Metár tender: karnyújtásnyira a piaci alapú napenergiától

Jelentős áresést hozott az idén márciusban lezárult Metár tender, amely az első aukció volt a megújuló energiák magyarországi történetében. A verseny következtében már elérhető távolságba került a piaci alapú napenergia, és hamarosan újabb pályázati felhívások várhatóak.

Előzmények

Míg a biomassza erőművek állami támogatása egészen a kilencvenes évekig nyúlik vissza, a megújuló energia termelés első átfogó támogatási rendszere – uniós kötelezettségünk nyomán – csak 2003-ban született meg. Ez volt a kötelező átvételi rendszer (KÁT), amely 2007-ben egy nagyobb ráncfelvarráson esett át, de a lényege változatlan maradt: a megújuló erőművek által termelt áramot a MAVIR átvette, gondoskodott a kiegyenlítésről, az áramot szétosztotta a nagykereskedők és a szolgáltatók között, akik kifizették érte a támogatott árat, a végső költségeket pedig a nem lakossági fogyasztók viselték.

A termelő egy jogszabályban meghatározott átvételi árat kapott, amely napenergia esetén kezdetben 25 Ft volt kilowattóránként, majd fokozatosan emelkedve, 2012-re elérte a 32 Ft-ot, és ezen a szinten maradt egészen a tavalyi évig. Ilyen átvételi árak mellett 2010 előtt egyetlen naperőmű sem épült, 2010 után azonban egyre gyorsuló ütemben nőtt a számuk, hiszen ahogyan csökkentek a beruházási költségek, úgy javult a megtérülés is. 2016 áprilisától a MAVIR már nem szétosztotta az áramot a szolgáltatók között, hanem az áramtőzsdén értékesítette, a szolgáltatók pedig kifizették a MAVIR-nak a piaci ár és a támogatott ár különbözetét és a kiegyenlítő energia költségét.

Az uniós szabályok változása miatt a támogatási rendszer 2017-től alaposan át lett szabva. Az Európai Unió Bizottsága növelni kívánta a verseny szerepét a támogatási rendszereken belül, ezért 2017-től kezdődően új jogosultság megállapítása esetén csak a 0,5 MW-nál kisebb kapacitású erőművek számára teszi lehetővé kötelező átvétel alkalmazását, a 0,5 MW fölötti erőműveknek piaci alapon kell értékesíteniük az energiát, de a 0,5 MW és 1 MW közötti erőművek jogosultak egy jogszabályban meghatározott összegű prémiumra (zöld prémium, melynek mértéke 2019-ig 32 Ft/kWh volt, az idei évtől kezdve 25 Ft/kWh). Az 1 MW fölötti erőművek esetében versenyeztetési eljárás, azaz egy tender eredménye alapján kell megállapítani a prémium mértékét. Az új rendszer neve Megújuló Energia Támogatási Rendszer lett, röviden: METÁR.

A Metár rendszer támogatási formái. Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Németország igen korán, már 2015-ben megtartotta az első tendert, Lengyelország 2016-ban folytatta le az első aukciót, szomszédos országaink közül máig egyedül Szlovénia élt a lehetőséggel. Magyarország 2019-szeptemberében indította útjára az első Metár tendert, ami azt jelenti, hogy 2017-től kezdve három éven át csak 1 MW alatti naperőművek kaphattak támogatási jogosultságot, és ezek közül is a 0,5 MW alatti kategória volt a a legnépszerűbb a kötelező átvétel miatt. Ez az oka annak, hogy olyan sok 499 kW-os erőmű az elmúlt években.

A Metár tender

A tavaly szeptemberben meghirdetett első Metár tender technológia-semleges volt, azon bármilyen megújuló technológiát alkalmazó projekt indulhatott, amennyiben új beruházásnak minősül, azonban a szélenergia praktikusan be van tiltva az országban. Két külön kategóriában lehetett indulni: a kis erőművek kategóriája 0,3 MW-tól 1 MW-ig terjedt, a nagy erőműveké pedig 1 MW-tól 20 MW-ig. A kisebb kategóriában összesen legfeljebb évi 33 GWh nyerhetett támogatást, és az éves támogatások összege nem haladhatta meg a 333 millió Ft-ot, a nagyobb kategóriában összesen évi 166 GWh vagy  667 millió Ft volt a felső határ (pályázati keret). További korlátot jelent, hogy egy induló az 1 MW alatti kategóriában legfeljebb évi 15 GWh, a nagyobb kategóriában legfeljebb évi 50 GWh termeléssel pályázhatott.

Ezeken a korlátokon belül a legalacsonyabb érvényes árajánlatot tevő pályázatok nyerhettek támogatási jogosultságot. A nyertesek 15 éven keresztül fogják megkapni az általuk ajánlott átvételi árat, melyet évente az infláció egy százalékponttal csökkentett mértékével indexálnak. Ez az infláció alatti indexálás arra reflektál, hogy a jövőben várhatóan az infláció alatt fognak emelkedni a működési költségek, pl. ha 10 év múlva invertert kell cserélni, az olcsóbb lesz, mintha ma kellene.

A nyertesek saját maguk értékesítik a megtermelt áramot és gondoskodnak a kiegyenlítésről – ugyanúgy működnek, mint bármely más erőmű a piacon. Az egyetlen különbség az, hogy a termelésük után jogosultak a zöld prémiumra.

Hogyan határozzák meg a prémium mértékét? A MAVIR minden hónapban megállapítja a magyar áramtőzsde (HUPX) másnapi piacának átlagos árait óránkénti bontásban, ez az úgynevezett referencia piaci ár. Ezt a referencia árat egészítik ki a prémiummal a támogatott árra, ami nem más, mint a tenderen a nyertes pályázó által ajánlott átvételi ár, évente indexálva. A prémiumot mindig a tőzsdei ár (referencia piaci ár) alapján fogják meghatározni, függetlenül attól, hogy az erőmű valójában mennyiért értékesítette a megtermelt áramot.

Nézzünk egy példát:
Ha a támogatott ár 22 Ft, és adott órában a referencia ár 20 Ft, annak az órának a termelésére 2 Ft prémiumot fog kapni a termelő, de ha a következő órában 16 Ft-ra csökken a tőzsdei ár, akkor már 6 Ft lesz a prémium.

Itt két kérdés is adódik: mi a helyzet akkor, ha negatív a piaci ár, amire már láttunk példát áprilisban, és mi történik akkor, ha a piaci ár magasabb a támogatott árnál?
Ha a piaci árak legalább 6 egymást követő órában negatívak, akkor a közvetlenül egymást követő, negatív árakkal jellemzett órákban történt termelésre nem fizethető ki prémium.
Ha pedig a tőzsdei ár magasabb a támogatott árnál, a termelő fogja megfizetni a különbözetet a MAVIR számára.

A tender eredménye

A március 27-én kihirdetett eredményeket az alábbi táblázat mutatja be:

A kicsi kategóriában másfélszeres, a nagy kategóriában 2,5-szörös túljegyzés láthattunk, így mindkét kategóriában elértük a benchmark-nak számító, legalább másfélszeres túljegyzés értéket, ami felett már valóban versengő ajánlatadást várhatunk. A nyertesek, egy hulladékkezelésből származó gázt hasznosító erőművet kivéve valamennyien naperőművek létesítésére pályáztak.
A rendelkezésre álló évi 1 Mrd Ft-os támogatási keretből csupán 229 millió Ft-ot osztottak ki, ezzel szemben a maximális évi 199 GWh támogatható mennyiségből 193 GWh-át, tehát nem a rendelkezésre álló pénz volt a szűk keresztmetszet, ami azt mutatja, hogy a vártnál alacsonyabb ajánlati árak születtek.

A pályázatot lebonyolító Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) interaktív térképet készített, amelyen megtekinthető valamennyi 2016 után támogatást nyert erőmű hálózati csatlakozási pontjának pontos helyszíne, és főbb adatai. Ez alapján tudható, hogy a legalacsonyabb ajánlatot tevő Suncity2020 Kft. Szolnokon, a Déli-Ipartelepen fogja felépíteni 19 MW-os naperőművét. Ugyanez a cég Budapesten is építeni fog egy 14 MW-os erőművet a Cinkotai út mellett.

A Szolnokon épülő erőmű 20,2 Ft/kWh áron fog termelni. A MEKH interaktív térképe sárga körrel jelöli a leendő erőmű hálózati csatlakozási pontját.

A résztvevők

A pályázók között kizárólag hazai kis- és középvállalkozásokat találunk, némelyiküknek eddig nem sok közük volt az energetikához (pl. Szigetvári Hús Kft.), de akadnak köztük egyéni vállalkozók és még egy halászati termelőszövetkezet is.

A hagyományos erőművek építése és üzemeltetése komoly tőkét és speciális szaktudást igényel, a Paksi Atomerőművet pedig meg sem tudnánk építeni a testvéri Oroszország segítsége nélkül. A naperőművek piacára azonban jóval alacsonyabb a belépési korlát, sem atomfizikára, sem jelentős tőkére nincs szükség, elég ha van némi szabad terület a telephelyen és máris bele lehet vágni. A kisebb méretű naperőművek építése így nem csak az ország energiafüggetlenségét növeli, hanem kiváló eszköz a helyi kisvállalkozások fejlesztésére is. A jövőben valószínűleg olyan megoldások fognak elterjedni, ahol a vállalkozások akár a saját igényeiket is meghaladó nagyságú erőműveket építenek a telephelyeiken, így egyrészt csökkentik a saját energiaköltségeiket, másrészt a felesleggel beléphetnek az árampiacra. Egy üzemcsarnok tetejét mégiscsak vétek lenne kihasználatlanul hagyni.

Az árak nemzetközi összevetésben

A tender súlyozott átlagárai decemberi árfolyamon számolva körülbelül 7,6  cent/kWh-nak adódnak a kisebb, és 6,6 cent/kWh-nak a nagyobb méretkategória esetén.
Németországban februárban és márciusban is eredményt hirdettek naperőművek számára kiírt aukciókon, ezeknél nem voltak különböző méretkategóriák. A Februári tenderen 5,01 centes, a márciusin 5,18 centes átlagárak születtek. A nagy kategóriában elért magyarországi árak körülbelül 30%-kal magasabbak a németországiaknál.

Könnyebb az összevetés Lengyelország esetében, ahol tavaly decemberben zárult le egy aukció, melyen a miénkkel megegyező kategóriákban lehetett indulni. A lengyelországi és a magyarországi árak összehasonlítását az alábbi grafikon mutatja:

Magyar és lengyel aukciós eredmények összehasonlítása, 2019 decemberi árfolyamon számolva. Forrás: Metazsul blog

Az eredményekből leolvasható, hogy noha Magyarország a napsütéses órák számát tekintve kedvezőbb helyzetben van, a lengyelországi és a németországi áraknál magasabb árak születtek. Ez a különbség több okra vezethető vissza, ilyenek például a kisebb verseny, a magasabb finanszírozási költségek, a nagyobb országkockázat, valamint a kiegyenlítő áram költsége. A magyar beruházók szerint például a hazai kiegyenlítő áram ára európai szinten nagyon magas, 8-10 cent/kWh is lehet, szemben mondjuk Németországgal, ahol átlagosan 2 cent/kWh alatti ez az érték.
A nemzetközi összevetés alapján tehát elmondható, hogy van még tér az árak további csökkenése számára.

Az árak hazai összevetésben

A két kategóriában 21,69 Ft illetve 24,81 Ft-os átlagárak születtek, a legalacsonyabb ár pedig 20,2 Ft volt.
A MAVIR által közölt adatok szerint 2019 első kilenc hónapjában 16,58 Ft/kWh volt az átlagos piaci ár, azokban az órákban pedig, amikor a naperőművek termelnek, ennél is magasabb volt: 17,7 Ft/kWh. A MEKH éves riportja szerint a Mátrai Erőmű önköltségi ára is körülbelül 16-17 Ft körül alakult a tavalyi évben.
A naperőművek szempontjából releváns 17,7 Ft-os referencia árnál így tehát a kis kategória átlagára 40%-kal, a nagy kategória átlagára 23%-kal, míg a legalacsonyabb ár csupán 14%-kal magasabb.

Forrás: MEKH

Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy a gazdasági aktivitás visszaesésével az áram tőzsdei ára 10 Ft alatt is járt áprilisban és májusban. Júniusban elkezdődött a visszarendeződés, de hogy mikor fogunk visszatérni a megszokott árakhoz, az még a jövő zenéje. Azt viszont Németország példájából tudhatjuk, hogy a beépített napenergiás kapacitások bővülése a csúcsidőszak árait egy tartósan alacsonyabb szintre fogja leszorítani, ami a már most is veszteséget termelő Mátrai Erőmű számára nem túl kecsegtető jövő.

Újabb Metár tenderek következnek

2022 augusztusáig összesen öt új Metár-tender meghirdetése várható a MEKH tájékoztatása szerint. A tervek szerint az új felhívásokat a MEKH félévente írja ki, alkalmanként évi 300-500 GWh közötti megújuló energiamennyiség támogatására. A második felhívás várhatóan még ebben a hónapban meg fog jelenni. A nagyobb kategória bővül a korábbi kiíráshoz képest, így már akár 49,99 MW kapacitásig nyújtható be kérelem megújuló energia alapú erőmű támogatására.

Összesen tehát évi további 1500 – 2500 GWh kerül kiosztásra a következő két évben. Mit jelent ez a teljes hazai villamos energia termelés szempontjából?
Az ország áramtermelése tavaly mintegy 34 000 GWh-t tett ki, a jelenleg meglévő vagy építés alatt álló naperőművek és háztartási napelemes rendszerek termelési potenciálja becslésem szerint meghaladja az évi 2500 GWh-t. Ha ehhez még hozzáadjuk a tendereken kiosztásra kerülő évi kb. 2000 GWh-t, akkor az áramtermelésünk legalább 12%-a fog napenergiából származni. Ez az évi 2000 GWh várhatóan – mint ahogy eddig is – nem csak az importunkat, hanem a Mátrai Erőmű lignitből származó termelését is csökkenteni fogja.
Jelenleg egyetlen fejlett államban sem éri el a 10%-ot a napenergia aránya, ez azonban nem sokáig fog így maradni. Magyarország ebben a tekintetben már most is a világ élvonalába tartozik és ezt a pozícióját a következő években is meg fogja őrizni.

Mikor várhatóak az első állami támogatás nélkül épülő naperőművek?

Európában először az előző évtized közepén, Cipruson épültek naperőművek állami támogatás nélkül, néhány évvel később Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban is megjelentek, ma pedig már Franciaországban, Németországban, Angliában és Dániában is épülnek vagy állnak tervezés alatt kizárólag piaci alapon működő napelemparkok.
A 32 Ft-os KÁT-os átvételi ár és a 17 Ft-os piaci ár közötti különbség nagyobb részét már az első Metár tender lefaragta és nem sok maradt hátra.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont blogja a Metazsúl a következőket írta a kérdésről egy áprilisi bejegyzésében:

Magyarországon éppen az első, pilot megújuló tenderen vagyunk túl, amikor érdeklődés kezd mutatkozni a megújuló energia hosszú távú áramvásárlási szerződések keretében történő értékesítése és vásárlása iránt, vagyis – a koronavírus okozta piaci sokk remélhetőleg mihamarabbi lecsengése után – megjelenthetnek a megújuló támogatási rendszeren kívül létesülő energiatermelő berendezések.

Minden valószínűség szerint néhány éven belül Magyarországon is meg fognak jelenni az első, piaci alapon működő, az állami támogatásoktól nem függő naperőművek.
Megérkezésük pedig magával fogja hozni a villamos energia piacának diszrupcióját.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.