1,5 milliárdos beruházással segíti az E.ON az észak-dunántúli naperőműveket

1,5 milliárd forintos beruházást adott tegnap át Kisbér határában az E.ON Hungária Csoport, amely többek között az ipari és háztartási kiserőművek hálózatba kapcsolását is segíti. Az EU-s projekt keretében épített transzformátor-állomás teljesen automata.

A helyszínen néztük meg a megújuló energiatermelés integrálását segítő technikát.

Energiafüggetlenség

A Kisbér közelében épült állomás új, ám maga a helyszín régóta rajta van a magyar energiatérképen, mindig is csomópontnak számított – mondták el az E.ON szakemberei a megnyitón. A határokon átívelő Danube InGrid projekt keretében az Európai Unió is támogatta a Kisbéren végrehajtott beruházást, amely fő célja, hogy növelje a szabad kapacitásokat, és minél több megújuló energiaforrás hálózatba kapcsolását lehessen engedélyezni.

Forrás: E.ON Hungária

Emellett természetesen a kapacitások bővülése abban is segít, hogy új fogyasztókat, ipari létesítményeket lehessen bekapcsolni, ráadásul a modern, automata, távolról felügyelt berendezések rendkívül gyors beavatkozást tesznek lehetővé, ezzel gyorsítva a műszaki hibák elhárítását. De nem csak Kisbéren, hanem az egész régióban érezni fogják a fogyasztók a projekt jótékony hatását, Tárkány, Császár és Bakonyszombathely településein is javul az ellátás biztonsága, és csökken a feszültségingadozások száma és mértéke.

Balról jobbra: Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese, Sinkovicz Zoltán, Kisbér polgármestere, Czunyiné dr. Bertalan Judit, országgyűlési képviselő, Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Forrás: E.ON Hungária.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára, a megnyitón elmondta, hogy hazánkban már 2,5 paksnyi napelemes kapacitás működik, és az eredetileg 2030-ra vállalat ezirányú célokat már 2024-2025 magasságában el fogjuk érni. A gyors fejlődés tavaly 1100 megawattos bővülést jelentett, 2023 első öt hónapjában pedig már 840 megawattal nőtt az ipari és háztartási naperőművek összes beépített teljesítménye.

Forrás: E.ON Hungária

Ez utóbbi adat valószínűleg szoros összefüggésben van azzal, hogy, derült égből villámcsapásként, tavaly októberben kirántották a szőnyeget a napelemes beruházások és a lakossági HMKE telepítések alól, a senkivel nem egyeztetett kormányzati lépés pedig rohamot indított el a napelemes cégeknél és a szolgáltatóknál, hogy 2023 végéig mindenki telepíthesse amit szeretett volna. Így ahelyett, hogy a hatalmas növekedés okozta kihívásokat csillapították volna, több év telepítéseit hozták előre egy 13 hónapos időszakra. Persze ezeket a gondolatokat már nem az államtitkártól idézzük, mi tesszük hozzá.

A kritikát félretéve, az viszont mindenképp örömteli, hogy

az államtitkár beszédében kiemelte, a megújuló energiák rendkívül fontosak az energiafüggetlenség szempontjából, de fel kell készülni az integrálásukra, ezért átfogó fejlesztésekre van szükség. A Danube InGrid ebben egy nagyságrendbeli ugrást tesz lehetővé, de a kormány az EU-s pénzek érkezésétől függetlenül előfinanszíroz számos hálózatfejlesztési beruházást egy 160 milliárd forintos program keretében.

Az alállomás a 81-es főútról.

Jövőbiztos

A projekt magas műszaki színvonalára jellemző, hogy a mérnökök arra is gondoltak, ha lokális áramkimaradás történne, valahogy akkor is működtetni kell a kapcsolóberendezéseket. Ezért a 200 négyzetméteres kiszolgálóépület (kapcsoló- és vezénylőépületben) tetejét napelemekkel rakták tele, az egyik helyiségben pedig akkumulátorokat telepítettek.

Vész esetén a berendezések ezt használják a működéshez de fontos hangsúlyozni, hogy ez az akkutelep nem dolgozik a hálózatra, csak az épület biztonsági tartalékaként működik.

Érdekes megjegyezni, hogy a képeken látható akkucellák nem lítiumion, hanem savas ólomakkumulátorok- gyártójuk honlapja szerint 4000 ciklust bírnak ki.

Az egész projektet úgy tervezték, hogy könnyen bővíthető legyen – ez elméletben az állomás lekapcsolása nélkül is kivitelezhető, így nem érinti a fogyasztók ellátását.

Az alállomás egy 25 MVA teljesítményű 132/22 kV-os transzformátort, és egy 22 kV-os beltéri tokozott kapcsolóberendezést tartalmaz, hat fogyasztói leágazással, egy transzformátor betáplálással és egy sínbontóval.

Az alállomás normál esetben lokális személyzet nélkül, teljesen automatán működik, és a berendezéseit távolról is lehet felügyelni. Az E.ON egyébként ebben a tekintetben az európai átlag feletti, rendkívül modern infrastruktúrát üzemeltet hazánkban, ugyanis minden nagyfeszültségű alállomásuk teljesen távolról működtethető.

A hivatalos megnyitón alkalmunk volt beszélgetni Katona Ádámmal, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettesével, akit elsősorban arról kérdeztünk, mennyiben segítenek az ilyen beruházások a HMKE telepítések folytatásán hazánkban.

Tavaly októberben a kormány ideiglenesen felfüggesztette az új HMKE (Háztartási Méretű Kiserőmű, azaz otthoni napelem) rendszerek betáplálásának engedélyezését, arra hivatkozva, hogy a telepítések megnövekedett számát már nem bírja el a hazai hálózat. Mennyire oldják meg ezt a problémát a kisbérihez hasonló beruházások?

Nagyon általános választ nem lehet adni, de azért azt tudni kell, hogy a hálózat elemei egy közös rendszert alkotnak. Tehát egy pontszerű fejlesztés jellemzően nem oldja meg a teljes környék energiaellátását, vagy azt a kihívást, hogy újabb megújuló energiaforrásokat lehessen csatlakoztatni. Ha a háztartási méretű kiserőművekről beszélünk, ott a trafókörzet szintjén is fejleszteni kell. Az ilyen nagyfeszültségű alállomások ezzel szemben közvetlenül fogadják a nagyfogyasztókat, valamint a napelemparkok termelését, így közvetlenül ezek csatlakoztatását teszik lehetővé.

De gondolom ez is összefügg, tehát a HMKE telepítések kapcsán a trafókörzet fejlesztése sem ér sokat, ha egy szinttel feljebb nincsenek ilyen modern nagyfeszültségű alállomások.

Így van, és ez oda-vissza igaz, hiába épül meg egy ilyen állomás, ha egy trafókörzet végén van egy olyan HMKE, amelynek panasza van, akkor ott, helyi szenten kell beavatkozni.

Egyre gyakrabban halljuk, hogy a lakossági naperőművek inverterei naponta többször lekapcsolnak, mert az adott trafókörzetben túl magas a feszültség. [Ez főleg akkor fordul elő, ha sok napelemes rendszer termel egy körzetben egyszerre.] Ezt a szolgáltató a központban látja, van erről információja, vagy inkább jelezze a problémát a fogyasztó?

Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese. Forrás: E.ON Hungária.

Ezek a rendszerek ma még úgy működnek, hogy a napelemes rendszer telepítőjének [illetve a fogyasztónak, tulajdonosnak] van online hozzáférése az inverter adataihoz. De van egy iparági elgondolás, ami azt szeretné elérni, hogy a szolgáltató rálásson ezekre az adatokra, és elkerülhető legyen az, hogy valakinek teljes egészében lekapcsol az invertere, míg a körzetben más tud termelni. Ezt jó lenne ilyenkor egy kicsit igazságosabban elosztani, hogy mindenkinek visszaveszünk egy kicsit a termeléséből. Ennek azonban vannak mind műszaki, mind jogi – például adatvédelmi – feltételei is.

De akkor ezek szerint ez nem lehetetlen, csak ki kell dolgozni a kereteit.

Nem, nem lehetetlen, vannak már olyan országok, amelyek ebbe az irányba mentek el.

Visszatérve erre a beruházásra. A bejelentés szerint bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken. Ezen a hat helyszínen mindenhol hasonló  alállomás fog épülni?

Ezeken a helyszíneken vagy zöldmezős beruházás lesz, vagy egy további blokk épül meg, egy meglévő alállomást bővítünk. Ez a kisbéri alállomás is úgy épült, hogy lehetőség van kerítésen belül bővíteni. Tehát ha további nagyfogyasztók jelennek meg, akkor letükrözzük ezt a mostani transzformátort és akkor meg lehet duplázni a kapacitást.

A jövőben ezen a hat helyszínen kívül is terveznek még ilyen beruházásokat?

Az E.ON illetékességi területe az Észak és Dél-Dunántúl, valamint Budapest és Pest Megye nagyobb része. Természetesen nagyon sok hasonló beruházásunk van, hiszen ezek nem egyedi, helyi problémák. Ami miatt ez itt egy különösen izgalmas fejlesztés volt, az a Danube InGrid program, amelynek a keretein belül lehetőség volt az EU-s források révén egy kicsit nagyobbat álmodni. De a helyszínválasztás azért is indokolt volt, mert ez egy jóval iparosodottabb körzet, ezért jóval nagyobbak az energia igények mint mondjuk a Dél-Dunántúlon. De januárban jelentettük be az RRE hálózatfejlesztési programot, amely egy 74 milliárdos csomag és az E.ON teljes szolgáltatási területét lefedi, és a megújulók hálózatba kapcsolásában is nagyon nagy segítség lesz.

A fejlesztésnek ezzel nincs vége, az Észak-Dunántúlon két új nagyfeszültségű távvezeték létesül. A Bakonyon keresztül 63 kilométer hosszan folyik a munka, de a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon is 49 kilométeres a projekt nyomvonala. Ezt követően további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken, átadásuk 2024-ben, illetve 2025-ben várható.

A Danube InGrid keretében, EU-s források segítségével, olyan szlovák-magyar intelligens hálózaton dolgoznak a szakemberek, melynek fejlesztési költsége 116 milliárd forint. Az E.ON az észak-dunántúli régióra 60 milliárdot költ, melynek keretében a legmodernebb technológiákkal fejlesztik a hálózatot. A teljes EU-s projekt egyébként 4000 távolról működtethető kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítését teszi lehetővé, amely nagyban megkönnyíti a hálózat felügyeletét és az üzemzavarok elhárítását.

Az E.ON Hungária 2026-ig, összesen 74 milliárd forintból, 50 százalékban az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) segítségével, a magyar kormány előfinanszírozásában, 15.000 különböző méretű beruházással, 726 MW többletkapacitást hoz létre, amely a javuló ellátásbiztonság mellett, segíti az újabb napelemes rendszerek csatlakoztatását is.

Az E.ON már Magyarországon is tárolja a napenergiát

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.