Miközben Magyarországon a kormány továbbra is blokkolja a szélerőművek számának és kapacitásának növekedését, és éveket kell majd várni arra is, hogy az évtizedes tiltás – Brüsszelből kikényszerített – felszámolását követően újratervezzék a magyar szélenergia ipar pályáját, Kína lassan, de biztosan átveszi a főszerepet az olyan európai és amerikai piaci óriásoktól is, mint a Siemens és a GE. A sanghaji központból működtetett kínai Envision Energy a napokban bemutatott egy új, 10 MW termelési kapacitású szárazföldi (onshore) szélturbinát. Az építményen a 220 méteres rotor átmérő is új rekord, de annál, hogy a cég az EN-220/10MW-vel a korábbi EN-171/6,7MW modelljének technikai paramétereit írja felül, sokkal érdekesebb, hogy az iparág eddig ismert, legnagyobb innovátorai és gyártói ennek a közelében sem járnak. Erre számíthatunk, ha újra lehet majd szélerőműveket építeni MagyarországonPGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ A Siemens Gamesa új onshore modellcsaládja, az 5.X névleges, maximális kapacitása 7 MW, a rotorátmérője pedig akár 170 méter is lehet – igaz, a Siemens Gamesa ebből a típusból már több mint százat telepített is. Ettől a paramétertől a GE sincs nagyon messze: a GE-164-es 6,3 MW teljesítményre képes. A tervezési fázisban lévő, hasonló óriás lehet még a Vestas V-172/7,2 szélerőmű típusa, amelyet azonban csak 2025-ben kezdenek el telepíteni. Az Envision Energy bejelentéséhez tartozott az is, hogy a kínai állami média már azt is tudatta, hogy az új óriásokat kifejezetten a Góbi-sivatagba és az észak-kínai Sanbei régióiba tervezték, hogy kihasználhassák az ottani szélerőforrásokat – és csökkenteni lehessen az energiaköltségeket. A China Daily közlése szerint az EN-220/10MW technológiai innovációt is felhasznált, de hogy pontosan mit is, azt a lap sem közölte. Az Envision Energy ígérete, hogy továbbra is kihasználja az ország új energiaforrásában rejlő hatalmas lehetőségeket, és új műszaki megoldásokkal áll elő nemcsak a szél-, de a napenergia-, az energiatárolási és hidrogén-zöldenergia-ipari lánc számára. Várható erőművi kapacitások alakulása Kínában 2015-2050 között (forrás: S&P) Az S&P Global Commodity Insights előrejelzései alapján Kína szélerőműves kapacitása 2023-ban eléri a 430 GW körüli értéket, ami az előző évhez képest 61 GW-os növekedést jelentene. Nem biztos, hogy sikerül, ha marad az elmúlt évek tempója: az éves kapacitásbővítés 2020-ban 71 GW, 2021-ben 48 GW, 2022-ben pedig 40 GW volt. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság és a Nemzeti Energiaügyi Hivatal közös közleménye viszont éppen arra vonatkozott, hogy Kína ismét felgyorsítja a szélenergia-termelő (és a napelemes) létesítmények építését, és a megújulók összesen 200 GW plusz termelőkapacitást adnak hozzá idén a rendszerhez. Kínában jelenleg a nem fosszilis alapú energiatermelés elérte a 30 százalékot. A Reuters hívta fel rá a figyelmet, hogy a napenergiából származó villamosenergia-termelés több mint 30 százalékkal nőtt 2022 januárja és október között (2021 azonos időszakához képest), míg a szélenergiából származó villamos energia mennyisége 25 százalékkal ugrott meg. Itt a bejelentés: megoldható a régi szélerőmű lapátok újrahasznosítása is Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
