Megnéztük az első magyar zöldhidrogén üzemet

Bükkábrányban, ahol az ország egyik legnagyobb napelemparkja már dolgozik, lassan elkészül Magyarország első zöldhidrogén üzeme is. „A helyére kerültek végre a főelemek, most már látni is lehet, hogy mire vállalkoztunk. Sok buktató volt a kivitelezés során, de már látjuk a fényt az alagút végén” – kezdte Bakos Imre, a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. projektvezetője. Hozzátette, „picit olyan volt ez, mint a Holdra szállás„, amit úgy magyarázott, hogy egymás után csak a megoldandó problémákkal, feladatok megoldásával tudtak előre jutni, amiben az is nehézséget jelentett, hogy bárhol Európában is korlátozottan vannak csak a bükkábrányihoz hasonló üzemmel kapcsolatban tapasztaltatok.

A pilot projekt arra a feladatra vállalkozott, hogy a 22 MW teljesítményre képes napelemes erőmű túltermelési ciklusainak szabályozását hidrogéntermeléssel oldja meg, és ezt a folyamatot – úgyis, mint a téma egyik pionírja – tudományos megfigyelés tárgyává is tegye – tudtuk meg a bejárás során. A tudományos vizsgálat kitételt az EU innovációs pályázaton keresztül is támogatja, ez a magyarázat arra is, hogy a projektbe a Szegedi Tudományegyetemet is bevonták. Az egyetem az irányítástechnika kidolgozását vállalta föl, sőt: a jelek szerint akár a hidrogén egy részével is tudna mit kezdeni.

Az ország utolsó, még működő széntüzelésű erőművét, a Mátrai Erőművet tápláló, 32 hektáros külszíni fejtésű lignitbánya területén zajló rekultiváció egyedülálló, és a következő 25 évben a klímaváltozás elleni harcot fogja szolgálni – írta a cég a mai sajtóközleményébe. Ennek központi eleme az az óránként 200 köbméter hidrogént előállítani képes rendszer, amit most az építés befejeztével megmutattak. (A normál, egy atmoszféra nyomáson számolt 200 köbméter 11,8 kg hidrogént jelent.).

Maga a hidrogénüzem arra a feladatra vállalkozik, hogy a naperőmű túltermelése esetén a hálózatra nem, vagy csak negatív árral, büntető ár mellett adható árammennyiséget ne kelljen „kidobni”, leföldelni. Az áramtermelők előzetes menetrend alapján termelnek fel a hálózatra, erről szól a hálózati céggel, illetve a rendszerirányító Mavirral kötött szerződésük. Amennyiben a menetrendet nem tudják tartani, plusz költségeik keletkeznek. Ez utóbbit kerülné ki a bükkábrányi hidrogéngyártó üzem úgy, hogy a többlet árammennyiségeket nem a hálózatra, hanem egy vízbontó rendszerbe irányítják át. A felesleget hasznosító Power2Gas (P2G) technológia megépítésére és tanulmányozására vállalkozott a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem.

A naperőmű által ide bekötött árammal az elektrolizáló hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. A Plug Power gyártmányú, 1 MW kapacitású elektrolizáló, és a kapcsolódó nyomásfokozó és palackozó berendezések szállítója a Ganzair Kompresszortechnika Kft. A berendezéseket tartalmazó konténerek beemelése után a Bükkábrányi Energiapark és a Ganzair munkatársai jelenleg éppen készre szerelik. Ezt követően kezdődik majd el a komplex rendszer tesztüzeme.

A elektrolizáló rendszer beüzemelése jelenleg is folyamatban van, a tervek szerint augusztusra végeznek a finomhangolásokkal, és ezt követően kezdődhet meg az üzemszerű hidrogéntermelés. Egyelőre Bükkábránynak csak kutatói engedélye van, de a projektgazda már tárgyal az értékesítésekről is. Műszakilag úgy látják – árulta el Bakos Imre -, hogy az éves megtermelhető minimum mennyiség 20 tonna, a normál hidrogénmennyiség pedig évente 40-60 tonna lehetne. A termelés egyelőre még nem versenyképes, de a kísérleti projektnek nem is ez az elsődleges célja. A terméknek piacot is kell találni, mivel a zöldhidrogén egyelőre még drágább, mint a hagyományos, földgázból gyártott (szürke) – mondta. Hozzátette, hogy helyben túl nagy mennyiséget nem akarnak tárolni, de arra már vannak elképzelések, hogy a hidrogéngyártást hogyan lehet akár napszakok között is elnyújtani.

Ha a rendszer elkészül, a teli tárolórendszerből majdnem egy tonna zöldhidrogént is le tudnak majd „palackozni”. Ezt úgy kell érteni, hogy egy kétlépcsős kompressziós rendszerben előbb 15-40 barra, majd onnan 350 bar nyomásra tudják sűríteni és a gyűjtőtartályokba elhelyezni a megtermelt hidrogént, majd ezt – igény szerint – az ipari hegesztésnél használatosra emlékeztető, emberméretű, standard egy köbméteres, 200 baros palackokba töltik át. A terepbejáráson a projektben résztvevőkkel beszélgetve kiderült, hogy aktuálisan elsősorban a Mol hidrogén igényeinek mind teljesebb körű kielégítését célozzák meg. Az olajipari vállalat a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére használja majd a hidrogént.

A jelen állás szerint – üzletileg legalábbis – az volna a legkevésbé jó megoldás, ha a bükkábrányi zöldhidrogént végül a földgázhálózatba bekevert hidrogénként kellene hasznosítani. Ezt a megoldás egyébként egy másik hazai pilot, az Akvamarin tűzte ki céljául, és ez a projekt is a célegyenesbe fordult már.

A Bükkábrányi Energiapark tulajdonosa a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft., mely a Mészáros Csoporthoz tartozó STATUS Energy Magántőkealap leányvállalata.

Szabó M. István