PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Egy dolgot rögtön az elején szeretnék tisztázni: nem, a villanyautók mellé nem szükséges egy hagyományos kísérő autót is vinni. Nincs ugyanis szükség arra, hogy vontatással töltsük az akkumulátort, hiszen az elektromos autók bármelyik konnektorból feltölthetők. Mintha csak olvasták volna a TC szerkesztőségében a tegnapi panaszáradatom, mára egy kicsit érdekesebb útvonalat állítottak össze a villanyautós kommandónak. Bemelegítésként Győrből kellett megállás nélkül időre eljussanak Zalakarosra, ahol az út következő szakaszára kaptak iránymutatást. A nagyjából 150 km-es táv pont az, amit ilyen őszi időben jól meg lehet csinálni a Soul EV-vel, és Zoliék nem is vallottak szégyent. Sőt, még 20 km-re való áram maradt is az autójukban, amikor a szponzoruk ottani szállodájához begurultak. Ez azt jelzi, hogy kezdenek ráérezni a villanyautózás ízére. Ekkor még nyilván azt hitték, hogy a javán már túl vannak, pedig az igazi kihívás csak ezután érkezett: a szállásukat a kollégák nem Zalakarosra, hanem Kalocsára foglalták. A Totalcar E-TAP2 harmadik napjának útvonala (Az időt a Google hagyományos autóra számolta) A két település között a legrövidebb ésszerű útvonal 203 km-es, viszont amellett egy árva villámtöltő sem található. Márpedig a fiúk autójának útközben szüksége volt a töltődésre. Ráadásul nem is egyszer, hiszen a Győr-Zalakaros úton megspórolt 20 km sok mindenre nem elég. A Siófoki villámtöltőt is érintő út közel 250 km, ami nem tűnik vészesnek, ha meg tudják tenni a majdnem 100 km-es utat a töltőig. Az autót a zalakarosi ebéd előtt természetesen feltették tölteni, de abba óránként alig 4%-nyi áram csordogált. Valószínűleg a végtelen hosszúságú hitvány hosszabbító miatt korlátozott le az autó gyári töltője néhány amperre. Ezzel estig is tölthettek volna, akkor sem tudtak volna biztonságosan elindulni a siófoki töltőig. Más megoldást kellett keresni. Villanyautósként rendkívül lassú töltés észlelésekor azonnal kerestem volna másik konnektort, hiszen 10A-en 2,3 kWh-át, vagyis nagyjából 8-10%-nyi áramot (16-20 km-nyi hatótávot) kellene tudni beletolni az autóba. Másfél óra töltés (kényelmes ebéd és egy kis szieszta) után már lett volna annyi áram az autóban, hogy azzal elérjenek a zalaegerszegi villámtöltőhöz. Ez ugyan nem jó irányban van, de annak az érintésével mégiscsak el lehet jutni Siófokra. Na ez az a kényelmetlen csavar az, ami rávilágít arra, hogy bejárható ugyan az ország, de a ritkás és sokszor ésszerűtlenül telepített töltők miatt gyakran kényszerülnek nagy kerülőkre a villanyautósok. Ha 50-60 km-enként lennének töltők a főbb útvonalak mellett, akkor egyenesen elindulhattak volna Siófok felé is. De a 4%/óra tempóval a TC csapat a Zalaegerszegi töltőhöz vezető 55 km-es útra sem tudta feltölteni az autót, így másik konnektor keresése helyett sajnos ismét külső segítséghez fordultak: egy másik autóval (talán a kísérő autó) vontatták 10 km-en keresztül a Soul-t, hogy töltsön vissza egy kicsit a maradék 45 km-re. Kár volt ezért a lépésért, mert enélkül tényleg szép nap lehetett volna a mai. Ma a pontos útvonaltól függően 440-460 km-t mehettek, ami kezd már egész jó lenni, de tudni kell, hogy a Villanyautósok közül néhányan ennél többet is mennek nap mint nap úgy, hogy közben a munkájukat is elvégzik. Ha a TC szerkesztőség fel szeretné kicsit dobni ezt a túrát, akkor holnap Gyulára foglal asztalt a kollégáknak ebédre, majd valahol Miskolc környékére néz szállást, hogy onnan pénteken még be lehessen járni az EU-s pénzből épült borsodi töltőhálózatot mielőtt visszaérnek Mogyoródra. (Ennek a cikknek a megjelenésekor a Kia még 63 km-re volt Kalocsától, így csak remélhetem, hogy tényleg el is jutnak oda ma este.) Antalóczy TiborA Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!