Az elektromos autók kínálata szerencsére egyre szélesebb, így már nem csak második autónak, napi munkába járásra, ingázásra alkalmas kis hatótávú villanyautókból vásárolhatunk, egyre többen döntenek úgy, hogy családi autóként, akár a család egyetlen autójaként is tiszta üzemű modellt választanak. Egy családi autónak azonban egyik legfontosabb paramétere a csomagtér mérete, mert be kell férjen a babakocsi, a kisbicikli, nyaraláskor pedig a fél lakás. Nincs ezzel probléma – gondoljuk naivan – hiszen a gyártók katalógusaiban literben megtaláljuk a csomagtér méretét, így könnyű összehasonlítani és a számunkra megfelelőt választani. A gyakorlatban mégsem olyan egyszerű ez. Legutóbb a keszthelyi villanyautós találkozón álltunk Tiborral és Balázzsal a Honda e, a Mini Cooper SE és a Fiat 500e háta mögött és fejünket vakargatva értetlenkedtünk, hogyan lehet, hogy a papíron legnagyobb csomagtérrel rendelkező autóba alig tudtuk bezsúfolni hármunk csomagjait, miközben a papíron közepes méretű autóba lazán bedobálva ugyanazt a néhány táskát bőven maradt még hely. Korábban is terveztük már, hogy áttekintjük, hogyan lehetséges, hogy ami papíron több literes, az a gyakorlatban látványosan kisebbnek tűnik, de ez az élmény adta meg a végső lökést. Eltérő mérési módszerek Alapvetően háromféle módszer terjedt el világszerte az autók csomagterének mérésére. Korábban jellemző volt a méretekből számított térfogat, ez azonban nem igazán ad valós képet, amíg szilárd testeket szállítunk folyadék vagy gáz helyett. Az Egyesült Államokban elterjedt SAE szabvány elindult a realitások felé. A zárt csomagtérrel rendelkező autók, tipikusan a szedánok csomagterét eltérő méretű szabványos csomagokkal töltötték meg, melyek között az 5,6 literes cipősdoboztól a 67 literes bőröndig több méret megtalálható volt, még szabvány golftáskát is használtak. Az ún. nyitott csomagterű modelleknél (pl. kombi, egyterű) azonban a korábbi módszert használják, azaz a hosszméretek szorzásával határozzák meg a térfogatot. Néhány amerikai gyártó kivételével a többség már átvette a német eredetű VDA szabványt, melynek során 5 x 10 x 20 cm élhosszúságú habszivacs hasábokkal töltik fel a csomagtartót, melyek mindegyike 1 liter térfogatot jelent. Ahány ilyen hasábot sikerül beügyeskedni a csomagtartóba, annyi litert írhatnak a katalógusba. A valóságban persze jellemzően ennél nagyobb csomagokat szállítunk, de ez egy viszonylag jó közelítő értéket ad a csomagterek összehasonlítására. A gyakorlatban persze már inkább számítógépes szimulációkat használnak, mintsem mérnökök hosszú órákon át tetrist játszanak színes VDA téglákkal. Mikor van tele? Bár a VDA szabvány valóban jónak tűnik, a gyártók szeretnének minél nagyobb értéket feltüntetni, így nem meglepő, hogy elkezdődött a trükközés. Először is nincs megegyezés abban, hogy mikor van tele a csomagtartó. Egyes gyártók behúzott kalaptartó rolóval mérik a csomagteret, mások a hátsó ülés támlájának felső éléig. Ha egy modell csomagtér padlója több szinten elhelyezhető, akkor elfogadható, hogy a legalsó szinten lévő padlóval mérjenek, még azt is tudjuk tolerálni, hogy a tologatható hátsó üléssor esetén a leginkább előre tolt helyzetben mérnek, de az már túlzásnak tűnik, hogy a pótkerék, a defektjavító készlet vagy egyéb tartozékok számára kialakított üregeket is megtöltsék VDA téglákkal. Nagy ADAC leleplezés A német autóklubnak is szemet szúrt a trükközés, ezért elvégeztek egy tesztet, melynek során több mint 150 modell csomagterét töltötték meg szabványos VDA hasábokkal. Az ADAC célja azonban nem az volt, hogy a lehető legnagyobb szám kerüljön a marketing anyagba, ezért egységes mérési feltételeket határoztak meg. Az üléseket például 185 cm magas személy számára állították be. Amelyik autóban van kalaptartó, ott az alá betuszkolható téglatestek számát adták meg, ahol nincs ilyen, ott a hátsó szélvédő alsó pereméig mértek. A teszt rámutatott, hogy az egyes gyártók mérési módszeri között jelentős eltérések vannak, de szinte alig volt olyan típus, ahol az ADAC nagyobbnak vagy azonosnak mérte a csomagtartót a gyári adatnál. A legnagyobb füllentésen a prémium gyártókat kapták. A három legnagyobb eltérést a Volkswagen Touareg, a Touran, illetve a Sharan esetében mértek, rendre 365, 349, illetve 325 literrel mérték kisebbnek a csomagteret a gyári adatoknál, amely egy alsó-középkategóriás jármű teljes csomagteréhez fogható mérték. Ha nem a névleges értékben, hanem százalékban nézzük a lódítást, akkor a Toyota Prius plug-in változata is felfért a dobogóra, melynek gyári adata 354 liter, az ADAC mérésen viszont csak 200 litert mértek, amely több mint 40%-os eltérés. Példaértékű volt a gazdaságos kategóriában induló Dacia Duster szereplése, amelynél a gyári 413 liter helyett az ADAC 410 litert mért. A ma már elektromos változatban is elérhető Fiat 500 esetén a 185 literes gyári adat megegyezett az ADAC méréssel. A Honda e és a Mini Cooper SE sajnos nem szerepelt a tesztsorozatban, így a fentebb említett dilemmánkra az ADAC szakemberei sem adtak választ. Az elektromos autók sem szerepeltek jobban, mint a hagyományos hajtással szerelt modellek. Az Audi e-tron esetében 37%-kal kisebb a csomagtér a katalógus adatnál (660 vs. 415 liter), a Kia e-Soul esetében viszont minimális a csalás, a gyártó 315 litert ad meg, az ADAC pedig 310 litert mért. A Kia másik elektromos hajtással is megvásárolható modellje, a Niro már nem szerepelt ilyen fényesen, a 326 literes gyári adattal szemben csak 260 habtéglát sikerült az ADAC tesztelőinek a csomagtartóba helyezni. Utóbbi modell esetében a magasan elhelyezett csomagtér padló lehet a titok nyitja, amelynek átalakításáról mi is készítettünk egy videót. Meglepőnek tűnik a Tesla Model X szereplése, ahol a 357 literes gyári adat helyett 660 litert mértek, de aki látott már Tesla Model X-et, az inkább a 357 literes gyári adaton lepődhet meg. Mérjünk inkább banános dobozzal? Bjørn Nyland, norvég villanyautós vlogger szintén úgy vélte, hogy a VDA kockák nem adnak életszerű eredményt, ezért saját módszert dolgozott ki. Banános kartondobozokkal tölti meg minden általa tesztelt elektromos modell csomagtartóját, az adatokról pedig természetesen naprakész nyilvántartást is vezet. Szűcs Gábor2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
