PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0kR0RQUjtnZHByX2NvbnNlbnQ9JEdEUFJfQ09OU0VOVF83NTU7bHRkPTtkY190ZHY9MSIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0kR0RQUjtnZHByX2NvbnNlbnQ9JEdEUFJfQ09OU0VOVF83NTU7bHRkPTtkY190ZHY9MScsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc2hlbGwtcmVjaGFyZ2UtbXVsdC1qb3ZvLTYwMHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA1L3NoZWxsLXJlY2hhcmdlLW11bHQtam92by0xMzAweDYwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc2hlbGwtcmVjaGFyZ2UtbXVsdC1qb3ZvLTEzMDB4NjAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNraW1wL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7b3JkPVt0aW1lc3RhbXBdO2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZCBfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPT9odHRwczovL3Rwcy5kb3VibGV2ZXJpZnkuY29tL3Zpc2l0LmpwZz90YWd0eXBlPWRpc3BsYXkmY3R4PTMxODAxNDIzJmNtcD0zMzYyMjA4MCZzaWQ9MTAxNjk1OTUmcGxjPTQyMTMyMTE4NSZhZHZpZD0xMzkxOTQzMiZhZHNydj0xJmdkcHI9JHtHRFBSfSZnZHByX2NvbnNlbnQ9JHtHRFBSX0NPTlNFTlRfMTI2fSIgd2lkdGg9IjEiIGhlaWdodD0iMSIgc3R5bGU9ImRpc3BsYXk6bm9uZTsiIGFsdD0iIj4= Köztudott, hogy napelemek segítségével csökkenthetjük a fosszilis energiahordozók felhasználását, így kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe. Az már viszont kevésbé ismert jelenség, hogy egy megfelelően menedzselt, legelőként funkcionáló napelempark talaja képes humusz formájában szenet megkötni a légkörből, azaz szénelnyelőként működik. Az Egyesült Államokban működő Temple Egyetem kutatói egy 2022-ben publikált prezentációjukban foglalták össze, hogy a juhokkal történő legeltetés milyen hatást gyakorol a talaj minőségére. A vizsgálatuk keretében hat legeltetett napelempark talajának mikro- és makrotápanyagtartalmát, szemcseméret-eloszlását és szénmegkötő képességét hasonlították össze a háborítatlan kontrollterületekkel. A szerzők olyan korábbi tanulmányok eredményeire is hivatkoztak, amelyek a takarmánynövények félárnyékban történő növekedését vizsgálták. E kutatások egyik legérdekesebb eredménye az árnyékolás szintje és a különböző növények biomassza termelése közötti kapcsolatot írja le, amelyet az alábbi ábra mutat be. Az egyik elemzés szerint a kérődzők számára táplálékul szolgáló fajok többségének takarmánytermelése jelentősen megnőtt 45%-os árnyékolás mellett, ám a 80%-os mértékű árnyékolás már a legtöbb növény növekedését visszavetette. A fenti eredmények összhangban vannak az Oregoni Egyetem korábbi kutatásával, amely megállapította, hogy a napelemek megváltoztatták a helyi mikroklímát: a levegő átlagos hőmérsékletét, a relatív páratartalmat, a szélsebességet, a szélirányt és a talajnedvességet. A hatékonyabb vízvisszatartás, amely sokkal nagyobb biomassza növekedést tett lehetővé, 90%-os növekedést eredményezett a juhok és szarvasmarhák számára hasznos fűfélékben. A Temple Egyetem vizsgálata által érintett hat helyszínen 500-700 juhot legeltettek, a kutatók pedig minden évben mintákat vettek a legeltetett, illetve a kontrollterület földjéből. Az eredmények azt mutatják, hogy a juhok legeltetése 10-80 százalékkal növelte a talajban megkötött szén mennyiségét és a rendelkezésre álló tápanyagokat a vizsgált területeken. Kép: Baywa A kutatók becslései szerint egy hektár legeltetett őshonos növény évente 2,5 tonna szén megkötésével javíthatja a talajt, és ez a folyamat akár 12-15 évig is eltarthat, mielőtt a talaj teljesen telítődne. Az ehhez hasonló vizsgálatok segíthetnek a napenergia- és élelmiszertermelést szolgáló integrált (agrovoltaikus) rendszerek tervezésében, valamint a talajminőség és a szénmegkötés növelésében. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Élelmezési és Mezőgazdasági Intézete és az Illinois-i Egyetem jelenleg is kutatásokat folytat annak meghatározása érdekében, hogy mely sorközök, takarmánynövények és különleges növények párosíthatók a legjobban napelemekkel. Az elmúlt években a naperőművek legeltetése olyannyira népszerűvé vált az Egyesült Államokban, hogy tavaly a „gyapjas gyepkarbantartók” iránti kereslet már meghaladta a kínálatot. Birkahiány fenyegeti az amerikai naperőműveket Hogy miért éri meg a naperőművek üzemeltetőinek juhászokat alkalmazni, arról pedig az alábbi cikkünkben írtunk. A szamár néha szétrúg egy napelemet, de így is megéri a legeltetés dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
