PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 25. csütörtök

A Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (International Council on Clean Transportation, ICCT) független nonprofit szervezet arra kereste a választ legutóbb közzétett kutatásában, hogy a világ mely városai vezetik az elektromos közlekedésre való átállás forradalmát. 2017 elejéig közel kétmillió elektromos autó került értékesítésre világszerte, miközben a gyártók folyamatosan elektromos modellekkel igyekeznek bővíteni kínálatukat, a nemzetek kormányai pedig a klímavédelem és a levegőminőség javítása érdekében szigorításokkal, vagy éppen kedvezményekkel próbálják az embereket a villanyautók vásárlása felé terelni. Habár a legtöbb ország autópiacán egyre nagyobb súllyal szerepelnek az elektromos járművek, mégis nagyon erős koncentráció tapasztalható ezek elterjedésében. A kutatás 20 városi területet emel ki az elektromos közlekedés fővárosaiként, melyekben 2016-ban a világ összes villanyautójának a 40%-a volt megtalálható, és az összes elektromos kocsi eladásnak 43%-át tették ki. Ellenben ez a 20 város a világ népességének mindössze 3%-át, és az összes személygépkocsi-értékesítés 8%-át adja.

Az ICCT tanulmányában az elektromos közlekedés mértéke mellett az egyes „elektromos fővárosokban” azt is vizsgálta, hogy milyen állami szabályozások támogatják a villanyautózást, és milyen mértékben van kiépítve a töltőinfrastruktúra. Fontos megjegyezni, hogy az „elektromos autó” kifejezés a kutatásban magába foglalja a teljesen elektromos, és a plug-in hibrid autókat is. Továbbá a tanulmány elsősorban a személygépkocsikra fókuszál, így az eredményül kapott számok azokra értendőek, az egyéb elektromos járművek (például buszok) csak mellékesen kerülnek szóba.

Ahhoz, hogy egy város az elektromos közlekedés fővárosa lehessen, legalább kettő feltételnek meg kell felelnie a következő háromból: legalább 20 000 darab összesített elektromos autó eladás 2016 végéig, legalább 3000 darab eladás 2016-ban, minimum 5%-os elektromos részesedés az összes személygépkocsi-értékesítésből 2016-ban. Ezek alapján a világ jelenlegi elektromos fővárosai: Peking, Hangcsou, Csingtao, Sanghaj, Sencsen, Tajjüan, Tiencsin, Párizs, Tokió, Amszterdam, Rotterdam-Hága, Utrecht, Oslo, Bergen, Stockholm, Los Angeles, New York, San Francisco, San José, és London. Kína fölénye jól érzékelhető, ugyanis 7 városa is bekerült a 20 éllovas közé. Az összesített eladások tekintetében Los Angeles az első a maga több, mint 100 000 darabjával, őt pedig Sanghaj, Peking és Oslo követi. Ami a megoszlást illeti, Bergen és Oslo toronymagasan vezeti a listát, náluk 36 és 33%-ban adtak el elektromos autót az összes új értékesítéshez viszonyítva. Az alábbi ábrán a járműflották összetétel szerinti különbségei is láthatók. Míg Peking, Csingtao és Bergen esetében szinte csak teljesen elektromos autót vásároltak az emberek, addig például Sanghaj, Stockholm, és Utrecht esetében erőteljes plug-in hibrid dominancia figyelhető meg. Ezek az eltérések a különböző szabályozási módszerekkel és az eltérő modellek elérhetőségével magyarázhatók. Az említett városok elektromos autó értékesítésének aránya majdnem minden esetben magasabb, mint a nemzeti átlag.

Összesített elektromos autó eladások, és az elektromosok aránya az összes új, 2016-os személygépkocsi-eladás százalékában, Forrás: a tanulmány

A szabályozás tekintetében nagyon fontos, hogy nem csupán az egyes városok alkalmaznak települési szintű intézkedéseket, hanem a kormányzatok nemzeti szinten is ösztönzik az elektromos autózást. Ilyen például Kína New Energy Vehicle kreditrendszere, Kalifornia Zero Emission Vehicle követelményei, vagy éppen az Európai Unióban a CO2-kibocsátására vonatkozó korlátozások, melyek új, fejlett technológiák megjelenését eredményezik. Ezek mellett pedig gyakran megjelenik az oktatásban is az elektromos autók támogatása, valamint népszerűsítő kampányokkal hirdetik a hozzájuk kapcsolódó hasznokat.

Települési szinten gyakran alkalmazott módszer az elektromos autó vásárláshoz nyújtott kedvezmény, melynek mértéke a kínai városokban 5000-9000 dollár értékű. Számos kínai és európai városban jellemző, hogy a villanyautók ingyen parkolhatnak az amúgy fizetős helyeken, és elsőbbséget élveznek az engedélyezési eljárásokban. Az elektromos autósok rendszerint használhatják a telekocsisávot az olyan helyeken is, ahol erre szigorú szabályok vonatkoznak, és kedvezményes díjszabások vonatkoznak rájuk. A norvég városokban ingyenes nyilvános töltési lehetőség biztosított teljesen megújuló forrásból, Londonban, és több kínai városban pedig kötelező minden ötödik parkolónak töltővel rendelkeznie. Ezek a lokális programok a legtöbb esetben precíz pontossággal az adott városra vannak szabva. Norvégia hegyekkel és fjordokkal szabdalt felszínének következtében a sofőr rákényszerül az alagutak és a kompok használatára. Egy ideig a villanyautósok mentesültek ezek díjai alól az elektromos autózás népszerűsítésének céljából. A kínai nagyvárosokban a légszennyezés miatt gyakorta előfordul, hogy tilos az autóval való közlekedés, a tilalom alól azonban kivételt képeznek az elektromos autók. Az elektromos autózáshoz kötődő pénzbeli előny tehát a kedvezményeknek köszönhetően óriási lehet, Osloban és Bergenben például évente akár 27 000 dollár is (7 millió forint).

A kedvezmények összértéke az egyes városokban 2016-ban, Forrás: a tanulmány

A töltési infrastruktúrában is jelentős különbségeket tapasztalunk az egyes városok között, leginkább a lakhatási és utazási szokások eltéréseinek következményeként. Abszolút számban nem meglepő módon a világ legnagyobb autópiacán, Kínában található a legtöbb nyilvános töltőpont. Népességszámhoz viszonyítva kiemelkednek a norvég és holland városok, ami pedig az egy nyilvános töltőállásra jutó elektromos autók számát illeti, az Egyesült Államok városai érik el a legnagyobb értékeket, ahol az otthoni és a munkahelyi töltés számottevően népszerűbb.

A nyilvános töltőpontok száma, ugyanez millió főre vetítve, és az egy töltőpontra jutó elektromos autók száma, Forrás: a tanulmány

Összességében elmondható, hogy az elektromos közlekedés legjelentősebb hajtóereje a nemzeti és települési szintű szabályozásban keresendő. Ezek alakítják ugyanis a lakosság szemléletmódját a villanyautókról, s fognak arra sarkallni egyre több embert, hogy a kedvezmények és az anyagi megtakarítások miatt váltsanak elektromos modellre. Fontos emellett az is, hogy minél több márkához és típushoz legyen hozzáférés: míg a nagyobb piacokon a szabályozás legalább 17 modell elérhetőségét eredményezte, addig a legnagyobb, kaliforniai, kínai és norvégiai városokban közel 30 közül választhatnak a vásárlók. A megfelelően átgondolt és a városra szabott intézkedésekkel a jelenlegi 20-nál sokkal több elektromos fővárost is létre tudnánk hozni.

Becsült összesített elektromos autó eladások a világ összes elektromos autójának százalékában, Forrás: a tanulmány

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.