Megújuló energia? Atom? Ezt javasolja az MNB

Fenntartható egyensúly és felzárkózás címmel tette közzé 144 pontból álló javaslat-csomagját a Magyar Nemzeti Bank, amelynek az elektromobilitással kapcsolatos pontjait egy korábbi cikkünkben már bemutattunk, ezúttal pedig az energetikára vonatkozó javaslatokat foglaljuk össze.

Az MNB anyaga a helyzetértékelésében megjegyzi, hogy hazánk energiafüggősége az elmúlt tíz évben nem mérséklődött, pedig az ellátásbiztonság javítása mellett a külkereskedelmi mérleg egyenlegét is javítaná a külföldi energiaszállításoktól történő függetlenedés. Ezzel összhangban három célkitűzést fogalmaz meg:

1. A nettó energiaimport arány csökkentése, ami nagyobb energiabiztonságot eredményezne és hozzájárulna a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulásához, ezért javasolják, hogy 2030-ig csökkentsük 40% alá az energiaimport arányát a jelenlegi 60%-ról.
2. Pozitív magyar ökológiai egyenleg elérése, vagyis az, hogy az ország területén rendelkezésre álló természeti erőforrásokat ne fogyasszuk túl, csakúgy, mint a skandináv országokban.
3. A környezeti célú kormányzati K+F kiadások hatékonyságának uniós szintre emelése/megháromszorozása több, működőképes, hazánk energiafüggetlenségét és zöld átállását egyaránt támogató energetikai és zöld innováció/technológia létrehozásával.

Ahogyan azt az MNB anyaga megállapítja, 2020-ban hazánkban volt a negyedik legalacsonyabb a megújuló energiaforrás arány az Unióban, de a 2030. évi kormányzati célkitűzés is a negyedik legalacsonyabb az uniós országok között.

A Nemzeti Bank azonban ennél ambiciózusabb célokat tűzne ki az ország elé. Ehhez először is javasolják a geotermikus energia technológiai fejlesztések nagyobb állami támogatását. Cél lehet a 100 százalékban geotermikus alapú távfűtés elérése 2030-ra. Emellett a gázfüggőség csökkentéséhez járulhat hozzá a geotermikus alapú távfűtési hálózat bővítése régi és új építésű társasházak bevonásával, valamint a hőszivattyúk telepítésének újabb körös állami támogatása, továbbá új pályázatok kiírása geotermikus fűtésű üvegházak telepítésére.

A villamos energiával kapcsolatban olyan ajánlásokat fogalmazott meg az MNB, amelyeket már mi is régóta hangoztatunk:

„Javasoljuk a napelemek további bővítését, a villamosenergia hálózat erre alkalmassá tételét. Az akkumulátoros energiatárolási technológiák állami támogatása mellett a villamosenergia elosztóhálózat felkészítése, kapacitásbővítése, szigetelése is fontos feladat.”

Akkumulátorral kell társítani az új naperőműveket, ha támogatásra pályáznak

Egy másik javaslatuk a hazai zöld hidrogén előállítási, szállítási, tárolási és felhasználási infrastruktúra fejlesztésére vonatkozik. Ezen a téren 1250 megawatt kapacitású, zöld energiával működő elektrolizáló egység építését látják indokoltnak 2030-ig.

„A nagy méretű, nagy távolságokat megtevő közlekedési eszközök meghajtása és fűtési cél mellett az acél, a cement- és műtrágyagyártásban is helyettesítheti a szénhidrogéneket a zöld hidrogén. Tárolása műszaki feltételeinek javítása azonban kiaknázatlan innovációs területet jelent” – teszi hozzá az MNB anyaga.

Mi pedig annyit fűznénk hozzá, hogy az iparnak mindenképpen szüksége van a hidrogénre, mint alapanyagra, vagy energiahordozóra, ám a szállításban, vagy az energiatárolásban való felhasználása ma még erősen kérdőjeles.

Forrás: MNB

Az MNB Paks 2-ről nem tesz említést, ám egy külön pontot szentel a kisméretű moduláris atomerőműveknek. A technológiáról a következőket írják:

„A moduláris innovatív kisméretű atomerőművek három szempontból kedvezőbbek a hagyományos nukleáris erőműveknél: (1) gyorsabban és olcsóbban felépíthetőek, (2) biztonságosabb, hogy nem egy helyen, hanem az országban szétszórtan helyezhetőek el, illetve (3) az elhasznált fűtőelemeket csak 3-7 évente kell cserélni, szemben a nagy atomerőművekre jellemző 1-2 évenkénti csereidővel. Romániában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban folyamatban van telepítésük”

Valójában a fenti országok még csak tervezik, hogy majd építeni fognak kisméretű moduláris reaktorokat, a helyzet ugyanis az, hogy ma még nem áll azon a szinten a technológia, ami a tömeges, kereskedelmi célú felhasználáshoz lenne szükséges, és vannak bőven potenciális buktatók (pl. a költségek), amelyek kérdésessé teszik az egész koncepciót. Ennek ellenére az MNB 50 milliárd forintos állami támogatást javasol a technológia fejlesztésére és telepítésének előkészítésére.

Egy másik javaslatuk szerint 100 milliárd forintból kellene támogatni a szén-dioxid-leválasztást lehetővé tévő egységek építését olyan energiaintenzív üzemek esetén, ahol a hagyományos energiahordozók nem kiválthatóak. A kkv-k energiahatékonyságának növelését szintén 100 milliárd forintból támogatnák.

A fosszilis energiával kapcsolatban megjegyzik, hogy 2019-ben a magyar bruttó kibocsátás 0,2 százalékát tette ki a fosszilis energiahordozók állami támogatása. Ennek 17 százaléka közvetlen transzfer, 83 százaléka az adórendszeren keresztüli kedvezmények (pl. mezőgazdasági gázolaj visszatérítés). Ezzel kapcsolatban a fosszilis energiahordozók költségvetési támogatásának csökkentését javasolják, amely mintegy évi 100 milliárd forint megtakarítást jelentene a költségvetés számára.

A javaslatok közül feltűnően hiányzik ugyanakkor a szélenergia újbóli engedélyezése, holott az MNB egy korábbi anyagában – az Energiaklub tanulmányára hivatkozva – éppen amellett érvelt, hogy a szélenergia mennyire jól kiegészíthetné a napenergiát, és hozzájárulhatna a kiegyenlítés költségeinek csökkentéséhez.

Nem várt helyről kapott támogatást a hazai szélenergia

A hidrogénről további, sokkal bővebb információk találhatóak az alábbi oldalunkon.

Hidrogén

Címlapkép: MNB/youtube

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.