A britek leszámolnak a dízellel

Bár az Egyesült Királyság már nem az Európai Unió tagja, még mindig az egyik legnagyobb gazdaság és autópiac Európában, így a brit piac továbbra is az éves eladási adatokat bemutató sorozatunk részét képezi. Mivel a szigetország az elektromos átállással kapcsolatosan szigorúbb szabályokat vezet be, mint az EU, így különösen érdekes követni, hogyan alakulnak a más-más hajtáslánccal megjelenő autók eladási mutatói.

Az már biztos, hogy a britek a bőrükön érzik már, milyen gyorsan változik a világ.

Bevállalták

Az elektromos átállás kapcsán gyakran hivatkozott példa a mobiltelefonoké, illetve az okostelefonoké. Nem először jegyezzük meg, ezzel kapcsolatban, hogy: igen, vannak párhuzamok, de azt is érdemes nem elveszíteni szem elől, hogy nem egy 100-200 ezer, hanem egy 10-20 millió forintba kerülő termékről beszélünk, így az okostelefonok terjedési sebességéket sem lehet direkt módon a villanyautókéra vetíteni.

Vannak olyan országok, mint Norvégia, ahol az átállás nagyon gyors tempóban zajlik, de ebbe évek óta erőteljesen beleszól az állam is, megbillentve a mérleg nyelvét a fenntarthatóbb alternatíva irányába. Az Egyesült Királyságban a norvéghoz hasonló adókedvezmény, illetve támogatási rendszerről nincs szó, mégis: az ország az Európai Uniónál is nagyobbakat lépeget az elektromos meghajtás egyeduralma felé. Ugyan Brüsszel és London is 2035-ben határozta meg azt a céldátumot, amikortól már csak zéró helyi károsanyag-kibocsátású járműveket lehet forgalomba helyezni, de az angol parlamentben elfogadtak egy közbülső dátumot és ehhez rendelt célt is.

E szerint az Egyesült Királyságban 2030-tól már nem lehet forgalomba hozni tisztán benzines, illetve dízel járműveket. Csak a hibridek és a villanyautók maradhatnak.

Hivatalosan erről 2020 novemberében döntöttek a honatyák, de már az azt megelőző három évben is sokat foglalkozott azzal a politika (és a sajtó), hogy a szigetországban az eredetileg 2040-re tervezett tiltást akár egy évtizeddel is előbbre kellene hozni.

Valószínűleg ez is befolyásolhatta a fogyasztói szokások változását és azt a rendkívül gyors folyamatot, ami ahhoz vezetett, hogy a dízel eladások hat év alatt nagyjából 50 százalékról öt százalékra csökkentek. Ilyen tempóra azért nagyban senki nem mert volna előre fogadni.

Ráadásul, ahogyan az ábrán is látszik: az átalakulás nem egyenletes, hanem egyre gyorsuló tempóban ment végbe. Először csak öt százalékot vesztett az olajos autók tábora, a következő évben 10 százalékot estek az eladásaik, 2018-ban pedig már kevesebb, mint 32 százalékot tettek ki a dízelek az éves forgalomból. További két év alatt megfeleződött ez a szám is, majd rá egy évre ismét 50 százalékkal kevesebb fogyott belőlük, 2022-re pedig eljutottunk az 5,1 százalékig.

Ezalatt az idő alatt a benzines autók eladása mindössze hét százalékot esett.

Kicsit közelebbről nézve az elmúlt két év adatait, azt látjuk, hogy a dízelek helyét zömében a különböző alternatív hajtáslánccal gyártott autók vették át a piacon. Mivel a brit statisztika külön kezeli a különböző hibrideket, ez kis betekintést enged abba is, hogy ezen a nagy kategórián belül merre tart a piac.

Mi ugyan inkább marketing fogásnak tartjuk az ún. lágy hibridek kategóriát (ezek az autók önálló elektromos üzemódra egyáltalán nem képesek, mindössze a fékenergia visszanyerésével segítenek rá a belsőégésű motorra), de az Egyesült Királyságban pár év alatt így is jól látható szeletet vágtak ki maguknak a piaci tortából ezek az autók. Az adatok alapján viszont az is kijelenthető, hogy a dízel már ebben a formában sem igazán vonzó a vevők számára: a dízel motorral szerelt lágy hibridek eladási mutatója a negyedével visszaesett egyetlen év alatt.

Más európai országokhoz hasonlóan, némileg meglepő, hogy a konnektoros hibridek se tudtak növekedni. Korábban sokan azzal számoltak, hogy a plug-in hibrid a hagyományos hibrid változat evolúciós továbblépése lehet, és majd a helyébe is lép, de most már inkább az látszik, hogy a plug-in hibrid autók a két szék közé estek. Tisztán elektromos hatótávban mindössze ötödét, hatodát nyújtják, mint egy-egy villanyautó, mégis szinte annyiba kerülnek. Így sokan - vélhetően azok, akik még nem voltak készek a teljes váltásra - maradtak a jóval olcsóbb hagyományos hibridnél, aki pedig már elszánta magát, inkább egy kicsit drágábban, de villanyautót vásárolt.

Mindössze három kategória tudott növekedni: a legolcsóbb lágy hibrid benzinesek (+10,9 százalék), a valamivel drágább hagyományos hibridek (+27,6 százalék) és a tisztán elektromos autók (+40,1 százalék).

Hogy egy kicsit könnyebben összehasonlíthatóak legyenek a számok a német adatokkal, a fenti táblázatban egy kategóriába fésültük össze a hibrideket. Így jobban látszik, hogy bár a benzines lágy hibrid és a hagyományos hibrid kategória is erőteljes növekedést mutat, ez az elmozdulás inkább a többi hasonló jármű rovására ment, mivel a hibridek forgalma összesen csupán négy százalékkal tudott nőni.

A tisztán elektromos autóké ennek tízszeresére, 40 százalékos bővülésre volt képes.

Az idei évre az valószínűsíthető, hogy a benzinesek beesnek 40 százalék alá, és ezzel nagyjából azonos arányig nőnek majd fel a hibridek. A tisztán elektromos autók a 20 százalékot valószínűleg meghaladják, talán az eladások negyedét is a magukénak tudhatják majd. A dízelek viszont minden jel szerint tovább veszítenek népszerűségükből. Nulla értéket azért ne várjon senki, hiszen sok olyan speciális terület lehet, ahol a kisebb darabszámú eladás sokáig megmaradhat, mivel ott még nincs a dízelnek igazi alternatívája.

Toplisták

Az Egyesült Királyság statisztikai hivatalának adataira még várni kell, így éves listáink most is az autógyártók és kereskedők szövetségének számaira támaszkodnak.

Az országban tavaly 1,614 millió személyautót adtak el, amely kétszázalékos visszaesést jelent 2021-hez képest. A pandémia előtt még 2,3 millió autót adtak el a szigetországban, az elmúlt három évben viszont gyakorlatilag az aktuális szinten stagnált az eladás. Tisztán elektromos autóból viszont 267 ezer fogyott, ami az egy évvel korábbi adathoz képest 40 százalékos növekedést jelentett.

Az összes típus között a harmadik helyig jutott az első tisztán elektromos - a Tesla Model Y jobbkormányos változatának kiszállításai 2022 februárban kezdődtek, és az autó így tényleg a nulláról ugrott fel a dobogó legfelső fokára.

A második helyen szerepló Vauxhall Corsa eladásainak egy része is biztosan elektromos volt, de sajnos azt nem tudjuk pontosan mennyi, csak az a biztos, hogy 6600-nál, azaz 16 százaléknál kevesebb volt az arányuk. Az ötödik helyezett Mini Cooper elektromos változatának számait viszont ismerjük: így itt nem titok, hogy az eladások 23 százalékát tette ki ez a változat.

A villanyautók listáján az első két helyet a Tesla bérelte ki magának, igaz, a Model 3 jelentően megszenvedte az SUV testvér érkezését: az eladott mennyiség 45 százalékkal esett vissza. A Volkswagen majdnem tizenegy százalékos, a Kia Niro kilenc százalék alatti visszaesést könyvelt el.

A tavalyi eladási adatok alapján a Top 10-ből kiesett az Audi e-tron (2021: 7396), a Hyudai Kona (2021: 7199), a Renault Zoe (2021: 5778), az elektromos Corsa (2021: 5605), és az MG ZS (2021: 5380) is. Helyüket új modellek (mint a Polestar 2, az MG 5, a BMW i4  és az Audi Q4 e-tron) vették át, de csak a lista alsó szegmensét tudták elfoglalni.

Németország megőrült a villanyautókért tavaly decemberben

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.