Rengeteg új anyag érkezett a Tesla berlini gigagyáráról

Úgy látszik a kínai Gigafactory 3 építéséhez hasonlóan, a német Gigafactory 4 (GF4) alakulásáról is bőven lesz majd anyagunk a projekt során. Most éppen a nyilvánossá tett környezetvédelmi tanulmányokkal kaptunk több száz oldalnyi tartalmat. Nem állítom, hogy elejétől végéig mind végigolvastam, de alább kigyűjtöttem a legérdekesebb részleteket.

Aggódnak a zöldek és a helyiek is

Még ha elsőre furcsának is tűnhet, hogy pont egy villanyautógyár miatt lenne környezetvédelmi felhördülés, de nem szabad elfelejteni, a végterméktől függetlenül ez egy hatalmas nagyipari beruházás. Ráadásul zöldmezős.

A NABU nevű német környezetvédelmi szervezet elsősorban a közeli Löcknitztal tájvédelmi terület miatt aggódik – ennek távolsága szerintük „pár száz méter”, a hivatalos hatástanulmány szerint „kb. 1 km”. Attól tartanak, hogy a talajvíz szintjének drasztikus csökkenése miatt a 448 hektáros terület akár ki is száradhat. A most benyújtott hatástanulmány elemzése szerint a gyár építése a talajvizet nem fogja érdemben befolyásolni.

Így néz ki a terület ma. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

A NABU aggodalma leginkább abból adódik, hogy érzésük szerint a helyi kormányzat tűzön vízen át keresztül akarja vinni a projektet. Még ahhoz is hozzájárultak, hogy a Tesla már most januárban elkezdje a fák kivágását, miközben a hivatalos építési engedélyek kiadása még egy-két hónapig várat magára. (Az illetékes miniszter korábbi nyilatkozata szerint erre a törvények lehetőséget adnak, de a Tesla a saját szakállára teszi ezt és ez nem garantálja az engedélyek kiadását). A NABU megjegyzi, hogy problémás, hogy ez a fakivágás még azelőtt megkezdődik, hogy a madarak tojást raknának. (Mondjuk, nem vagyunk meggyőződve róla, hogy utána sokkal szerencsésebb lenne a fészkek szempontjából).

A Gigafactory 4 területén az első fázis (piros) 90, a folytatás 63 hektár megtisztításával jár. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

A helyik beszámolói szerint pedig valaki anonim szórólapokat terjeszt a környéken, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy míg sokan a város elől menekültek ki a természetbe, most az utoléri őket.

Hónapok óta készülnek a tanulmányok

Bár a helyszínválasztás november közepén lett csak végleges, úgy néz ki komoly munka folyt a háttérben. A most nyilvánosságra hozott december 18-án kelt környezetvédelmi hatástanulmány (UVP Bericht) 248 oldalas és rendkívül széles körűen vizsgálja a tervezett beruházás helyszínét, illetve a projekt hatásait az azt körülvevő 2,5 kilométeres körön belül. Foglalkozik a lakosságra és elsősorban az egészségre gyakorolt hatásokkal, a gyár által generált plusz forgalommal, légszennyezéssel és kellemetlen szagokkal, valamint a zaj és fényszennyezéssel is. Külön fejezetek és mellékelt szakmai elemzés katalogizálja a környéken megtalálható állatfajokat és növényeket, de részletes elemzés van benne a vízgyűjtő területekről, a talajról és a klímáról is.

Egy külön 288 oldalas anyag foglalkozik a gyár zajterhelésével és 150 oldalon elemzik a levegő minőségét érő lehetséges hatásokat.

Ilyen grafikonokkal szemléltetik a különböző hatásokat. Itt például a 2,5 mikrométernél kisebb porszemcsék terjedését szimulálják. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

Nem kimondottan tájvédelmi terület

Az elemzés első részében áttekintik a jelenlegi helyzetet. A projekt 300 hektáros helyszíne jelenleg is ipari tevékenységre van kijelölve (Freienbrink Nord zóna) és kezdetben kicsit több mint a fele, 1.522.300 m2 lesz beépítve. Az első fázisban 90 hektár, később összesen 153 hektár fás terület lesz megtisztítva. A Tesla gyárának egyik oldalán az A10-es autópálya húzódik napi 50.000 autós forgalommal, déli részén pedig az L38-as országút határolja napi 5000-es terheléssel – ennek túloldalán egy logisztikai központ található.

Ezen a térképen remekül látszik, hogy a Gigafactoryk már-már szokásos „gyémánt” alakja igazából négy egyforma egységet rejt – ebből most az első épül meg. A kép jobb felső sarkán a logisztikai udvartól balra egy külön épületben található majd az aksik celláinak gyára – a kínai GF3 esetén is hasonlót láttunk. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

A legközelebbi lakóépület 790 méterre, óvoda 1100 méterre van, de túl közeli idősek otthonát, sport létesítményt vagy temetőt nem találtak, így az ezekre gyakorolt hatást az alacsony kategóriába sorolták.

A területen elsősorban fenyőfák találhatóak, melyekben leginkább denevérek, gyíkok, siklók és madarak élnek. A tanulmányok szerint nincs a területen olyan védett állat vagy növényfaj amely csak itt lenne megtalálható. Ugyanakkor, mivel a vizsgálat télen készült, nem tudják kizárni, hogy él itt olyan állat, amelyet nem azonosítottak be, így például a környék elvileg még a farkasok életterének részét is képezheti.

Ilyen összefoglaló táblázatokkal zárják a fejezeteket. ez éppen az emberi egészségre gyakorolt hatás – szinte minden „alacsony”, csak egy kategória kapott „közepes” minősítést: az építkezés alatt a zaj és porszennyezés átmenetileg megnőhet, valamint csökken a kirándulásra alkalmas erdőterület. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

A fő rizikófaktorok abból adódnak, hogy a gyár keresztülvághatja az állatok területeit – bár ezen a ponton mi azért megjegyeznénk, hogy mivel a terület egyik oldalán 2×3 sávos autópálya, a másikon országút és logisztikai park, a harmadikon pedig vasúti sín található, nem biztos, hogy ezt a bajt az új gyár okozza majd. Emellett természetesen megjegyzik, hogy rizikófaktor, hogy részben egy ivóvíz bázis található a terület alatt és, hogy robbanás, vagy tűzvész esetén jelentős füst kerülhet a levegőbe. A talajvízre gyakorolt hatást alacsonyra becsülik, mivel az épület alapjai nem fognak túl mélyre menni, de a fák kivágása miatt csökken a rekreációs, túrázó terület.

Mindazonáltal a legtöbb vizsgált szempont alapján az alacsony, néhány esetben pedig a közepes kategóriába sorolták az üzem hatásait, sőt volt, ahol nem várnak semmi változást.

Ilyen leírásokkal magyarázzák el a döntéshozóknak, az üzem melyik részegysége mit csinál. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

Érdekes részletek

A tanulmányok részeként sok érdekes részlet derül ki az üzem méreteiről és a gyártási folyamatokról.

Az üzem két szintes lesz – a 24 méteres maximális belmagasság a belső daruk és szállítórendszerek miatt kell, amelyek sokszor a mennyezetről lógva szállítják a különböző alkatrészeket és félkész autókat. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

Az üzem 24 méter magas lesz, a legmagasabb kémény pedig 37,5 méterre emelkedik majd a föld fölé. Igen kémény, mivel a gyár 109 MW-os áram igényein túl 16.000 m3/h földgáz fogyasztást is prognosztizálnak. Az öntödében használt fémek részben elektromosan, részben pedig gázzal lesznek olvadáspontra hevítve, de a festőüzem is energiaigényes (szárítás). Emellett a műanyag fröccsöntők, a sűrített levegő kompresszorok, de még a hűtőberendezések is jelentős elektromos áram fogyasztók.

A gyár óránként 372 m3 ivóvizet vételez a hálóztaról, majd ennek egy része a hűtés során elpárolog, a maradékot pedig megtisztítva engedik a csatornába. Ez akár 252 m3 is lehet óránként. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

A különböző vegyi anyagok gőzeit egy u.n. regeneratív termális oxidálóval (RTO) fogják megtisztítani, amely egy kerámia felületet hevít 800-1000 °C közé és a hőhatással semmisíti meg a szennyező vegyületeket. Más szennyeződéseket, mint például a vízzel kevert olajat és egyéb vegyi anyagokat zeolittal szűrnek majd ki, mielőtt a szennyvíz bekerül a csatornába. Mindkét eljárás jól bevált, gyakori megoldás az iparban. A folyadéktároló tartályok a biztonság kedvéért mind dupla fallal lesznek ellátva és terveznek biztonsági folyadékgyűjtő területeket is.

Hogy miért kell olajos vizet ártalmatlanítaniuk? A présgépekből visszaáramló víz olajjal szennyezett. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

Mégis, talán legjobban az érzékelteti a beruházás nagyságát, ha megnézzük mivel számolnak a teher és személyforgalom növekedése terén. A gyár 3 műszakban, napi 24 órában, heti 7 napon át üzemel majd és műszakonként 2828 alkalmazottal kalkulálnak. Ez közel 8500 munkatársat jelent. A munkába járáshoz a prognózis szerint 30% a 6 kilométerre lévő S-Bahn-t, vagy a gyár mellett elhaladó vonatot fogja használni – utóbbi kapcsán elvileg saját állomást is kapnak. A vonatállomás és a gyár között napi 199 buszúttal számolnak.

És ha ez nem lenne elég, az évi 500 ezres gyártókapacitás okán naponta 1370 autó fog kigördülni a gyárból és beállni az átmeneti parkolókba, de valami miatt a cég saját tesztpályáján még nagyobb, 1429 autós forgalommal számolnak – ez percenként 1 autót jelent a nap 24 órájában.

Ez a gyár zajtérképe, fényes nappal. Az éjszakai műszakban szinte ugyan ezt látjuk, csak a tehervonat-állomás melletti logisztikai udvar (a kép jobb felső sarka) lesz egy kicsit csendesebb. Szerencsére a lakott területeket nem fenyegeti túl sok lárma. Forrás: Tesla, uvp-verbund.de

Ez mind semmi azonban a gyárat kiszolgáló teherforgalomhoz képest. Az elemzés napi 463 teherautóval és 6 tehervonattal számol, amelyek a nyersanyagokat hozzák be és a kész autókat viszik ki a gyárból.  Ehhez jönnek még majd egyéb járulékos szolgáltatások mint például a szemétszállítás forgalmi terhelése.

Lehet, hogy nem ártana pár Tesla Semi a dízeles kamionok kiváltására.

Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Balázs, Tibor vagy Szöcske ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.