PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXYzL2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXYzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wOC9raWEtZXYzLTA4MTItNjAweDUwMC1jLnBuZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDgva2lhLWV2My0wODEyLTEzMDB4NjAwLWMucG5nIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wOC9raWEtZXYzLTA4MTItMTMwMHg2MDAtYy5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== Évek óta hallunk az e-benzinről, amely zöldebbé teheti a világ több mint egymilliárd belsőégésű motoros autóját. A technológia azonban továbbra is olyan költséges, hogy nem versenyképes, ezért ipari méretekben inkább csak elméletben működik – derül ki a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) friss összeállításából. Nagyszabású tervek temetője A Porsche 2022 végén jelentette be, hogy szintetikus üzemanyagot, úgynevezett e-fuelt akartak előállítani Patagóniában, Chile déli, szeles vidékén. A célt, hogy belső égésű motorokat működtessenek fosszilis energiahordozók nélkül, egy különleges helyszínen, a Haru Oni elnevezésű kis üzemben valósították volna meg. A választás azért esett erre a helyszínre, mert az e-benzin rendkívül energiaigényes előállítási módját csak úgy lehet legalább papíron zöldnek minősíteni, ha az megújulóval készül. A dél-amerikai hegyvidék állandóan szeles időjárása és alacsony népsűrűsége ideális helyszínnek tűnt tervezett 384 megawattos szélerőműpark telepítéséhez, azonban az engedélyezés lassan halad, részben a környezetvédelmi előírások, például a madárvédelem miatt. Nem ez az első projekt, amely hasonló falba ütközik, a francia Total is zöld hidrogént és hozzá tartozó szélerőművet szeretne építeni Dél-Chilében, de ez a projekt is még mindig az engedélyeztetési fázisban van. A Porsche e-benzin projektje a chilei Highly Innovative Fuels (HIF) vállalattal együttműködésben indult el, amelyben a Porsche 75 millió dollár (kb. 25 milliárd Ft) értékben szerzett részesedést, és további 8,2 millió euró (kb. 3,2 milliárd Ft) német állami támogatást is kapott. A technológiai hátteret a Siemens Energy biztosította. Az eredeti elképzelés szerint a kísérleti projektből ipari méretű termelés alakult volna ki. A kezdeti 130.000 liter szintetikus üzemanyag gyártását 2026-ra több mint félmilliárd literre kívánták növelni. A tervek azonban nem váltak valóra. 2024-ben a termelés 100.000 liter alatt maradt, a tervezett bővítés pedig leállt, a végső beruházási döntés még várat magára. A HIF mintegy 1,3 milliárd dolláros (kb. 440 milliárd Ft) beruházási költséggel számol, de a további növekedés ideje és formája továbbra is bizonytalan. A megtermelt üzemanyag korlátozott mennyiségét a Porsche jelenleg kizárólag a versenysportban használja. A Porsche Supercup versenysorozatban a sportautók már ezzel a szintetikus üzemanyaggal indulnak. A mindennapi használathoz azonban a rendelkezésre álló mennyiség egyelőre nem elegendő. Az egyik fő probléma az engedélyeztetési eljárások hossza. Az e-benzin előállítási folyamata bonyolult és energiaigényes. Először hidrogént nyernek vízből elektromosság segítségével, majd ezt szén-dioxiddal kötik össze. A chilei üzemben a CO₂-t jelenleg tartálykocsival szállítják egy sörgyárból, de a jövőben egy közvetlen levegőből történő szén-dioxid-megkötő berendezés (Direct-Air-Capture-Anlage) szűrné ki a levegőből. A vizet helyben sótalanítják az elektrolízishez. Korábban több ízben foglalkoztunk az e-benzin gyakorlati megvalósítása körüli problémákkal: Mi az az e-üzemanyag és mi vele a probléma? A technológia rendkívüli energiaigénye miatt egy villanyautó hatszor olyan hatékony, mintha azt a zöldáramot e-benzin gyártására használnánk. De más gondok is vannak: az e-benzin ugyan tisztábban ég, mint hagyományos társa, de a nitrogén-oxidok tekintetében akár még szennyezőbb is lehet, ami rossz hír a sűrűn lakott városoknak. Porhintés az e-benzin? A technológiai ráfordítás tehát jelentős, a piacon viszont egyelőre nincs elegendő kereslet. Európában a klímavédelem elsősorban az elektromos meghajtásra összpontosít. A Német Autóipari Szövetség (VDA) ezért 10 pontos tervében a szintetikus üzemanyagok fokozottabb figyelembevételét szorgalmazza. Barbara Frenkel, a Porsche igazgatósági tagja is a politikát szólítja fel, tiszta jogi kereteket és az e-benzinnel üzemelő belső égésű motorok CO₂-semlegesként való elismerését sürgetve. A gyors terjedés ellen gazdasági érvek is szólnak. A technológiát szállító Siemens Energy szerint még a Chiléhez hasonló kedvező helyszíneken is akár 40 százalékkal lehet drágább az e-benzin, mint a hagyományos, máshol pedig akár másfélszeres vagy kétszerese is lehet a különbség. Persze a gyártási volumen növekedésével általában minden ipari termelés fajlagos költsége csökken, ám itt egy olyan komplikált technológiai láncról van szó, amely az elektromos hajtáshoz képest is hatszoros zöldenergia-mennyiséget igényel. Ennek ellenére sokan ragaszkodnak az e-benzinhez, mivel úgy vélik, hogy bár az új autók a jövőben elektromosak lesznek, világszerte még mindig több mint egymilliárd belső égésű motorral működő jármű van forgalomban, amelyek szintetikus üzemanyagokkal hozzájárulhatnának a klímavédelemhez. Ellenszélben Az Egyesült Államokban is akadozik a fejlesztés. Donald Trump elnök nemrég felfüggesztette a zöld hidrogénre vonatkozó adókedvezményeket, ami miatt az eddigieknél költségesebbek lesznek ezek a projektek. Európában 2024 nyarán egy másik e-benzin projektet is leállítottak: a dán Ørsted energiakonszern feladta egy e-fuel gyár építését Svédországban, az elégtelen kereslet miatt. Feladják Európa legnagyobb e-üzemanyag gyárának tervét Vannak azért azonban új kezdeményezések is. Frankfurtban az Ineratec startup egy kis e-benzin üzemet helyezett üzembe, ahol repülőgépekhez gyártanak szintetikus üzemanyagot. Nagyobb mennyiségek a dániai Kassø-ban készülnek, ahol az European Energy és a Mitsui üzemelteti Európa eddigi legnagyobb e-metanol gyárát. Az üzem egy közeli napelemparkból nyeri az áramot, és a technológia – a chileihez hasonlóan – a Siemens Energy-től származik. Az itt előállított e-benzint azonban nem autókhoz használják fel, a fő vásárlója a logisztikai óriás Maersk, amely ezzel próbálja zöldíteni hajófolttáját – derül ki a FAZ összeállításából. A BMW bírálja az EU e-benzin terveit Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
