Így zöldülnek a céges autóflották Magyarországon

A környezetbarát meghajtású autók viszonylag magas vételára ellenére már Magyarországon is egyre több cég kezdte meg – többnyire állami támogatás igénybevétele nélkül – a flottája elektromosítását. Miért éri meg nekik a váltás, és mit szólnak a munkavállalók az új cégautószabályzathoz? Erről beszélgettünk az SAP Hungary, a GE, illetve a LeasePlan témában illetékes vezetőivel.

A zöld rendszámos adatokból hónapról hónapra látjuk, milyen megdöbbentő mértékben bővül a környezetkímélő technológiákkal működő autók állománya a hazai utakon, különösen az elmúlt 2-3 hónapban, amikor az állami támogatással megvásárolt járművek is tömegesen kerültek be az adatbázisba.

A magánvásárlásoknál viszonylag egyszerű a képlet: a villanyautózás iránt érdeklődő vásárlók átgondolják, hogy mennyit, és mire szeretnék használni az autót, amiből könnyedén kiszámolhatják, hogy pénzügyileg megéri-e nekik váltani, illetve, hogy egyáltalán készen állnak-e az elektromos autóval való közlekedésre. A villanyautók modellválasztéka szerencsére olyan tempóban bővül, hogy egyre több autóvásárló találhat számára alkalmas járművet.

De mi a helyzet a céges flottákban, ahol nem egy, hanem több száz autó futásteljesítménye alapján kell döntést hozni? Hogyan lehet megfelelni százak, vagy akár ezrek igényeinek, olyan alkalmazottakat sem elriasztva a cégtől, akik még bátortalanok az elektromos technológiával szemben? Figyelembe lehet-e venni minden munkavállaló életkörülményeit, közlekedési preferenciáit, és töltési lehetőségeit? Tud-e egyáltalán villanyautót választani a dolgozó a szigorúan megszabott havidíjkereteken belül?

Egyértelműen látszódik, hogy az elektromos autók száma világszerte növekszik, és az új autóvásárlásokban egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak, de látunk-e hasonló tendenciát a vállalatok flottáiban? Vagy feltehetjük úgy is a kérdést: akarják-e a cégek elektromosítani a flottájukat, és akarnak-e a munkavállalók céges autóval közlekedni?

Elképesztő nagyságrendek nyugaton

A válasz egyértelműen igen. A BMW Csoport éppen nemrég jelentette be, hogy a Deloitte Belgium 140 darab Mini Cooper SE típusú járművet vásárolt tőle a már meglévő 100 darab mellé, aminek az oka nem más, mint hogy az alkalmazottak 26 százaléka kibocsátásmentes járművet választott cégautóként. Az autógyártó azt is hozzátette, hogy az idén június óta megvásárolt 540 darab új Mini 88 százaléka konnektoros volt (akkumulátoros elektromos, vagy plug-in hibrid), ami egyértelműen azt jelzi, hogy a munkavállalók nyitnak az elektromobilitás felé.

A Fleet Alliance, az Egyesült Királyság egyik legnagyobb flottakezelő vállalata több mint 30.000 autó üzemeltetésével az év elején arról számolt be, hogy 12 hónap alatt 214%-ot, 2018-hoz képest pedig 5000 százalékot nőttek a villanyautó-megrendelések. Martin Brown, a cég ügyvezető igazgatója szerint ennek hátterében egyrészt az egyre környezettudatosabb munkavállalók, másrészt pedig a kedvező adózási feltételek állnak – az Egyesült Királyságban 2020-ban bevezették a 0%-os adókulcsot (a korábbi 16-ról) a tisztán elektromos meghajtású céges autókra (ez egyébként az idei pénzügyi évben 1%-ra emelkedett).

A British Gas szintén az Egyesült Királyságban bő fél év alatt 3000 darab tisztán elektromos Vauxhall Vivaro furgont rendelt munkavállalói számára. Itt egy, az anyavállalattól érkező utasítás a motiváló erő, a Centrica ugyanis elhatározta, hogy 2030-ra a teljes járműállományát, körülbelül 12 ezer autót cserél elektromosra.

Az információs technológiai szolgáltatásokat nyújtó, franciaországi székhelyű Atos idén márciusban jelentette be, hogy 2024 végére mind a közel 5500 céges autóját villanyautóra váltja le annak érdekében, hogy csökkentse flottájának karbonlábnyomát. Ezzel párhuzamosan a már 100 töltőből álló töltőhálózatát 500 tagúra növeli, és otthoni töltőberendezést is biztosít alkalmazottainak.

Ez csupán néhány példa arra, hogy hogyan alakulnak át a céges flották az elektromos közlekedés szempontjából legfejlettebb autópiacokon. Elindult ez a folyamat Magyarországon is?

Ennek megválaszolásához három olyan, Magyarországon is tevékenykedő nemzetközi nagyvállalat vezetőjével beszélgettünk, akik vagy tettek egy nagy lépést flottájuk elektromosítása felé a közelmúltban, vagy flottaüzemeltetőként és lízingcégként rálátnak a hazai folyamatokra, akár a kisebb vállalkozások esetében is.

A cég fizeti, én élvezem

Mielőtt rátérnénk arra, hogy hazánkban hogyan igyekeznek zöldíteni flottáikat a vállalkozások, érdemes különbséget tenni a céges autókon belül a kulcsos (pool car), illetve a személyekre kiadott járművek között. Az előbbieket bármelyik munkavállaló elviheti, akinek a munkavégzéshez szüksége van egy autóra, majd amikor végzett, leadja a cég recepcióján, vagy a flottakezelőnél a kulcsot. Az utóbbiakat kizárólagos használatra adják az alkalmazottaknak. Ezek az autók is két csoportra oszthatók: a juttatásként adott (benefit) autók a munkavállaló kényelmét szolgálják, azt a dolgozó magáncélokra is használhatja. A munkaautónak (job car) az a szerepe, hogy a munkavállaló el tudja végezni a munkáját, például járja az országot ügyfeleket látogatva. Cégenként és munkakörönként eltérő lehet, hogy ezt a dolgozó hazaviheti-e, vagy le kell-e adnia munka után, így nincs mindig éles határvonal a benefit autók felé.

Ezeket a csoportokat azért fontos megkülönböztetni, mert merőben eltér a felhasználásuk: a benefit autót a munkavállaló hazaviszi, és sajátjaként használja, ám mivel valójában nem a sajátja, és a költségeket a cég fizeti (például üzemanyagkártyával), a reális anyagi, vagy társadalmi szempontok leértékelődnek, és a kényelem kerül előtérbe. A flotta munkavégzésre szánt autóinál ezzel szemben követelmény, hogy az adott feladatokat el tudja látni az adott jármű, például legyen kellően nagy a csomagtere, prémium megjelenése, és sorolhatnánk.

Mindez a flotta elektromosítása szempontjából olyan tényezőknél releváns, mint például az otthoni töltés kérdése, vagy a futásteljesítmény.

Harmat Eszter, Magyarország egyik vezető flottakezelő, és autó bérbeadással foglalkozó vállalata, a LeasePlan kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy a cég által menedzselt, közel 18 ezer autóból álló flotta jelenleg mindössze 3%-a konnektoros jármű (tisztán elektromos vagy plug-in hibrid). Ennek az az oka, hogy az ügyfelek céges flottái jellemzően (80%-ban) job carból, azaz munkavégzéshez adott autókból állnak, és csak a maradék (20%) benefit autó. Az elektromos hajtás pedig az előbbi szerepkörre kevésbé alkalmas, hiszen nagy a napi futásteljesítményük, és gyakran nagy távolságokat kell gyorsan leküzdeniük.

Az elektromos autók megjelenése egyelőre jobbára a felsővezetés benefit autói között figyelhető meg, hiszen a munkavállalók szigorú havidíjkereteken belül választhatnak autót, amibe nem feltétlen fér bele egy villanyautó.

Minden a pénzről szól?

Harmat Esztertől már az interjú legelején megtudtuk, hogy ő maga is konnektoros autóval jár, és a LeasePlan saját dolgozói flottájának több mint 90%-a zöld rendszámos. Ez csak azért nem 100% még (de 2030-ra a célkitűzés szerint az lesz), mert a cég irodaháza nem bír el több töltőberendezést. Az igazgató elkötelezett a környezetvédelem iránt, és szerinte ez a fajta elhivatottság az egyik oka annak, hogy egyre több cég mozdul el a flotta megtisztításának irányába. Az alacsonyabb, vagy zéró helyi szennyezéssel működő autók iránti elvárás érkezhet alulról, azaz a munkavállalók felől, de előfordulhat, hogy maga a cégvezető tartja ezt a helyes útnak.

Olyanra is akad példa, hogy a külföldi anyavállalat utasítására zöldít a Magyarországon működő cég, és megszabják, hogy vagy elektromos lesz a céges autó, vagy céges autó helyett inkább pénzbeni juttatást vezetnek be. A harmadik mozgatórugó általában a divat, ami főleg start-up vállalkozásoknál jellemző, illetve a modern technológiákkal foglalkozó cégek sajátossága, hiszen ezek nagyrészt fiatalokból álló munkaereje a leginkább fogékony az elektromos hajtás előnyeire, és a klímaválság megértésére.

Forrás: Renault

És persze gondolhatnánk, hogy eme magasztos elhatározások mögött nem áll más, mint a pénz, és a flotta elektromosításának tényleges motiválóereje az a költségmegtakarítás, amit az elektromos járművek olcsóbb szervizelésével és üzemeltetésével lehet elérni. De erről majd később…

Az SAP Labs Hungary a közelmúltban vezetett be új cégautószabályzatot, melynek egyik eleme a választható járművek összegkereteinek kibővítése volt oly módon, hogy elektromos járművek is beférjenek. Nyers Balázstól, a vállalat operatív vezetőjétől megtudtuk, hogy a flotta zöldítése már évek óta napirenden volt, de a körülmények nem tettek lehetővé nagyszabású átalakítást. A kereteket korábban csak kis mértékben emelték, ami nem volt elég ahhoz, hogy tömegesen villanyautóra válthassanak az alkalmazottak.

Az új policy bevezetése az SAP-nál részben felülről, részben alulról jövő kezdeményezés eredménye. Egyrészről a környezetbarát működés a vállalat alapelvei közé tartozik, tehát az elektrifikáció ügye mellett áll a „tegyük jobbá a világot” felfogás, emiatt születtek meg olyan célkitűzések, mint hogy a működéshez kötődő CO2-kibocsátás nettó nullára csökkenjen (ez várhatóan 2023-ra valósul meg), valamint hogy 2025-re a céges flotta közel egyharmada zéró emissziós legyen. Emellett azonban érezni lehet a munkavállalók részéről az elvárást a környezetvédelmet szolgáló intézkedésekre – nem csak az elektromos autók bevezetése terén, hanem más megoldásoknál is. Emiatt vezette ki például az egyszer használatos műanyagokat is a cég még azelőtt, hogy ez kötelezővé vált volna – tette hozzá Nyers Balázs.

Forrás: SAP Hungary / Twitter

A flottazöldítés motivációjáról megkérdeztük Bogár Miklóst is, a GE Global Operations & Corporate részlegének európai HR-igazgatóját, aki elmondta, hogy náluk egy teljes mértékben felülről jövő kezdeményezésről van szó. A General Electric, melynek közvetlenül megújuló energiaforrásokkal foglalkozó üzletága is van, minden területen fontosnak tartja a környezet és klímavédelmet – 2030-ra teljesen karbonsemleges működést tűztek ki célul –, és így már régóta a tervek között szerepelt a cégautó-policy átalakítása.

Itt egy drasztikusabb váltás történt, mint az SAP Hungary-nél, ugyanis 2021. január 1-jétől a legtöbb üzletágban egy huszárvágással megszüntették a kizárólag belsőégésű motorral hajtott járművek rendelését, és csak hibrid, plug-in hibrid, vagy tisztán elektromos modellt lehet céges autónak választani. Hozzátette azonban, hogy habár az új policy előtt nem tapasztaltak különösebb igényt a munkavállalók részéről, senki sem fogadta negatívan az intézkedést, sőt, azóta kifejezetten érdeklődőek lettek az alkalmazottak az elektromobilitás iránt.

Egyelőre a hibrid a nyerő

Körülbelül két héttel ezelőtt érkezett a hír, hogy a Vodafone a teljes, összesen több mint 400 autóból álló gépjárműflottáját elkezdte környezettudatos modellekre cserélni, melynek első lépéseként 106 darab Škoda Octavia IV plug-in hibrid munkaautót helyezett forgalomba a Porsche Hungaria közreműködésével. A cseh autógyártó konnektoros hibridjein túl további 60 környezettudatos gépjármű, köztük plug-in hibridek és tisztán elektromos autók érkeznek a következő év elejéig a Vodafone flottájába. A Vodafone Magyarország lokális vállalása, hogy 2025-re a teljes gépjárműflottáját környezettudatos járművekre cseréli – olvasható a közleményben.

Forrás: Vodafone

A Vodafone egyike azon számos cégnek, ahol a flotta elektromosítása hibridekkel kezdődik. A LeasePlantől megtudtuk, hogy az általuk kezelt flottában a hagyományos hibridek népszerűsége hatalmasat nőtt az elmúlt 12 hónapban, gyakorlatilag az ügyfeleknek átadott autók egyötöde ilyen hajtású volt. Ennek oka abban rejlik, hogy rengeteg vállalat szeretné szén-dioxid-kibocsátását csökkenteni, de csak kevesen jutottak el odáig, hogy hálózatról tölthető modellekre váltsanak, részben azok ára miatt, részben pedig mert még ismeretlen számukra a technológia.

A GE igazgatója is a hibridek dominanciáját tapasztalja, igaz, ott már a konnektoros típusok bizonyulnak népszerűbbnek. Miután a cég bevezette az új policy-t, miszerint csak hibrid, plug-in hibrid, és teljesen elektromos járművet lehet céges autónak kérni, ezen környezetkímélő technológiák aránya hirtelen nagyot ugrott a flottán belül. Január óta a körülbelül 380 autó 25%-át cserélték az elektromos hajtás valamelyik formájára, mintegy 10%-os CO2-kibocsátáscsökkentést elkönyvelve, amit elsősorban az tett lehetővé, hogy számos autónak most járt le a négyéves lízingperiódusa.

A tisztuló GE-flottában egyelőre nagyon kevés a tisztán elektromos modell, körülbelül 20 darab. Bogár Miklós ezt főleg a töltőinfrastruktúra hiányának tudja be – amiben hamarosan előrelépés fog történni –, valamint annak, hogy több olyan pozíció is van a cégnél (például a szervizmérnök), amely nagy futásteljesítményt követel, ezért egy elektromos autóval nehezebb megoldani.

Hogy pontosan milyen autókat választhatnak a munkavállalók, az a lízingcégek kínálatától függ, valamint attól, hogy mi fér bele a havi lízingdíjakba, de az kiderült, hogy a GE-nél a Škoda és a Volvo plug-in hibridjei viszik a prímet, a nulla kibocsátású modellek közül pedig a Kia e-Niro Long Range kiemelkedően népszerű.

Forrás: Škoda

Érdeklődés van a villanyautókra, de még félnek a munkavállalók – erősítette meg Nyers Balázs, aki szintén a Škoda plug-in hibridjeit, valamint a Toyota hibrid meghajtású autóit emelte ki. Megjegyezte, hogy a cég nem is akart plug-in hibridekkel foglalkozni, de akkora volt az igény rájuk, hogy kénytelen voltak a választási lehetőségek közé emelni azokat.

A villanyautók közül az Audi Q4 e-tron merült fel, mint meglepően jó árú, és gyorsan szállított opció, de alapvetően egyelőre a belsőégésű motorra is támaszkodó hajtások uralkodnak az alternatív technológiák között. Az SAP Hungary igazgatója hozzátette, hogy a dízelautók teljesen eltűntek az új rendelésekből, pusztán benzines még elvétve akad, és véleménye szerint még 2-3 évig lesz is néhány ilyen autó, de utána a tisztán belsőégésű járművek kifutnak a cégesautó-rendelésekből. Az azonban, hogy a flotta összes, mintegy 650 autója tisztán elektromossá váljon, még egy jó 10 év kérdése.

Forrás: Audi

Nyers Balázs egyébként kihangsúlyozta, hogy a munkavállalók egy nagyon széles körű listából választhatnak autót, amin a gyártók és típusok folyamatosan változnak az igény és a tapasztalatok alapján. Kíváncsiságból rákérdeztünk, hogy lehet-e Teslát is kérni, amire azt a választ kaptuk, hogy igény lenne rá, de a magyarországi szerviz hiánya miatt egyelőre nincs ilyen lehetőség. A Tesla budapesti szervize viszont azóta megnyitott, szóval elméletileg szabad lenne az út a céges Teslák számára.

Az örök kérdés: hogyan töltsük?

Bevett szokás a vállalatoknál, hogy a céges autó mellé üzemanyagkártyát is adnak, amellyel a fogyasztásukat egy bizonyos futásteljesítményig, vagy összeghatárig fedezik. Ez az elektromos áramra is kiterjedhet, így működik ez a GE-nél, és az SAP Hungary-nél is. Az utóbbinál egyébként ezzel kapcsolatosan történt egy jelentős változás az új cégesautó-policy bevezetésével: a kilométer alapú támogatást összegkorlátra cserélték, amivel a fogyasztáscsökkentést szeretnék ösztönözni. A korábbi rendszerben ugyanis teljesen mindegy volt, hogy valaki egy alacsony fogyasztású kisautóval, vagy egy óriási SUV-val tesz meg 25 ezer kilométert. Most azonban a benzines autókkal járó alkalmazottak 450 ezer forintnyi üzemanyag-fedezetet kapnak, így érdekük, hogy ezt minél kisebb fogyasztással használják ki.

Ennek az üzemanyag-támogatásnak egy másik fontos eleme, hogy a plug-in hibridek sokkal alacsonyabb, 200.000 forintos keretet kapnak, aminek célja, hogy a felhasználók töltsék elektromossággal – ezt a módszert egyébként a GE is alkalmazza. Az elektromos autóknál 150 ezer forint a keret, ami azért ennyire alacsony, mert a villanyautósok ingyenesen tölthetik az akkumulátort a cég irodaházának töltőin.

A munkahelyi töltés kétségtelenül a legfontosabb formája a céges autók töltésének. Az SAP Hungary-nél, ahol jelenleg 23 darab 11 kW-os AC töltőberendezés várja a munkavállalókat, ennek fejlesztése egy kiemelt projekt: bevezetik az okostöltést, és 22 kW-ra növelik a töltők teljesítményét. Nyers Balázs itt hozzátette, hogy a céges töltésre sem lehet mindent alapozni, hiszen például home office mellett, illetve távolról ingázó munkatársaknak más módon is meg kell oldaniuk az akkumulátorok feltöltését.

Forrás: Volkswagen

A GE-nél a MOL-kutakon az elektromos töltésre is érvényes üzemanyagkártya mellett szintén a munkahelyi töltést helyezik előtérbe. A Váci úti irodaházban az év utolsó negyedévében létesül 20 darab elektromos töltő, amit ingyenes fognak tudni használni a villanyautós munkatársak.

Az otthoni töltés kérdése már jóval bonyolultabb. Harmat Eszter szerint mára eljutottunk oda, hogy van fali töltő, mérőberendezés, és applikáció, amivel pontosan tudni, lehet, hogy hány kilowattórát töltött otthon a munkavállaló, de ezt csak béren kívüli juttatásként, akár 70%-os adóval lehet elszámoltatni. Ehelyett ő azt szokta javasolni az ügyfeleknek, hogy futásteljesítmény alapján nagyjából számolják ki az otthoni töltés mennyiségét, és annak árát kvázi átalánydíjas megoldásban cafeteriában adják az alkalmazottnak az otthoni töltés fedezeteként. Problémát jelent továbbá az is, hogy nem minden munkavállalónak van lehetősége otthon tölteni az autót – nekik lehetne támogatást adni nyilvános töltőoszlopok használatára, de azok díja magasabb, mint az otthon vételezett áram rezsicsökkentett ára.

Az otthoni töltés lehetőségét egyelőre a GE is kutatja, és az SAP Hungary sem kínál töltéstámogatást otthonra.

Megéri elektromos céges flottára váltani?

Nem vitás, hogy a céges flották elektromosításának legnagyobb akadálya az elektromos autók magasabb vételára és havi lízingdíja. Rendszeresen hangoztatjuk azonban, hogy az autók árát a teljes tulajdonlási költséggel együtt érdemes nézni, hiszen az üzemeltetés költségei a kevesebb mozgó alkatrészből álló, hatékony villanymotorral működő elektromos autóknak kedveznek. Ezt úgy kell érteni, hogy minél többet fut az autó, annál hamarabb megtérül a villanyautó magasabb ára, hiszen magasabb futásteljesítménynél több műszaki probléma jelentkezik a hagyományos autókon, és magasabb az üzemanyag-fogyasztás is, márpedig tudjuk, hogy éppen történelmi csúcson áll a benzin és a gázolaj ára is.

A céges autók, legalábbis a munkaautók, amelyek a LeasePlan szerint az összes jármű körülbelül 80%-át teszik ki, őrülten sokat futnak, átlagosan évi 35-40 ezer kilométert – kétszer annyit, mint egy magánhasználatú jármű. Éves futásteljesítmény alapján tehát ezek leváltása érné meg leginkább, de valószínűleg ezek cseréje történik majd meg legkésőbb, két okból is: a napi nagy távolságok levezetése miatt, valamint azért, mert ezekkel gyakran otthonról egyből ügyfelekhez indul a munkavállaló, így a töltésüket otthon kellene megoldani.

A céges autók különböző fajtái azonban nem mindig a fentebb említett megoszlásban vannak jelen egy cégnél, és ez természetesen az elektromos autók megtérülésére is kihat.

Az SAP Hungary-nél nagyon érdekes a helyzet: Nyers Balázs nagy meglepetésünkre azzal szembesített bennünket, hogy elektromos autókra váltani pusztán flottaüzemeltetési szempontból anyagilag nem éri meg.

A helyzet természetesen sokkal árnyaltabb annál, mint hogy kijelentsük, pénzügyi öngyilkosság az elektromos cégautóflotta. Az állítás hátterében az áll, hogy a cég flottájának 80%-a benefit autó, és csupán 20% munkaautó, amivel főleg ügyfelekhez járnak a munkatársak. Ennek megfelelően a flotta futásteljesítménye is meglehetősen alacsony, 16 ezer kilométer évente. Az új flotta nagyságrendekkel drágább, mint a korábbi, döntően hagyományos hajtású, és az elektromos járművek alacsonyabb szerviz- és üzemanyagköltsége sem képes ezt ellensúlyozni ilyen rövid idő alatt.

Akkor mégis hogyan lesz fenntartható az új céges policy?

A válasz abban rejlik, hogy nem szabad csupán a flotta üzemeltetését vizsgálni, merthogy a haszon máshol jelentkezik, mint a költségek. Az SAP Hungary esetében azért éri meg drágább, de környezetkímélő autókat a flottába állítani, mert számos olyan megoldást kínál ügyfeleinek, ami a klímavédelemhez köthető. Ezeket pedig sokkal könnyebb eladni jó példamutatással, megbízható, zöld imázzsal, és elégedett munkavállalókkal.

Forrás: Vodafone

A GE-nél pozitívabban értékeli a flotta fenntartásának költségeit az igazgató, Bogár Miklós legrosszabb esetben azonos egyenleget vár, de azért számít némi megtakarításra a korábbiakhoz képest. Hozzátette azonban, hogy az elektromosítás célja egyáltalán nem a pénzügyi haszon növelése, hanem a környezetvédelem.

Hasonlóképpen gondolkodik Harmat Eszter is a LeasePlannél. Szerinte otthoni töltés mellett egy Kia e-Niro teljes tulajdonlási költsége (állami támogatás igénybevételével) már megegyezik a hagyományos változatéval, de egy vállalatnál elsősorban nem ezt kellene szem előtt tartani, hanem a társadalmi felelősségvállalást. Emellett a cég versenyképességére is pozitívan hat, ha korszerű technológiákat vezet be, nem ritka, hogy a munkavállalók azért váltanak munkahelyet, mert máshol jobb autót kapnak a munkához, vagy juttatásként.

A költségek kapcsán egyébként meg kell említeni, hogy a zöld rendszám előnyeit a céges autók is élvezhetik, továbbá nincs gépjárműadó, regisztrációs adó, cégautóadó, és mentesek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Emellett állami támogatás is megpályázható a gazdasági társaságok által céges elektromos autóra, amelyre az interjúk alapján valószínűleg a kisebb cégek támaszkodnak elsősorban, és a nagyobbak, mint például az SAP Hungary, nem kalkulálnak vele.

Nem szabad továbbá egyéb, ritkábban tárgyalt költségekről sem megfeledkezni. Ide tartozik például a hagyományos autók városból való kitiltása. Ez a folyamat végigsöpör Európai nagyvárosain, és aki nincs rá felkészülve az könnyen kellemetlen helyzetben találhatja magát, ami vagy a munkavégzést akadályozza, esetleg állítja le teljesen, vagy hirtelen, költséges váltásra készteti a vállalatot.

A hagyományos hajtásnak a városi dugó, és a kisteherautók felhasználási módja (azaz lépcsőháztól lépcsőházig tartó kullogása) sem kedvez. A lízingcég flottájában volt olyan ügyfél, amelynek a dízeles furgonjainak egyes és kettes sebességfokozata fél év alatt megadta magát. Ilyen esetekben a szervizköltség mellett a munkából kieső autó átmeneti pótlása is komoly költséget jelent a cég számára.

Mindemellett be kell látni, hogy minden cég más, különböző méretű flottával, eltérő futásteljesítménnyel, és költségkerettel rendelkezik, emiatt nem is lehet általános ítéletet hozni arról, hogy mennyire éri meg elektromosra váltani. De ez csupán a jelen: az akkumulátortechnológia fejlődésével a villanyautók ára csökken, a fordított méretgazdaságosság és a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a hagyományos autók ára pedig már most is jól látható módon emelkedik, így a következő 1-2 évben egyre több flottában válik észszerű megoldássá a váltás.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.