PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXYzL2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXYzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMy9raWEtZXYzLTYwMHg1MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== Az idei év első felében is kitartott a napenergia lendülete, miközben enyhén visszaesett a gázfelhasználás a hazai áramtermelésben, derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált adatokból. Külön érdekesség, hogy a naperőművek termelése májusban és júniusban is magasabb volt, mint a gázerőműveké – ha idén nem lett volna rekordmagas a földgáz ára, ez a fordulat valószínűleg csak jövőre következett volna be. A következőkben a MEKH jelentése alapján megnézzük, hogyan alakultak a magyar villamosenergia-termelés legfontosabb számai 2022 első félévében. Az áramfelhasználás 568 GWh-val, azaz 2,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi áramtermelés 496 GWh-val (+2,8%), az importunk pedig 72 GWh-val (+1,2%) növekedett, az import aránya viszont nem sokat változott, ahogyan tavaly, úgy az idén is 25%-on állt. Forrás: MEKH. Klikk a nagyobb képért. A hazai termelésen belül 31,7%-ot tett ki a fosszilis energia, ami csökkenést jelent a tavalyi 33,1%-hoz képest. A két fő fosszilis energiahordozó felhasználása eltérő módon alakult, a földgázé 3,6%-kal csökkent, míg a széné 5%-kal növekedett, ami összhangban áll a földgáz világpiaci árának emelkedésével. Összességében 93 GWh-val kevesebb áramot állítottunk elő fosszilis energiából, mint tavaly. A termelésünk legnagyobb szeletét továbbra is az atomenergia adta 44,6%-kal, ami alacsonyabb a tavalyi értéknél (46,4%). Ez főként annak volt köszönhető, hogy a Paksi Atomerőmű termelése idén 2%-kal alacsonyabb volt a tavalyinál. A biomasszából, illetve biogázból származó termelés 5%-kal csökkent az előző évhez képest, a szélenergia viszont szinte hajszálra pontosan hozta a tavalyi számát. Jóval drámaibb volt a változás a napenergia terén, itt ugyanis 45%-os növekedésnek örvendhetett az iparág, a napelemek így a hazai termelés 14,5%-át biztosították, miközben tavaly ilyenkor az arányuk még alig haladta meg a 10%-ot. A háztartási méretű kiserőművek, avagy a tetőre szerelt rendszerek adták a termelésünk 5,6%-át, és fedezték a teljes fogyasztásunk 4,2%-át. Pedig hol vagyunk még attól, hogy minden arra alkalmas tetőfelületen napelem legyen? Összefoglalva: a villamosenergia-felhasználásunk növekedett, miközben az atomenergiából és a földgázból származó termelésünk csökkent. Ezt a kínálati oldalon jelentkező, közel 1000 GWh-s hiányt kisebb részben szénnel (+69 GWh), és importtal (+72 GWh), legnagyobb részben pedig napenergiával töltöttük ki (+839 GWh). Címlapkép: Maxsolar dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!