplői üdvözölték a pártok azon szándékát, hogy csökkenteni kívánják az energiaárakat, de a környezetvédelmi csoportok bírálták a dokumentumot, mert túl homályos maradt az éghajlat-politikát illetően. A média arról számolt be, hogy Merz a dokumentum ismertetése során egyszer sem említette az éghajlati kérdéseket, ezzel is hangsúlyozva azt a széles körben elterjedt benyomást, hogy a téma nem áll túl közel a szívéhez.

Az Aldi diszkontvállalatot, a BNP Paribas bankot és a Salzgitter acélgyártót is magában foglaló, az éghajlatváltozás elleni fellépést támogató vállalati szövetség (Stiftung Klimawirtschaft) felszólította a leendő koalíciós partnereket, hogy a hosszú távú versenyképesség, a jólét és a munkahelyek megőrzése érdekében legyenek ambiciózusak az éghajlatvédelem terén.

A Zöldek is kritikusan nyilatkoztak az előzetes tárgyalások eredményeiről. Ahelyett, hogy a strukturális problémákat megoldanák, a leendő koalíció mindenre pénzt akar szórni, mint a korábbi koalíciós ciklusokban – mondta Franziska Brantner pártelnök a dpa hírügynökség jelentése szerint. „Ez méreg az országunk számára.”

A Zöldek követeléseire utalva Merz elmondta, hogy a tervezett infrastrukturális különalapot klímavédelmi projektek finanszírozására is felhasználnák.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.