Továbbra is csak drága ígéret a környezetbarát e-benzin

Évek óta hallunk az e-benzinről, amely zöldebbé teheti a világ több mint egymilliárd belsőégésű motoros autóját.

A technológia azonban továbbra is olyan költséges, hogy nem versenyképes, ezért ipari méretekben inkább csak elméletben működik – derül ki a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) friss összeállításából.

Nagyszabású tervek temetője

A Porsche 2022 végén jelentette be, hogy szintetikus üzemanyagot, úgynevezett e-fuelt akartak előállítani Patagóniában, Chile déli, szeles vidékén. A célt, hogy belső égésű motorokat működtessenek fosszilis energiahordozók nélkül, egy különleges helyszínen, a Haru Oni elnevezésű kis üzemben valósították volna meg.

A választás azért esett erre a helyszínre, mert az e-benzin rendkívül energiaigényes előállítási módját csak úgy lehet legalább papíron zöldnek minősíteni, ha az megújulóval készül. A dél-amerikai hegyvidék állandóan szeles időjárása és alacsony népsűrűsége ideális helyszínnek tűnt tervezett 384 megawattos szélerőműpark telepítéséhez, azonban az engedélyezés lassan halad, részben a környezetvédelmi előírások, például a madárvédelem miatt. Nem ez az első projekt, amely hasonló falba ütközik, a francia Total is zöld hidrogént és hozzá tartozó szélerőművet szeretne építeni Dél-Chilében, de ez a projekt is még mindig az engedélyeztetési fázisban van.

A Porsche e-benzin projektje a chilei Highly Innovative Fuels (HIF) vállalattal együttműködésben indult el, amelyben a Porsche 75 millió dollár (kb. 25 milliárd Ft) értékben szerzett részesedést, és további 8,2 millió euró (kb. 3,2 milliárd Ft) német állami támogatást is kapott. A technológiai hátteret a Siemens Energy biztosította.

Az eredeti elképzelés szerint a kísérleti projektből ipari méretű termelés alakult volna ki. A kezdeti 130.000 liter szintetikus üzemanyag gyártását 2026-ra több mint félmilliárd literre kívánták növelni. A tervek azonban nem váltak valóra. 2024-ben a termelés 100.000 liter alatt maradt, a tervezett bővítés pedig leállt, a végső beruházási döntés még várat magára. A HIF mintegy 1,3 milliárd dolláros (kb. 440 milliárd Ft) beruházási költséggel számol, de a további növekedés ideje és formája továbbra is bizonytalan.

A megtermelt üzemanyag korlátozott mennyiségét a Porsche jelenleg kizárólag a versenysportban használja. A Porsche Supercup versenysorozatban a sportautók már ezzel a szintetikus üzemanyaggal indulnak. A mindennapi használathoz azonban a rendelkezésre álló mennyiség egyelőre nem elegendő. Az egyik fő probléma az engedélyeztetési eljárások hossza.

A technológiai ráfordítás tehát jelentős, a piacon viszont egyelőre nincs elegendő kereslet. Európában a klímavédelem elsősorban az elektromos meghajtásra összpontosít. A Német Autóipari Szövetség (VDA) ezért 10 pontos tervében a szintetikus üzemanyagok fokozottabb figyelembevételét szorgalmazza. Barbara Frenkel, a Porsche igazgatósági tagja is a politikát szólítja fel, tiszta jogi kereteket és az e-benzinnel üzemelő belső égésű motorok CO₂-semlegesként való elismerését sürgetve.

A gyors terjedés ellen gazdasági érvek is szólnak.

A technológiát szállító Siemens Energy szerint még a Chiléhez hasonló kedvező helyszíneken is akár 40 százalékkal lehet drágább az e-benzin, mint a hagyományos, máshol pedig akár másfélszeres vagy kétszerese is lehet a különbség.

Persze a gyártási volumen növekedésével általában minden ipari termelés fajlagos költsége csökken, ám itt egy olyan komplikált technológiai láncról van szó, amely az elektromos hajtáshoz képest is hatszoros zöldenergia-mennyiséget igényel.

Ennek ellenére sokan ragaszkodnak az e-benzinhez, mivel úgy vélik, hogy bár az új autók a jövőben elektromosak lesznek, világszerte még mindig több mint egymilliárd belső égésű motorral működő jármű van forgalomban, amelyek szintetikus üzemanyagokkal hozzájárulhatnának a klímavédelemhez.

Ellenszélben

Az Egyesült Államokban is akadozik a fejlesztés. Donald Trump elnök nemrég felfüggesztette a zöld hidrogénre vonatkozó adókedvezményeket, ami miatt az eddigieknél költségesebbek lesznek ezek a projektek.

Európában 2024 nyarán egy másik e-benzin projektet is leállítottak: a dán Ørsted energiakonszern feladta egy e-fuel gyár építését Svédországban, az elégtelen kereslet miatt.

Feladják Európa legnagyobb e-üzemanyag gyárának tervét

Vannak azért azonban új kezdeményezések is.

Frankfurtban az Ineratec startup egy kis e-benzin üzemet nyitott, ahol repülőgépekhez gyártanak szintetikus üzemanyagot.

Nagyobb mennyiségek a dániai Kassø-ban készülnek, ahol az European Energy és a Mitsui üzemelteti Európa eddigi legnagyobb e-metanol gyárát. Az üzem egy közeli napelemparkból nyeri az áramot, és a technológia – a chileihez hasonlóan – a Siemens Energy-től származik. Az itt előállított e-benzint azonban nem autókhoz használják fel, a fő vásárlója a logisztikai óriás Maersk, amely ezzel próbálja zöldíteni hajófolttáját – derül ki a FAZ összeállításából.

A BMW bírálja az EU e-benzin terveit

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.