Ők (nem) fognak töltőt telepíteni 2018-ban?

Amikor másfél éve, 2016-ban év végi beadási határidővel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) meghirdette az önkormányzatok számára a töltőtelepítésekhez forrásokat biztosító 1,25 milliárdos keretösszegű pályázatot, akkor sok villanyautós társammal együtt úgy éreztük, hogy valami végre elindul 2017-ben. Mivel a pályázat szerint tulajdonképpen 2 hónapon belül eredményt kellett hirdetni, a pozitív elbírálást 2017. február-március környékén minden érvényes pályázatot benyújtónak meg kellett volna kapnia, így a töltőtelepítések akár már tavasszal vagy nyáron elindulhattak volna. Persze tudtuk, hogy a városok frekventált helyeire telepített önkormányzati töltők az ország átjárhatóságát nem fogják biztosítani, de bíztunk benne, hogy a felelősen gondolkodó városvezetők sok turisztikai célponthoz telepítenek majd AC töltőket, megoldva így legalább a célállomási töltés problémáját. Ehhez képest a pályázat bonyolítását végző e-Mobi Kft. a mai napig nem tette nyilvánosan közzé a nyertesek listáját, pedig ahogy azt végül az NGM-től megtudtuk, jelentős többségükkel már szerződést is kötöttek. A pályázat közel másfél évvel ezelőtti kiírása óta azonban nyilvánosan használható új töltő a cikk megjelenésének idejéig nem készült ezen program keretében.

A piaci szereplők kedvét sokáig az vehette el az elektromos autó töltők telepítésétől, hogy a szolgáltatásért nem tudtak volna pénzt szedni. Egy garantáltan veszteséges vállalkozásba pedig egyelőre kevés üzleti alapon működő vállalkozás szeretne komoly pénzeket ölni. Persze több cég is telepített minta projekt keretében egy-egy töltőt, de ezek sokkal inkább kirakat beruházások voltak, mint valós kísérletek. A fizetős töltéshez szükséges töltőüzemeltetési engedély kiváltását lehetővé tevő kormányrendelet nyáron érkezett, és újabb reményt adott a villanyautósoknak. Annál is inkább, mert azzal szinte egy időben az adózásban is eszközöltek egy módosítást, ami augusztustól adókedvezményt biztosít az elektromos autó töltőt telepítő vállalkozásoknak. Azóta eltelt közel fél év, de óriási rohamról nehéz lenne beszámolni. Úgy tűnik, hogy a piaci szereplők ebben a környezetben nem látnak fantáziát a jelen és a közeljövő villanyautósainak kiszolgálásában. Ez persze nem is csoda, hiszen állami szervezetek egész sora fogadkozik, hogy töltőkkel szórja tele az országot. Ki szeretne egy olyan piacon óriási összegeket befektetni, ahol egy nyereségtermelésre nem kényszerülő állami szereplővel kell versenyeznie teljesen kiszámíthatatlan módon?

Állami feladat?

Úgy tűnik, hogy az elektromobilitás infrastrukturális hátterének megteremtése ebben a korai fázisban az állam feladata marad. Alapvetően ezzel nincs gond, hiszen ami társadalmilag hasznos, de gazdaságilag egyelőre nem életképes, ott az első lökést érdemes állami szerepvállalással megtenni. Egy nem túl drága alap infrastruktúra kiépítésével egy használható országos töltőhálózat megteremthetné a bizalmat az elektromos autók iránt, aminek eredményeként a jelenleginél gyorsabban nőhetnének az eladások. Egy nagyobb autóállomány igényeinek kiszolgálására pedig 3-4 év múlva már talán az üzleti szektor is hajlandó lenne áldozni, hogy az alap infrastruktúránál kényelmesebb, jobb szolgáltatást nyújtó hálózattal pénzt keressen. Bár közel három éve azzal kampányol az NGM, hogy a környező országokkal ellentétben nekünk van átfogó tervünk (Jedlik Ányos Terv) az elektromobilitás problémáinak megoldására, ebből a tervből a mai napig nem sok minden látszik, illetve nem sok mindent sikerült megvalósítani. Az állami érdekeltségű cégek teljes szereptévesztésben próbálnak egymással is harcolva létrehozni valamit, miközben az állam a másik oldalon adminisztrációs nehézségek bevezetésével (pl. töltőüzemeltetési engedély szabályozása) igyekszik minden szereplőt gátolni a tervei megvalósításában. Eközben Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban hangzatos állami tervek nélkül ugyan, de megépült az országos közlekedést biztosító alap hálózat.

MVM Partner

A hazai áramszektor szinte minden szintjén jelenlévő MVM Zrt. tulajdonában álló MVM Partner Zrt. az egyik legrégebbi szereplő az elektromos autó töltők telepítése terén. Váltóáramú AC töltőoszlopaik több település közterein, bevásárlóközpontokban, szállodákban és parkolóházakban szolgálja az autózást. Egyetlen egyenáramú DC villámtöltőjük egy budapesti hotel zárt parkolójában található. (Frissítés – 2017-12-28 15:45: a kecskeméti villámtöltő is MVM projekt.) Egyelőre nem világos, hogy mit is szeretnének pontosan, de átfogó tervük az ország átjárhatóságát biztosító töltőhálózatra valószínűleg nincs. Inkább piaci vállalkozásokat próbálnak meggyőzni arról, hogy parkolóikban saját autóflottájuk vagy a betérő vendégek autóinak töltésére váltóáramú célállomás töltőket telepítsenek. Az MVM Partner valószínűleg egyike lehet azon piaci szereplőknek, amelyektől az önkormányzatok megrendelik majd a pályázaton elnyert töltők telepítését és üzemeltetését.

Az MVM Partner egyik szállodai töltője.

NKM

Az MVM-hez hasonlóan nehezen átlátható és egyelőre reflektorfényen kívüli piaci szereplő a NKM Nemzeti Közművek Zrt. is, ami Mobiliti néven tervezi ebben a szektorban is megvetni a lábát. Saját honlapja szerint a cég  országos elektromos autó töltőállomás-hálózat telepítésén dolgozik, hogy még jobban kiszolgálhassák 4,2 millió ügyfelüket. De nem állnának meg itt, mert meghatározó szerepet kívánnak betölteni az üzleti és az otthoni töltések piaci szegmensében is. Valamikor 2017-ben a következőket nyilatkozta Kóbor György, az NKM elnök-vezérigazgatója: „Az év végéig jelentős számú e-töltőt szeretnénk telepíteni az országban, a települések önkormányzataival együttműködésben így hamarosan egy az egész országot lefedő hálózat jöhet létre.” Mondanom sem kell, ebből a szép tervből egyetlen minta töltőt sem sikerült megvalósítani, de mivel a honlapon megjelent idézetben évszám nem szerepel, az oldal 2018-ban is aktuális marad. Állítólag előrehaladott állapotban vannak már projektek, de töltőt letelepíteni még sehova sem sikerült. Az MVM-hez hasonlóan valószínűleg az NKM is rárepül az önkormányzatok által megnyert pénzre, hogy elvégezhesse a telepítéseket és később üzemeltethesse a töltőket. Ebből persze még nem lesz országos hálózat, így az NKM nyilván kénytelen lesz közterületekre és másokkal partnerségben magánterületekre is töltőket telepíteni, ha valóban átjárhatóvá akarják tenni az országot. A terveikről természetesen konkrétumokat ők sem tettek még közzé semmit.

e-Mobi

A leginkább átláthatónak tűnő szereplő az NGM által gründolt e-Mobi kft. Az elektromobilitás népszerűsítse mellett feladata, hogy bonyolítsa az elektromos autók vásárlásához nyújtott, illetve az önkormányzatok számára a töltőtelepítésekhez biztosított állami támogatás kiosztását. Ezen felül az e-Mobi a teljes piac felügyeletére és központi elszámolóház szerepének megvalósítására törekszik, amit a többi szereplő nyilván nem néz jó szemmel, hiszen jelentősen korlátozná a mozgásterüket és olyan jogosultságokat adna az e-Mobi kezébe, amivel könnyen vissza tudna élni. Az e-Mobi a többi szereplővel ellentétben konkrét ígéreteket is tett már, így tőlük 2018. május 1-ig 319 db új töltőre számíthatunk. A pontos számot és a nagyon közeli határidőt látva a külső szemlélőnek az az érzése lehet, hogy az e-Mobinak konkrét helyszínei vannak már a töltők számára, ahol előrehaladott állapotban van a töltők kiépítése, de a titkolózás mégis gyanút ébreszt. A töltők tervezett helyszíneit az e-Mobi a piaci versenyre és az NGM-et ért eddig támadásokra hivatkozva nem hajlandó megnevezni, így csak hozzávetőlegesen lehet tudni, hogy mit terveznek:

• megyei jogú városok: 60 töltő (AC)
• kormányhivataloknál: 40 töltő (AC)
• idegenforgalmilag frekventált helyeken: 40 töltő (AC)
• országos átjárhatóságot biztosító főutak mentén: 20 (DC)
• Budapesten: 169 töltő (AC)

This slideshow requires JavaScript.

A térképek érdekessége, hogy az ország átjárhatósága a déli megyékben továbbra sem lesz biztosított, hiszen keleten Kecskeméten és délebbre már nem lesz villámtöltési lehetőség, de a Balatontól délre eső területre sem terveznek semmit. Az e-Mobi döntéshozói a Balatont, a Veleceni-tavat, Tokaj környékét és a Fertő-tavat ismerik el turisztikai célpontként, máshova ilyen jellegű célállomás töltőket nem terveznek telepíteni. Viszont mindenhova 22 kW-os töltőket telepítenek (az óriási áramigény miatt abból keveset), amiket egyelőre csak az autók néhány százaléka tud kihasználni.

Érdemes még egy pillanatra visszalépni az e-Mobi titkolózása mögötti indokokra. Ahogy ebből a cikkből kiderül az állami e-Mobi maximum a többi állami tulajdonú szereplővel versenyez ezen a téren, mert a többi szereplőnek esze ágában sincs töltőket telepíteni. A többször megígért, de soha meg nem épített 150 darab állami villámtöltő számonkérése miatti sértődés pedig egyenesen nevetséges.

Önkormányzatok

Az önkormányzatok által nyert támogatások jelentős része már kiutalásra került, és legkésőbb 2018. november végéig meg is kell épüljenek a töltők, hogy az e-Mobi Kft. ne követelhesse vissza a pénzt. Van már olyan önkormányzat, ahol állnak a töltők, de a telepítő cég kártyás azonosítást állított be, így tölteni rajtuk kívül senki sem tud (mármint a telepítő cég emberein kívül). Így persze olcsóbb lesz az üzemeltetés (hiszen nem fogy az áram és nem kell javíttatni sem a töltőt), de eredeti célját, az e-mobilitás támogatását nehezen fogja megvalósítani. Mindenesetre 72 településen vagy budapesti kerületben jövő év végéig bő 200 töltő megjelenésére lehet számítani. Ezek többsége 22 kW-os AC töltő lesz, de akad majd köztük néhány ésszerű jó helyen lévő DC villámtöltő is. Hogy használhatók lesznek-e vagy csak a statisztikát fogják díszíteni, az még a jövő zenéje. Mint ahogy az is, hogy a projekt előkészítése közben hány önkormányzat fogja inkább önként visszautalni az összeget.

Telepítették, beüzemelték, csak használni nem lehet, mert csak kártyával indul. Ilyen kártyája pedig a telepítő cégen kívül senkinek sincs.

KEF

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tenderén  4,7 milliárd forint közpénz elköltése előtt nyílt meg a kapu, de ez persze nem jelenti azt, hogy az állam különböző szervezetein keresztül ennyit el is költ erre a célra, illetve ha elkölti, azokból nyilvános töltők valósulnak meg. Tehát a KEF 4,7 milliárdos keretéből megvalósítható bő 3000 töltőből mennyi valósul meg, azt nem lehet tudni, de valószínűleg az önkormányzati töltők jelentős része is ebből a keretből kerül kiszolgálásra.

Villamos energia kereskedő cégek

Józan paraszti ésszel végiggondolva az elektromobilitás legnagyobb nyertesei a villamos energia értékesítéssel foglalkozó cégek lehetnek, hiszen az olajcégektől hozzájuk vándorolhatnak át az ügyfelek. A zavartalan használatot biztosító nyilvános töltőhálózat megléte esetén nyilván többen vennének tölthető hibrid vagy teljesen elektromos autókat, amivel az otthoni töltésen keresztül ezek az autósok akár meg is duplázhatják az otthoni energiafogyasztásukat. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az érintett cégek nem igazán látnak fantáziát az elektromobilitásban (legalábbis Magyarországon).

A villamos energia szolgáltató cégekcsoportok speciális helyzetben vannak abból a szempontból is, hogy a hálózatüzemeltető cégeiken keresztül ők kell kiépítsék a villanyautó töltők működéséhez szükséges mögöttes elektromos hálózatot is, így az összes többi szereplő terveinek megvalósítása nagyban múlik ezeken a DSO-nak hívott szolgáltatókon is. Persze a működésüket kellően sok jogszabály és egyéb hivatallal való együttműködési kényszer hátráltatja, így bőven van hova mutogatniuk, ha egy-egy tervezett projekt nem valósul meg időben.

Az NKM-et szintén lehetett volna ebbe a kategóriába sorolni, de tisztán állami tulajdonú cégként mégiscsak egy sokkal speciálisabb szerepe van a történetben.

ELMŰ-ÉMÁSZ

Az ELMŰ-ÉMÁSZ vállalatcsoport néhány éve élen járt a villanyautó töltők telepítése terén, de azóta mintha teljesen behúzták volna a kéziféket. Saját irodáik elé ugyan telepítettek két félig nyilvános töltőt idén is, de ezzel leginkább a saját flottáik kiszolgálását akarják biztosítani. A cég ugyanis megtette az első lépést a bő 800 autóból álló autóparkjának a villanyosítására azzal, hogy az idén vett autók közül 15 tisztán elektromos meghajtású lett. Nyilvános töltők telepítésével kapcsolatos tervek az ELMŰ-től eddig nem szivárogtak ki.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ egyelőre ilyen, egyébként rendkívül stabil és megbízható töltőkkel támogatja az elektromos autózást. Kár hogy megálltak a telepítésekkel.

E.ON

Míg az ELMŰ főleg Budapesten tett sokat a villanyautózásért, addig az E.ON-nak inkább a vidéki elektromobilitást segítő töltőket köszönhetjük. Ez a cég bábáskodott több Nissan által biztosított villámtöltő telepítésénél, és legutóbb a Tesla Superchargerek telepítését is teljes egészében ők végezték a kaliforniai cég megbízásából. Bár a projekt a szándék és a pénz megléte ellenére is egy évig húzódott, érdekes módon sikerült betartani a tervezett 2017 végi határidőt. Önálló töltője az E.ON-nak talán csak Győrben a Révai parkolóházban van, és egyelőre terveket sem hallottunk további nyilvános töltők telepítéséről. Az ELMŰ-höz hasonlóan az E.ON is rendelkezik villanyautó flottával, amik használatához a cég az ország különböző pontjain lévő kirendeltségeihez több helyre is három szabványt támogató villámtöltőket telepített. Ezek azonban a külsős autósok számára nem használhatók.

Az E.ON egyetlen saját üzemeltetésű nyilvános villámtöltője Győrben. Bárcsak teleszórnák ilyennel az E.ON üzemeltetési területét.

Hagyományos üzemanyagkereskedő cégek

Nincsenek könnyű helyzetben az olajtársaságok sem, bár a hazai zavaros környezet nekik kedvez a leginkább. Eddig nem is igazán kellett aktívan tenniük semmit a villanyautózás terjedésének lassítása érdekében, hiszen azt az évek óta tartó bénázás természetes módon gátolta nélkülük is. (Persze, hogy mennyit tettek ezért a háttérben lobbierejüket kihasználva, azt mi nyilván sosem fogjuk megtudni.)

MOL

A MOL ugyan nyilvános tőzsdei cég, de bő 21%-os állami tulajdoni háttérrel akár az állami cégek között is említhettük volna. Feltételezzük, hogy ezen a területen nincs jelentős beleszólása az államnak, és hogy ezeket a döntéseiket inkább piaci működésű vállalatként hozzák meg.

A MOL látszólag nagy támogatója a villanyautózásnak. Az Istenhegyi úton lévő töltőállomásukon nyílt meg az ország első villámtöltője, ami egyből két autó töltésére volt képes párhuzamosan. Persze ahogy az lenni szokott, a fejlesztés ezen a szinten hosszú évekre meg is rekedt. Egy éve az eredeti töltőt két új, több szabványt is támogató oszlopra cserélték, és még egy kúthoz telepítettek villámtöltőt, de ez nagyon kevés egy ekkora cégtől. Karácsony előtt egy újabb üzemanyagtöltő állomásra telepítettek villámtöltőt és egy másikon készítették elő a töltő helyét, de úgy néz ki, hogy ezek már idén nem lesznek beüzemelve. Ezeket a töltőket a cég egyébként a várhatóan január 1-től üzemelő autómegosztó szolgáltatásának kiszolgálásához telepíti, tehát nem a nyilvános töltési lehetőség biztosítása az elsődleges cél. A MOL pletykaként terjedő tervei egyébként eddig is arról szóltak, hogy leginkább a budapesti egységeit szórja majd meg helyszínenként 1-2 villámtöltővel, ami megint csak nem segíti az országos közlekedést.

Siemens villámtöltő a MOL Kerepesi úton lévő kútján. Példamutató, hogy a töltőt a többi kúthoz hasonlóan fedett helyre tették.

A MOL csoport egyébként az E.ON-nal, a Nissannal és a BMW-vel együtt tagja a nemzetközi NEXT-E projektnek, ami a tervek szerint 2020 végéig 222 darab több szabványt támogató 50 kW-os villámtöltőt és 30 darab ultragyors (150-350 kW-os) töltőállomást telepít a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Románia területén a legfontosabb európai közlekedési útvonalak mentén. A két lépésben megvalósuló fejlesztés első fázisa 2018-ban indul, míg a másodikat 2019-ben kezdik. Hogy Magyarországon mikor és hol jelenik majd meg az első töltő ennek a projektnek a keretében azt természetesen nem lehet tudni, pedig ahhoz hogy ilyen pontos számokat meg tudjanak adni már kész tervekkel kell rendelkezzenek.

OMV

Az OMV Ausztriában a villanyautózás egyik legnagyobb támogatója az országot lefedő és az országon belüli közlekedést lehetővé tevő Smatrics hálózat egyik tulajdonosaként, Magyarországon azonban nem igazán aktív ezen a téren. A Tesla első Supercharger állomása ugyan a cég egyik M1-es autópálya mellett lévő üzemanyagtöltő állomásán valósult meg, de ennek valószínűleg több köze van a vak szerencséhez, mint a cég ez irányú tudatos tevékenységéhez. Az OMV első hazai villámtöltőjét a nemrég felújított Szilágyi Erzsébet fasori üzemanyagtöltő állomáson szerelték fel, de úgy tűnik, hogy a cég egyelőre nem akarja üzemeltetni, mert információink szerint még az indításhoz szükséges kártyákat sem igényelték meg a telepítő cégtől. Nagyon meglepő lenne, ha ezek után 2018-ban hirtelen elkezdenének villámtöltőket telepíteni és azokat nyilvánosan elérhetővé tenni.

Az OMV is Siemens töltőt telepített első fecskének, de aki villanyautóval jár, azt az osztrák cég töltőállomásán töltéskor semmi sem védi a naptól és az esőtől. Mondjuk a töltőt használni sem lehet, pedig működik.

Lukoil

Idén egy pillanatra azt hittük, hogy a Lukoil lesz a hazai villanyautózás megmentője. Az M3-as autópálya Gödöllő közeli szakaszán lévő Lukoil kutakon (az autópálya mindkét oldalán) elkészültek az ország első tökéletes helyen megvalósított villámtöltői. Ezt követően Miskolcon is átadtak egy ugyanilyen töltőt így joggal gondolhattuk azt, hogy a Lukoil rárepül a nagyobb szereplők által kihagyott lehetőségre. Nem is tévedhettünk volna nagyobbat. A Lukoil ugyanúgy kirakat projektnek szánta ezt a három töltőt, mint a többi szereplő, és a tervezett debreceni töltőt már meg sem építette (pedig a szükséges teljesítménybővítés állítólag elkészült). Elképzelhető, hogy 2018-ban 1-2 helyen kialakítanak még valamilyen töltési lehetőséget, de nagy tételben nem fogadnék rá.

Tető a Lukoil töltője felett sincs, de egyedül a Lukoil értette meg, hogy a villámtöltőkre leginkább nem a városközpontokban, hanem az autópályák mentén van szükség.

Shell

A Shell az elektromos autó töltés terén nemzetközi szinten is nagyon le van maradva. Nemrég jelentettek be egy 10 töltőből álló teszt projektet Nagy Britanniában, de ezen túl mást és máshol egyelőre nem terveznek. Frissítés 2017-12-28 15:45: A Shell saját maga ugyan nem telepített töltőket, de felvásárolta a holland NewMotion társaságot, amely saját töltők üzemeltetése mellett arról ismert, hogy Európában szinte bárhol használható RFID kártyákat ad az ügyfeleinek.

Kereskedelmi láncok, parkolók

2016 februárjában, tehát lassan két éve jelent meg az a kormányrendelet, ami az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (közkeletű nevén OTÉK) módosította úgy, hogy az 2017-től kezdődően fokozatosan kötelezővé teszi fizetőparkolók és parkolóházak, illetve napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek számára az elektromos autó töltő telepítést. Első körben idén év elejétől a meglévő fizetőparkolókat kellett felszerelni ilyen töltővel, amit a legtöbb kötelezett ellenőrzés és szankció hiányában elsunnyogott. A következő jelentős határidő 2019. január 1., amikorra a legnagyobb üzleteket üzemeltető áruházláncoknak kell felszerelniük a töltőiket. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kötelezetti kör kivár, hátha kapnak haladékot vagy felmentést. Azonban ha nem változtatnak a szabályokon, akkor 2018 végéig, tehát egy éven belül, kénytelenek lesznek megfelelni az előírásoknak, hiszen a jogszabályok által előírt kötelezettségek szabotálásával a szükségesnél jóval nagyobb támadási felületet teremthetnek.

Lidl

A legjelentősebb előrelépést a Lidl tette ezen a téren, amely jelenleg négy budapesti üzletének a parkolójában működtet nyitva tartási időben villámtöltőt. Az ingyenes töltési lehetőség a városban mágnesként vonzza a potyázókat, akik közül a cég az üzletszerű szolgáltatást kínáló autókat elvileg kitiltotta. Jól látható módon a Lidl sem akarja kihasználni országos jelenlétét, hogy elsőként biztosítsa az ország átjárhatóságát (akár pénzért biztosítva a töltést), inkább ingyenes kiegészítő szolgáltatásként kínálják a töltést a legnagyobb villanyautó penetrációval rendelkező fővárosban. Pedig a Lidllel azonos cégcsoportban lévő Kaufland Romániában felismerve ezt a lehetőséget lényegében egyedül teremtette meg a Magyarországnál nagyobb ország átjárhatóságát.

A négy Lidl töltő egyike. Nagyon jó hogy vannak, de az ingyenesség miatt sokszor olyanok foglalják akár órákon keresztül, akik akár otthon is tudnának tölteni.

Aldi

Az Aldi a trendekkel szembemenve inkább három helyen is hagyományos üzemanyagtöltő állomások (közkeletűbb nevén benzinkút) építésébe kezdett, láthatóan esze ágában sincs villanyautó töltőket telepíteni. Ettől függetlenül az OTÉK rendelet az Aldit is érinti.

Penny Market

A Penny Market a Lidl-höz hasonlóan 4 töltővel rendelkezik, de villámtöltő helyett 2×22 kW-os AC töltőket kezdtek el telepíteni. A cég honlapja szerint 2019. január 1-ig további 60 áruházi parkolóban fognak elektromos autó töltőt kialakítani.

A Penny Market ELMŰ töltők mellett tette le a voksát.

Auchan

Az Auchan szintén viszonylag hamar belépett a villanyautózást támogató áruházláncok sorába, de az első telepítés után el is akadt a projekt. A cég áruházaihoz tartozó óriási parkolók miatt az OTÉK rendelet az Auchant érinti a legérzékenyebben, hiszen némelyik áruháznál akár 30 töltő kialakítása is szükséges lehet. 30 darab 22 kW-os töltő nem csak a berendezések ára miatt drága mulatság, hanem a szükséges teljesítmény rendelkezésre állása miatt is. Ráadásul 660 kW fölös teljesítménnyel (ez egyébként egy 8 állásos Supercharger teljesítményigénye) nagyon kevés áruház rendelkezik, tehát a legtöbb helyen teljesítménybővítésre is szükség lesz.

Az Auchan a budaörsi központ előtt kezdte és fejezte be a töltőtelepítési projektjét.

CBA

A CBA szintén mintaprojekttel feszít az elektromobilitást támogató cégek sorában. Az egyik újpesti üzlet parkolójába került egy 2×22 kW-os fali töltő, de az év végéig nekik is rengeteg helyen kell kiépíteniük töltési lehetőséget.

Egyetlen újpesti töltővel hasít a CBA lánc.

Spar

A Spar néhány üzleténél már próbálkozott elektromos autó töltők telepítésével, de elkötelezettnek messze nem nevezhető a cég. A soproni töltőjük hónapok óta nem használható, de az érdi Interspar új töltői is elég megbízhatatlanok.

Tesco

A Tesco eddig semmit sem lépett, pedig az Auchanhoz hasonlóan sok helyen sok töltőt kell telepítsenek, ha nem kapnak felmentést az OTÉK rendelet alól.

Metro

A Tescohoz hasonlóan nem telepítettek még töltőket, pedig több áruházuk parkolóiban is van üzemanyagtöltő állomásaik. Ennek remek kiegészítője lehetne egy-egy villámtöltő, bár egyetlen készülékkel nem tudnának megfelelni az OTÉK előírásoknak.

Parkolók

A fizetőparkolást biztosító építmények (magyarul parkolóházak és mélygarázsok) már egy éve minden száz parkolóhely után egynél elektromos autó töltést kellene biztosítani. Sajnos a rendeletnek ezt a részét eddig egyik hivatal sem igyekezett betartatni az üzemeltetőkkel, így néhány törvénytisztelő bevásárlóközpontot leszámítva más nem lépett semmi.

Példaértékű a budapesti Westend Bevásárlóközpont elektromobilitást támogató projektje.

Mint látható, az áruházakra kivetett kötelezettség sok esetben ésszerűtlen és felesleges beruházásra kényszeríti az üzemeltetőket, pedig egy ésszerűbb szabályozással ennek a pénznek a töredékéből kiváló hálózatot lehetne építeni.

Autógyártók

Az elektromos autók terjedésének kulcsa a hosszú távú utazást lehetővé tevő villámtöltő hálózat megléte. Ebben semmi különcség sincs, hiszen a belső égésű motorral hajtott autóknál is sűrű hálózatra van szükség a zavartalan üzemeltetéshez. A különbség mindössze annyi, hogy míg a villanyautók a lakóhely környékén akár egy egyszerű konnektorról is gond nélkül használhatók, addig a benzines és dízel autók a helyi közlekedésben is a nyilvános üzemanyagtöltő állomásokhoz vannak láncolva. Az autógyártók hosszú ideig – és talán még most is – abban érdekeltek, hogy a villanyautózás ne tűnjön ésszerűen használható alternatívának. Ha nem lehet velük normális távolságokat kényelmesen megtenni, akkor az emberek nem fogják kedvelni ezeket az autókat, így nem is kell dollár és euró milliárdokat a kifejlesztésükbe ölni. Minden mehet tovább a régi kerékvágásba.

Az első magyarországi Supercharger Győr mellett egy autópálya pihenő benzinkútjánál.

Az egyetlen bökkenő az, hogy a Tesla megmutatta, hogy lehet nagy hatótávú, kívánatos elektromos autókat gyártani, illetve hogy akár egyetlen cég is képes lehet világméretű töltőhálózat kifejlesztésére. Idén év végére a Tesla 1118 helyszínen összesen 8224 (charts menüpont) töltőpontot üzemelt be nagy részben lefedve többek között Észak-Amerika és Nyugat-Európa legfontosabb útvonalait. Ráadásul ezek a töltők több mint kétszer akkora teljesítménnyel képesek tölteni az autókat, mint a többi (DC) villámtöltő és a teslások a felhasználó azonosításával és a fizetéssel sem kell bajlódjanak, hiszen a töltők felismerik az autókat.

A Nissan fél tucat ilyen nyilvános töltővel a legnagyobb segítséget nyújtja nem csak a Nissan tulajdonosoknak.

Hol tart a többi autógyártó? A Nissant leszámítva lényegében sehol. A Nissan világszerte több ezer töltőoszlopot helyezett ki különböző együttműködések keretében Nissan szalonokhoz különböző közterületekre, melyekkel a CHAdeMO rendszerű autók tölthetők többnyire díjmentesen. A hálózat nem egységes, mint a Teslánál, nincs azonosítás és nem garantált, hogy ezek a jövőben is üzemelnek majd, mégis ennek a Nissan programnak köszönhetően a CHAdeMO rendszer továbbra is a legnagyobb támogatottságot élvező villámtöltési rendszer a világon. Ennek köszönhető, hogy Nissan LEAF-ekkel néhány magyarországi nagyváros között lehet közlekedni az országban, míg a CCS töltésű autókkal ezen útvonalaknak csak egy kisebb része járható.

A többi autógyártó ugyanis semmit sem tett a saját autóik töltésének támogatása érdekében. A BMW nagy számban adott el i3-at Magyarországon, de egyetlen villámtöltőt sem telepítettek, még a kereskedésekhez sem. A Volkswagen szintén nem tett semmit, hogy az autóikkal ki tudjanak mozdulni a tulajdonosok a lakóhelyükről. De említhetnénk a Hyundai-t, a Kia-t vagy a Renault-t is. Ezek a gyártók az olajszármazékok használatánál megismert üzleti modellt követve külső szolgáltatókra bízzák az autók töltését, jelentős mértékbe bonyolítva az autóik használatát, és kényelmetlenné vagy lehetetlenné téve a hosszabb távú utazásokat.

Persze ígéretek szintjén minden gyártó benne van valamilyen európai vagy amerikai töltőtelepítési programban, de ezek egyike sem tűnik fele olyan átgondoltnak sem, mint a Tesla Supercharger hálózata, ráadásul mind valamikor a távoli jövőben fog megvalósulni. Eközben a Tesla 2017-ben már a 2018 elején gyártásba kerülő Model 3-asok megjelenésére készülve bővítette a Supercharger hálózatát, hogy akkor se legyen jelentős torlódás a töltőpontokon, amikor már 500 ezerrel több Tesla fut majd az utakon.

Ki fog Magyarországon 2018-ban töltőket telepíteni? Nem tudni. A helyzet ugyanúgy bizonytalan, mint szinte minden egyéb is Magyarországon. Ígéretekkel tele a padlás, de hogy ezekből mit tudnak és akarnak majd megvalósítani, azt nehéz megmondani.

Szerintetek melyik ígéreteknek vagy kötelezettségeknek van esélye? Vajon jövő szilveszterre átjárható lesz az ország egy 4-5 éves LEAF-fel vagy i3-assal? Ti milyen hálózatot jósoltok 2018 végére!

Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Balázs, Tibor vagy Szöcske ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.