A nagy kép apró részlete csak, hogy idén minden ötödik eladott autó elektromos

Újabb év újabb eladási rekord – közölte a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) az elektromos autók globális piacáról szóló jelentésében. A Global Electric Vehicle Outlook 2023 kiadványa arra jutott, hogy 2023-ban az összes autóeladás ötödét villanyautók adhatják majd. Tavaly több mint 10 millió elektromos autót adtak el világszerte, de az IEA azzal számol, hogy ez idén további 35 százalékkal nő majd, és így eléri majd a 14 milliót. (2021-ben ez 6,6 millió volt.) A robbanásszerű növekedést azzal is szemléltetni lehet, hogy míg 2020-ban a villanyautók aránya a tejes autópiacon épp csak elérte a 4 százalékot, 2022-re ez 14 százalékra nőtt, idén, az idei év végére pedig 18 százalékig érhet el.

„Az elektromos járművek jelentik a rohamosan feltörekvő új globális energiagazdaság egyik hajtóerejét – és világszerte történelmi átalakulást idéznek elő az autógyártó iparban” – közölte a jelentés bemutatásakor Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy az általuk tapasztalt trendek már „jelentős hatással vannak a globális olajkeresletre” is. És a java csak most jön, mivel a villanyautók csak az első hullámot jelentik. Hamarosan ez a hullám még tovább erősödik, mivel az elektromos buszok és teherautók ugyanezt a hatást fogják erősíteni.

Egészségügyi kérdés lett az iskolabuszokból

Az IEA elemzése rámutat, hogy a világ EV eladásának zöme mindössze három piacra koncentrálódik: Kínára, Európára és az Amerikai Egyesült Államokra. Kína számít e trojka legerősebb tagjának; tavaly a világ elektromos autóinak 60 százaléka ezen a piacon jelent meg, és a világszerte forgalomban lévő villanyautók több mint fele Kínában közlekedik. De az európai és az amerikai piac is erősödött tavaly – előbbi 15 százalékkal nőtt, utóbbi 55 százalékos értékesítési növekedésre volt képes. Az IEA úgy számol, hogy az évtized végére az elektromos autók átlagos részesedése a teljes eladásból 60 százalékra emelkedik majd.

Kína ellen is kell az akkugyár

A friss IEA jelentés kiemeli, hogy a már elindult, publikált akkumulátorgyártási projektek bőven elegendőek ahhoz, hogy 2030-ig kielégítsék az elektromos járművek iránti keresletet. Illetve: az IEA nettó nulla károsanyag-kibocsátás 2050-ig szóló forgatókönyvében jelzett szinteket ezekkel el lehet érni további kapacitásépítési tervek nélkül is. Az igazi bökkenőt nem is ez jelenti a világgazdaság számára, hanem az, hogy a gyártás továbbra is Kínára koncentrálódik. Az akkumulátor- és alkatrész-kereskedelem már-már kínai uralom alatt áll, tavaly 35 százalék fölé növekedett a részesedése a globális elektromosautó-exportban.

Ennek ellensúlyozására születtek meg azok a gazdaságpolitikák, melyek a hazai iparágak támogatását tolták a fókuszba. Az Európai Unió nettó nulla iparági törvényének a célja például az, hogy az EU-ban a hazai akkumulátorgyártók fedezzék az éves akkumulátorszükséglet mintegy 90 százalékát. De hasonló a célja az Amerikai Egyesült Államok inflációcsökkentési törvényének is, amely hangsúlyosan az elektromos járművekre, akkumulátorokra és az akkugyártáshoz szükséges ásványi anyagok hazai ellátási láncainak megerősítésére koncentrál. Az IEA úgy látja, hogy ezek a lépések bíztatóak, „a tendenciák az akkumulátorgyártásra és az ellátási láncokra is pozitívan hatnak”.

Továbbra is özönlenek Európába az akkumulátorgyárak, Magyarország a fő célpont

Gyorsabban jön

A Global EV Outlook 2023 megállapításainak külön hangsúlyt ad, Fatih Birol április elején a Financial Timesba írt egy hosszabb, komplexebb helyzetértékelést az energiaszektorról, melyben azt fogalmazta meg, hogy mostanra „a tehetetlenségi erő a meghatározó az energiarendszerekben”, s ez meghatározza a gazdaságok tiszta energiára való átállására és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseit. Az IEA első emberének cikke már a címében is árulkodó: A tiszta energia gyorsabban közeledik, mint gondolnád.
Ebben Birol levezeti, hogy miért kezdett úgy működni a világ, hogy bár a gázkazánunkkal nincs különösebb gondunk, hőszivattyút vesszük; hogy a benzines autókkal amúgy jól ellennénk, de (inkább előbb, mint utóbb, mind) villanyautót fogunk venni. Ez ugyanaz a történelmi helyzet és logika szerinte, amiért napelemes erőműveket és ahhoz fejlettebb hálózati infrastruktúrát építenek az országok, noha sok helyen helyben például olcsóbban égethetnék a szenet is.

Az energiabiztonsági válság (Oroszországgal és a háborúval, de anélkül is) arra ösztönzi a kormányokat, hogy gyorsan és drasztikusan változtassanak.

IRENA: Beléptünk a megújuló energia évtizedébe

Fél éve az IEA már azt igazolta vissza, hogy az ukrajnai háború következményei átformálták a globális energia jövőjét, és a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet még ebben az évtizedben eléri a csúcspontját, ami történelmi változást hoz majd magával. „Az IEA legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csúcspontja még hamarabb megérkezik, amit egy sor tisztaenergia-fejlesztésnek köszönhetünk; például a napelemek, szélturbinák, elektromos járművek és hőszivattyúk, valamint az ezek növekedését felpörgető politikáknak és beruházásoknak” – írta Fatih Birol. Az IEA vezetője szerint ez utóbbi technológiák gyors terjedéséről ugyan sokan tudnak már, de azt nem, hogy milyen gyorsan. A napelemek terjedése például az utóbbi két évben olyan mértékben felgyorsult, ma már megfelel az IEA ambiciózus, 2050-re nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló menetrendjében szereplő aktuális ütemnek. Ha a hőszivattyúk terjedési sebessége az elmúlt két évben látottak szerint alakul, akkor 2030-ra megduplázná az épületek fűtésében való részesedésüket, ami a fenntartható és (energia)biztonságos fűtési célokhoz szükséges.

A villanyautópiac dinamizmusa pedig mostanra odáig ért el, hogy a járműipar a globális trend szerint 2030-ra már napi 5 millió hordó olajjal kevesebbel is beéri majd. Az IEA már két éve azt prognosztizálta, hogy a benzin iránti globális kereslet elérte a csúcsot, az aktuális előrejelzésük szerint pedig a közúti közlekedésben használt összes üzemanyag (benzin, dízel és egyéb üzemanyagok) iránti globális kereslet 2025-re tetőzik a világban.
„A tiszta energiára való átállás más ágazatokban is felgyorsul” – írta a Financial Timesba Birol, kiemelve, hogy a legnagyobb kihívás elé azokat a területeket állítja a jelen történelmi kényszere, ahol a kibocsátás csökkentése a leginkább szükséges. Például az acéliparban: a szén helyére érkezik a hidrogén, és „ha a már bejelentett projektek megvalósulnak, akkor máris több mint fele megvan annak, amire 2030-ban szükségünk van az IEA nettó nulla útjához” – magyarázta a szervezet vezetője. Aki szerint e fejlemények felgyorsítják a tiszta energiagazdaság kialakulását.

Üvegházhatású gázok: ezek a legszennyezőbb szektorok

Szabó M. István