PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 20. szombat

Frankeinstein autója: egy osztrák hibridet csinált a Model 3-ból

elektromos autó

Van a villanyautózás iránt érdeklődőknek, sőt még az autógyárak vezetőinek is egy csoportja, akik azon a véleményen vannak, hogy a hibridek jobb megoldást jelentenek a tisztán villanyos autóknál. Az érvelés fő vonala általában az szokott lenni, hogy a villanyautók (egyik) előnyét, a zéró lokális emissziós városi üzemet remekül lehet így ötvözni a benzinmotorok előnyeivel, mint a gyors utántöltés, a nagy hatótáv és a kedvezőbb ár.

Toyota Prius – az első fecske új tollakkal

Mi itt a Villanyautósoknál természetesen el szoktuk ilyenkor mondani, hogy ez a kicsit sántító érvelés is igazából csak az első generációs elektromos autók korában állta meg a helyét, amikor 100-150 kilométeres hatótávot és maximum 50kW-os töltést kaptunk 8-10 millió forintért. Ma már mindkét műszaki paraméter nagyjából duplázva lett ezért az összegért és a trend egyértelmű. Emellett persze a hibrideknek is vannak hátrányaik, például a sokkal komplexebb felépítés és több meghibásodási lehetőség, a ritkább de továbbra is fennálló belsőégésű-hajtáslánc karbantartási költségek és a sokszor csak papíron létező 2 liter alatti fogyasztás.

Akárhogy is, gyártanak még hibrideket egy darabig, aki pedig azt akar venni, fog találni ilyen járművet a piacon. De, hogy miért kellett valakinek éppen a világ egyik legjobb villanyautóját „megszentségtelenítenie” azt végképp nem értjük.

Model 3 GR (Gasoline Range) – az „öntöltő” villanyautó

A jó szándékot semmiképp ne vitassuk el. Frank Obrist nem egy háborús bűnös, hanem egy minden jel szerint igen tehetséges és kreatív mérnök, amúgy pedig egy 7 (!) gyermekes osztrák családapa. Azzal se nagyon foglalkozzunk, hogy az eredeti cikket egy Edison nevű magazin hozta le az átépített Tesláról – ez maximum csak a sors iróniája, nem pedig az amerikai mágnás utolsó, síron túli bosszúja.

Az alapkoncepció egyszerű és a bevezetőnkben foglaltakhoz hasonló. Elhagyjuk a villanyautó legdrágább részét, az 55-75kWh kapacitású akkumulátort a Model 3-ból és a helyére egy kisebb 17,3 kWh-ás egységet szerelünk, amely nagyjából 96 kilométer hatótávra elég.

Forrás: Edison.media

A kis aksi kiegészítéseként, tervezünk egy olyan, apró 2 hengeres benzinmotort, amely befér a Model 3 első csomagtartójának helyére és generátorként mindig optimális fordulatszámon kerreg. A kis motor 65 km/h sebesség felett illetve alacsony akku töltöttség esetén azonnal bekapcsol. Így az autó akár 1000 kilométeres hatótávra is képes, miközben 380 kilogrammal könnyebb és a 40%-os tervezett hatékonyságnak, illetve 2 literes fogyasztásának köszönhetően csak 23 g CO2-t bocsát ki 100 kilométerenként. Sőt, a motor és a kis aksi tervezett költsége 3200 euró körül van, ami kedvezőbb mint a Model 3 aksi csomagjának ára.

Ennyi, probléma megoldva, vége főcím, stáblista, (c) Walt Disney Pictures 2020.

Megoldás a tegnap problémáira

Ez esküszöm elsőre még nem is tűnik akkora hülyeségnek. Papíron elég jól néz ki és nagy piros pont jár a mérnöki teljesítményért ami azt a kis apró kéthengerest illeti. ‘A’ for effort – ahogy az amerikaiak mondják. De ha egy kicsit megkapargatjuk a festéket, több ponton is kérdéses, mennyire van ennek értelme – főleg 2023-ban, mikorra az első széria terméket ígérik.

Forrás: Edison.media

Az eredeti cikk felvezetője szerint a villanyautózás egyik legnagyobb problémája a szegényes modellkínálat. Nos már idén több fontos új autó debütál neves nagy gyártóktól, mi igazából csak a gyártási volument keveselljük. 2023-ra pedig már biztosan nem lesz ezzel gond – a VW például ekkorra már évi 1 millió villanyautót akar gyártani, ami termelése 10%-a lesz. És nem állnak meg itt, úgy gondolják 2025-re minden ötödik autójuk villanyos lesz.

A másik megoldandó probléma az Edison munkatársa szerint a gyér töltőhálózat. Nos, Nyugat Európában azért ez már ma sem akkora probléma mint pár éve volt, 3 év múlva pedig már még több Ionity, Fastned és Tesla Supercharger várja az utazókat. Ha pedig a hatóságok be is tartatják a hatályos rendeleteket, akkor a belvárosi lakók is nyugodtan tudnak tölteni a hétvégi bevásárlás alatt.

Végül az írás bevezetőjében arra is kitérnek, hogy a villanyautók milyen drágák, mert például egy Tesla Model 3 jóval többe kerül mint egy Ford Mondeo. Ja, tényleg a  Mondeóhoz hasonlítják, nem viccelek. Ezzel szemben azt látjuk, hogy például az új 6000 eurós német állami támogatással, már tényleg annyiba fog majd kerülni az alap VW ID3 mint a 8-as Golf és az említett Model 3 is abban az árban van mint a valós versenytársai. (Nem, nem a Mondeo).

Billeg a matek

De a fentiek lehet, csak az Edison újságírójának kommentjei voltak, a feltalálónk nem tehet erről. Azonban ha kicsit közelebbről szemügyre vesszük a technikai paramétereket és a szerkezet körüli ideologizálást, azzal is vannak bajok.

Azt ugyanis már Obrist úr állítja, hogy autóinak ökológia lábnyoma is kisebb mint a teljesen villanyosaké. Ez egy gyakori és már sokszor megcáfolt városi legenda, amely arra épül, hogy a villanyautók aksiajak gyártása energiaigényes és problémás anyagok kellenek hozzájuk. A hibrideket pártolók gyakran érvelnek azzal, hogy a kisebb aksi ezért kisebb lábnyomot jelent. Eközben megfeledkezünk róla, hogy az aksi gyártás energia oldala csak annyira környezetszennyező, mint a hozzá felhasznált energia és a legtöbb gyártó arra törekszik, hogy zöld energiát használjon ehhez a munkafolyamathoz. Még nem tartunk ott, hogy ez 100%-ban így lenne, de az elektromos hálózat rohamosan zöldül. Ami pedig azokat a bajos fémeket illeti, a legtöbb kobaltot nem a villanyautókhoz használják, sőt onnan hamarosan akár el is tűnhet ez az anyag, míg a kőolaj finomításának továbbra is része. Ráadásul az anyag az aksiból visszanyerhető, az elégetett fosszilis üzemanyagokból viszont nem igazán.

A napelemek a Gigafactory 1 tetején, Forrás: Tesla

Ugyanígy az autók ára kapcsán is látjuk, hogy rendkívül gyorsan szűkül az olló. A tényleges cella szintű aksi költség minden gyárnál 7 pecsétes titok, de nagyjából mindenki szerint 100 dollár / kWh körül jár a Tesla és efelé tartanak többiek is. A Tesla tervei szerint idén elérik az aksi csomag szinten is a 100 dollár/kWh költséget, amivel a cikkben szereplő SR+ aksija 5500 dollárba kerülne, míg Obrist úr masinája 3500 dollár (3200 euró). Lesz itt még egyáltalán különbség 3 év múlva? Aligha.

A lítium-ion akkumulátor cella és pakk ár aránya és az árak változása. Ez az iparági átlag -a vezető gyártók valószínűleg ennél előbbre járnak – a hírek szerint cella szinten ma már 100 dollárnál. (Forrás: BloombergNEF)

Azt is megemlítik, hogy az új benzinmotor szinte rezgésmentesen jár, elvileg 40% a hatásfoka és alig 2 litert fogyaszt. Csakhogy ez nyilván csak akkor igaz, ha az aksit azért töltögetjük a falból is. Ha viszont a cikk afrikai és ázsiai elektromos áram nélküli területeivel példálózunk, akkor ott mekkora valószínűsége, hogy nem tisztán benzinnel használnák a kocsit? És ha így tesznek akkor mennyit fogyaszt és mennyi a  CO2? A cikk szerint ez a jövőben nem lesz gond ha szélenergiával és biohulladékból állítják elő a fosszilis üzemanyagot (ami szerintük környezetterhelés szempontjából semleges), de ennyi erővel azt a szélenergiát közvetlen az aksiba is tölthetjük, ami sokkal hatékonyabb felhasználási módja az energiának, mint a biomasszából üzemanyagot előállítani majd azt visszaalakítani árammá.

Valóban, optimális fordulatszámon üzemelve ez a kis motor kb 10%-kal hatékonyabb mint egy hagyományos benzines, de még mindig messze elmarad a villanymotor 90% körüli hatásfokától. És előbb-utóbb itt is szükség lesz karbantartásra, a motorolaj, a kopó, forgó, mozgó alkatrészek cseréjére – ezek gyártása és ártalmatlanítása sem zéró energia és zéró környezeti terhelés.

Forrás: Hansjörg Gemmingen / Twitter

A cikk végén azt is felveti a feltaláló, hogy az aksik nem szeretik a gyakori teljes lemerítést és újratöltést és akár már 500 ciklus után 80%-ra „kopnak”. Ezzel szemben ő folyamatosan tölti a kis aksit és nem meríti túl. Persze nekünk számos adatunk van róla, hogy egy korszerű, hőmérséklet menedzselt akkumulátor még 5-6 év és sok százezer kilométer után is 90% felett lehet és ha ésszel használják, akár félmillió kilométert is elmegy. A legújabb fejlesztésekkel pedig akár duplázható is lesz az élettartam.

Ennyit romlanak a Model S/X aksik. A Model 3 ennél valószínűleg még jobb lesz a fejlettebb hűtés miatt. Forrás: Electrek

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.