Klímaegyezményben rögzítették, hogy a szén a legnagyobb ellenségünk

Szombat este, a Glasgow-ban megrendezett 26. klímakonferencián résztvevő 197 ország küldöttei aláírták a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) néven futó új globális klímaegyezményt, lezárva azt a két hétig tartó tárgyalássorozatot, ahol a világ vezetői az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors, és radikális csökkentésének lehetőségeiről tanácskoztak.

Akik október 31. óta követték a rendezvény történéseit, azok biztosan hallottak róla, hogy klímaaktivisták, környezetvédelmi szervezetek már a COP26 első napjaiban csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy az emberiség jövőjét leginkább meghatározó globális problémának szentelt eseményen konkrét intézkedések helyett csak cselekvési szándék nélkül hangoztatott üres szavak szennyezik a konferenciaterem légkörét. Habár a klímaválság tudományos háttere adott és széles körben elfogadott, valamint a globális emisszió csökkentésének módjai is régóta ismertek, hogy mennyire a szavak, és nem a tettek állnak a klímakatasztrófa elleni küzdelem középpontjában még napjainkban sem, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az új klímaegyezmény.

Forrás: UNFCCC

Ez ugyanis az első globális környezetvédelmi megállapodás, amely konkrétan megnevezi a szenet olyan fosszilis fűtőanyagként, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell. Ennek a kijelentésnek a pozitív hozadéka, hogy papíron szigorúbban lépünk fel ellene, de éppen a világ egyik legnagyobb szénfelhasználója, India nem értett egyet a megfogalmazott célokkal: míg az eredeti határozattervezetben a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került – írja az MTI. Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.

Alok Sharma azonban, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be, úgy véli, hogy a módosítás ellenére a klímaegyezmény elfogadása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a fő célkitűzés teljesítéséhez, vagyis ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot. Boris Johnson brit miniszterelnök hozzátette, hogy a skóciai nagyvárosban elért megállapodás tartalmát tekintve nem fér kétség ahhoz, hogy az egyezmény a szénből nyert energia felhasználásának végét jelenti, és ez fantasztikus vívmány. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy „a diplomácia természete már csak olyan, hogy lehet lobbizni, lehet könyörögni, lehet biztatni, de szuverén országokat nem tudunk rákényszeríteni olyasmire, amit nem akarnak megtenni”.

Alok Sharma, a COP26 elnöke, Forrás: UNFCCC

A klímaegyezmény legfontosabb pontja talán az, hogy a résztvevőknek 2022 végéig még erőteljesebb terveket kell kidolgozniuk arra, hogy miként kívánják teljesíteni a szennyezőanyag-kibocsátás 2030-ig vállalt csökkentését. A szombati megállapodástól függetlenül pedig 65 résztvevő ország vállalta, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésre, és mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és a szénfelhasználás állami támogatását. Emellett megállapodás született egy 20 milliárd dolláros alap létrehozásáról is a tiszta energiaforrásokra történő átállás finanszírozására.

Pozitívum továbbá, hogy a glasgow-i klímacsúcson kétoldalú klímavédelmi együttműködésről állapodott meg az Egyesült Államok és Kína, s vállalták, hogy gyorsított ütemben lépnek fel a klímaválsággal szemben „a kritikus 2020-as évtizedben”, emellett többoldalú konstrukciók keretében – köztük az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményén belül – is együttműködnek egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett.

Forrás: UNFCCC

A kéthetes klímacsúcs alatt az erdőirtásra és talajerózióra, valamint a metángáz-kibocsátásra vonatkozó megállapodások is születtek, ám a közlekedési szektorban nem történt átütő változás. A brit kormány elindított egy nyilatkozatot, melynek aláírói vállalják, hogy legkésőbb 2040-re kizárólag a zéró kibocsátású személyautók és kisteherautók értékesítését engedélyezik, de kevés nemzeti kormány, és még kevesebb autógyártó csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Egységes európai uniós céldátum a belsőégésű motoros autók értékesítésének betiltására továbbra sem született.

Az ENSZ 26. klímakonferenciája elé kitűzött célok között szerepelt a kötelezettségvállalás a globális szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére 2030-ig, évente 100 milliárd dolláros pénzügyi segély a fejlett ipari országok részéről a fejlődő térség számára, és annak biztosítása, hogy e finanszírozás fele a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak kivédését szolgálja a fejlődő országokban. António Guterres, az ENSZ főtitkára ugyanakkor szombat este, a glasgow-i COP26-értekezletet bezáró nyilatkozatában elismerte, hogy ezek a célok a skóciai nagyvárosban tartott tanácskozáson nem teljesültek. Hozzátette viszont, hogy az értekezlet „megteremtette az előrelépés alapjait”.

A Greenpeace röviden úgy foglalta össze a klímacsúcs eredményeit, hogy „szerény, gyenge, és az 1,5°C-os célt alig tartja életben, de az üzenete, hogy a szén korszaka a végéhez közelít, egyértelmű, és ez számít”.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.