PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjQvcHJlc2FsZXMvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXY0L3ByZXNhbGVzLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXY0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wOS9raWEtZXY0LTYwMHg1MDAtMjAyNS0wOS0xMC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA5L2tpYS1ldjQtMTMwMHg2MDAtMjAyNS0wOS0xNS0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDkva2lhLWV2NC0xMzAweDYwMC0yMDI1LTA5LTE1LTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Németországban, ahol az oroszok tavaly február végi, ukrajnai betörése óta kicsiben és nagyban is szinte minden arról szól, hogy az energiahatékonyság növelése, a több zöldenergia termelőerő és a diverzifikált energiaügyi kapcsolatokkal hogyan érhető el végül az, hogy a német gazdaság – ha lehet – egyáltalán ne támaszkodjon az orosz gázra, a spórolástól az lng-n át a hidrogén infrastruktúra építéséig és a zöldhidrogén középpontba állításáig sok minden előkerült. Utóbbit, mint az Energiewende-kirakó utolsó darabját sokan afféle Jolly Jokernek látják, – hiszen az autózástól az áramtermelésig, energiatárolásig „mindenre is jó” energiaforrás -, ám most egy területen biztosan megállapították már, hogy mégsem egészen így van. A Norddeutsches Reallabor legutóbbi tanulmánya , melyben a zöldhidrogén és a hőszivattyú hatékonyságát hasonlították össze az építőiparban, arra jutott, hogy egymásnak nem az alternatívái. Számunkra, átlagos, gázfűtésű lakóingatlanokban élőknek a tanulmány üzenete az, hogy jobb, ha arra készülünk rá, hogy a gázcirkó helyére nem fog hidrogéncirkó kerülni. Nem fog, mert sokkal jobban megéri, ha a fűtést a hőszivattyúkra bízzuk. Egy zöldhidrogén alapú gázkazán összhatásfoka (forrás: CC4E, Hamburg) A PV Magazine szemlézte a tanulmányt, azt emelték ki: a mérések alapján úgy tűnik, a hidrogén a decentralizált hőtermelésben nem túl jó választás. Az energiaátmenet és a klímasemlegesség mihamarabbi elérésén dolgozó, kilenc munkacsoportból álló Norddeutsches Reallabor szerint olyannyira nem, hogy a hőszivattyúhoz viszonyítva akár ötször-hatszor annyi energiára van szükség ugyanakkora hőigény fedezésére, ha azt hidrogénnel kívánják megoldani. A zöldhidrogén előállításához felhasznált villamos energia mennyiségét is beleszámolták ebbe az egyenletbe. Így viszont az kérdés marad, hogy ha a zöldhidrogén olyan túltermelési időszakokra szóló, villamos energia elraktározási technológia, amit akkor használunk majd föl, amikor kevés vagy drága az áram, akkor a mérleg nyelve milyen mértékben billenhet vissza, a kiegyenlítés irányába. De erről a vizsgálat nem szólt. Erőltetni kell a zöldhidrogént – ha sikerül, évekkel hamarabb kidobható a szén Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
