A Tesla Model S legújabb, Plaid verziója még nem elérhető Európában, de Amerikában már több ezer darab fut belőle az utakon, így kicsit jobb képet kaphatunk az autó töltési teljesítményéről is.

Nézzük mit tud a legdrágább Tesla a leggyorsabb Superchargeren.

A megfelelő tartomány

Az autók töltési görbéje azért hasznos, mert megtudhatjuk belőle, milyen tartományban, milyen töltöttségi szintek között tudjuk a legnagyobb teljesítménnyel tölteni az adott típust, hogy a lehető legrövidebb időt vesztegessük az oszlop mellett. Arról már korábban is írtunk, hogy az első hírek szerint egészen 38%-ig tartja az új Model S (és X) a maximális 250 kW-os teljesítményt, ami jobb, mint a Model 3 Long Range verziójánál, mivel ez általában már kevéssel 20% alatt elkezd leszabályozni.

Most egy amerikai Youtuber, Tom Moloughney a saját autóján mutatta meg, hogyan is teljesít a Model S Plaid a valóságban, mi a pontos töltési görbe.

Az első grafikon a szokványos töltési görbe formátumban mutatja meg, hogy mekkora teljesítményt érhetünk el adott töltöttségi százaléknál. A videóban Moloughney megmutatja a teljes folyamatot – ebből emelnék ki pár érdekességet. Az autó 0% töltöttséggel gurult be a V3-as oszlophoz és azonnal 150 kW körül kezdett, ami nem rossz, ráadásul 2,5 perc után 6%-nál már el is érte a 250 kW-os csúcsot. Ezt – a korábbi híreknek megfelelően – egészen 38%-ig tartani is tudta, ide 11 perc alatt jutott el. Az 50%-os töltöttséget 14,5 percnél érte el a kocsi, azonban ekkor már “csak” 150 kW-os teljesítményt mutatott. 24 perc után már 70%-on volt, igaz itt be is esett 100 kW alá. A 80%-hoz összesen 31 perc kellett, és ahogy az lenni szokott, innen már nem nagyon éri meg tölteni, hiszen a maradék 20%-hoz kb. még egyszer ennyi idő kellett. Megint működött a régi ökölszabály.

A második görbe amit Moloughney megmutat, a töltöttség százalékában jelzi a szükséges időt. Ez talán még jobban megmutatja, mennyire értelmetlen 75%, de különösen 85-90% felett tölteni. Ezt hagyjuk azokra az alkalmakra, amikor a préri közepén 300 kilométeres sugarú körben az utolsó töltőt csíptük meg.

Bár a százalék/idő összefüggést szeretik az autótesztek és a marketig brossúrák, alapvetően nem mond sokat a laikusnak. Értem, hogy ennyi a 80%-ra töltés ideje, de minek a 80%-ról beszélünk, mekkora az aksi, és mekkora a fogyasztás? Ezért készítettem én is egy grafikont ami arra keresi a választ, hogy egy utazás alkalmával hány percig kell töltenem, hogy 100, vagy éppen 300 kilométert tovább tudjak menni.

Az eredeti videó 0%-os töltöttségről indul, de ez nem túl életszerű, ennyivel csak a nagyon bátrak esnek be egy töltőhöz, ezért az én grafikonom 5%-ról indul. A hatótáv terén két adattal számoltam. Egyik az autó hivatalos EPA hatótávja (ez az amerikai szabvány, jelenleg az európai oldalakon is ez az érték szerepel). A másik a 120 km/h körüli sebesség – ezt, azaz 75 mérföld per órát, már többen tesztelték Amerikában, én ezek közül a kicsit konzervatívabb, 300 mérföldes, 483 kilométeres becslést vettem alapul, az értékeket pedig kerekítettem 10 másodpercre. Az 5%-os induló adat így azt jelenti, hogy az EPA hatótávval számolva 30, autópályás sebességnél pedig 25 km maradék hatótávval esünk be a töltőhöz.

Ez alapján azt látjuk, hogy egy hosszabb autópályás úton egy 9 perces boxkiállás nagyjából 200 kilométert tesz lehetővé, míg 17,5 perc kell ahhoz, hogy újabb 300 kilométert tehessünk meg 120-as sebességgel.