PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTYwMHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzAxL2h5dS1rYW1wYW55b2stZXYtaGF2YXNwcm9kdGVydi0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTE5NDB4NTAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=
auto
2024. 02. 29. csütörtök

Nem várt helyről kapott támogatást a hazai szélenergia

Magyarországon ma körülbelül 320 MW szélenergiás kapacitás működik, amely a 2000-es években épült ki, ám újabb turbinák telepítése 2016 óta nem lehetséges a jogszabályi tiltások miatt. Expressis verbis ugyan nincs kimondva a tilalom, de a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint beépített terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű nem helyezhető el. Több európai országban is 1200 m alatt van ez a védőtávolság, az ennek tízszeresét elérő hazai előírásnak megfelelő terület viszont egész Magyarországon nem található.

A közvélekedés szerint a tiltásnak politikai okai vannak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016-ban azzal indokolta a döntést, hogy a szélerőművek gyakran éjszaka termelnek, amikor kevesebb áramra van szükség, továbbá gond az is, hogy a kiegyenlítő költség a szélerőműveknél a legnagyobb. Az elmúlt évek során viszont egy másik érvelés hangzott el nagyon gyakran a kormányzat részéről: az ország rossz szélklimatikus adottságai nem teszik lehetővé a szélenergia gazdaságos kiaknázását.  Ez utóbbi azóta jól érzékelhetően át is ment a köztudatba. Ezek után egészen meglepő dolog volt találkozni a Magyar Nemzeti Bank egyik szakmai anyagával, amely a szélenergia újbóli engedélyezése mellett érvel.

A hazai megújulóenergia-termelés finanszírozása” címen tavaly decemberben íródott tanulmány, a megújuló energiás beruházások fiskális és monetáris vonatkozásaival foglalkozik. Olyan kérdéseket vizsgál, hogy képes-e a környezetileg is fenntartható növekedést finanszírozni a hazai bankrendszer, a hitelezés szükségszerű bővülése végbe tud-e menni egy egészséges kockázatvállalás mentén, vagy hogy milyen szabályozói lépéseket kell tenni a finanszírozás élénkítésére.

A dokumentum szerint az MNB 2020 tavaszán a Bankszövetségen keresztül konzultációt kezdeményezett a kereskedelmi bankokkal arra vonatkozóan, hogy a megújulóenergia-termelés hazai finanszírozásában milyen korlátok, nehézségek adódnak, illetve milyen változtatásokra lenne szükség a szabályozásban és a finanszírozásban. A megkérdezett bankok az egyik problémát a kiegyenlítési költségek bizonytalanságában jelölték meg.

A METÁR tender győztes ajánlattevőinek az EU-s szabályozás változása miatt ma már ugyanis saját maguknak kell viselniük a menetrendtől való eltérésekből fakadó kiegyenlítési szükséglet költségeit, ami a magyar naperőművek esetében a nyugat-európai naperőművek hasonló költségeinek a többszöröse, így mindenképpen fajsúlyos eleme a megtermelhető pénzáramnak.

„A finanszírozó bankok a kiegyenlítési költségek csökkentése és a megújuló portfólió diverzifikálása végett is felvetették, hogy a szélerőművek engedélyezésében pozitív szabályozói változásokat tartanak indokoltnak” – állapítja meg az MNB anyaga. Önmagában annak elismerése, hogy a bankszektor szorgalmazza a tiltás feloldását, még nem lenne különösebben izgalmas fejlemény. Néhány oldallal később viszont az alábbi fejtegetést olvashatjuk:

„A kiegyenlítési költségek mérséklésének további módja a szélerőművek engedélyezése, mely komoly terhet vehet le a naperőművek változékony termeléséből adódó kiegyenlítési kötelezettségéből, azáltal, hogy a szélerőművek napi és szezonális vizsgálatban is jól kiegészítik a naperőművek működését. Ez a technológia diverzifikálná a megújuló energetikai beruházók portfólióját és további előnye, hogy segíthetné a magas, mintegy 58%-os energiaimportunk mérséklését (az egyes technológiák alapanyagainak, eszközeinek importfüggősége miatt ez az érték kedvezőtlenebb).”

Ezek szerint tehát abban az MNB is egyetért a bankokkal, hogy a szélerőművek csökkenthetnék a kiegyenlítő energia árát, mert a szélenergia komplementer technológiája a napenergiának, amit már mi is jópárszor elmondtunk.

A folytatásból további érdekes részletek derülnek ki:

„Szélklimatikus adottságaink alapján az ország nagyobb része megfelelőnek látszik szélenergia hasznosítására, köszönhetően annak, hogy a nagy szélturbinák toronymagassága már a 120-150 méteres kategóriába esik, amelyen az országos léptékű lekérdezés alapján magasabb szélsebességet mérhetünk. Átlagos szélsebességünk 100 m magasságban 5,9 m/s, 150 m magasságban 6,8 m/s, 200 méteren 7,4 m/s, vagyis a kapacitásfaktor jellemzően 25% körüli értéket ér el. A már kiépült hazai kapacitások esetében 2011-2018 között az átlagos kapacitásfaktor 23,3% volt, az EU átlag 22,1%, Németországban 19,2%. Ezzel szemben a hazai napelemparkok napi átlagos kapacitásfaktora jellemzően 20%, míg télen 10% körüli. Tehát a szélerőművek termelési adottságai nem rosszabbak a naperőművekéhez képest hazánkban. Ez alapján az időjárásfüggő termelői portfóliók diverzifikálása szélerőművek segítségével, jó hatással lehet a termelési profilra.”

A jelek szerint az MNB is arra a megállapításra jutott, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már Magyarország szélenergiás kapacitásai is gazdaságosan kiaknázhatóak lennének. Ebben a kérdésben a szerzők a kormányzati kommunikációval ellentétben az Energiaklub álláspontjára helyezkednek, olyannyira, hogy még a források között is megjelölték a „Szélenergia a 21. században – és Magyarországon” című tanulmányukat. Az egyik korábbi cikkünkben egyébként mi is beszámoltunk arról, hogy Észak-Macedóniában már piaci alapon épülnek szélerőművek, holott az ország szélklimatikus adottságai semmivel sem jobbak a miénknél.

Zöldülő Balkán: bezárja szénerőműveit, megújulókba fektet Észak-Macedónia

Érdekes fejlemények ezek, pedig az MNB elemzése nem tett mást, csak leírta a valós helyzetet. A valósággal pedig nem érdemes hosszú távon szembe menni, mert az ország versenyképessége fogja megsínyleni, éppen ezért véleményem szerint belátható időn belül meg fog szűnni az egyre kevésbé indokolható korlátozás.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wMi8yMDI0LTAyLTAxLXZvbHRpZS1zb2xhci0xMzAweDYwMC0zLXZlcjIuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wMi8yMDI0LTAyLTAxLXZvbHRpZS1zb2xhci0xMzAweDYwMC0zLXZlcjIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.