Máris itt az azeri távvezeték alternatívája

Mint azt nemrég alaposabban kielemeztük, az Azerbajdzsánból Magyarországra álmodott távvezeték építésének egyik nagy problémáját az a több mint 1100 kilométeres vezetékszakasz jelenti, amelyet Azerbajdzsán és Georgia (Grúzia) között, a Fekete-tengerben, a tengerfenékre kellene lefektetni. Az elvi megállapodást Bukarestben írták alá az érintettek, ami nem csak azért érdekes, mert a Georgia-Románia-Magyaroroszág útvonalra szükséges távvezetékszakasz megépítése is szükséges volna egy Baku-Budapest „áramtengely” létrehozásához, hanem azért is, mert a román fővárosban – igaz, leginkább a saját problémáik kezelésére, de – máris előkerült egy másik ötlet.

Mit ér a kormány azeri távvezeték álma?

Nem állítanánk, hogy sokkal kevésbé hangzik futurisztikusan, mint az azeri zöldáram EU-ba szállítása, mert ahhoz is kell némi képzelőerő, hogy megvalósíthatónak lássuk mindazt, amit az Energy Policy Group (EPG) felvázolt. A bukaresti agytrösztnél (think tank) úgy látják, hogy optimális lehetőségként kínálkozik Románia számára egy mesterséges energiasziget építése a Fekete-tengeren, amely a romániai és bulgáriai offshore szélerőművekre támaszkodva működhetne. A Tengeri szél – Románia szén-dioxid-mentesítésének elősegítője című tanulmány amellett érvel, hogy ha az energiasziget mindkét kelet-európai országból 3-3 GW tengeri szélkapacitásra kötnék rá, akkor az sokat lendítene a két ország – és ezzel együtt a régió – energiabiztonságán.

Mindez, legalábbis román oldalról nézve nem tűnik teljesíthetetlenül soknak, mivel az ország dekarbonizációs modellezéseiben több forrásban is felbukkant már, hogy a a fekete-tengeri gazdasági térségében az évszázad közepére legalább 15 GW offshore szélenergia-kapacitást kellene építeni, mert ez lefedné a zöldenergiás beruházási és kapacitásigények jelentős részét is.

Maga az energiasziget nem ördögtől való elképzelés: Belgiumban az Elia Group 2026-ra tervezi megépíteni az első ilyen szigetét, mely a belga partoktól 45 kilométerre, több gigawattnyi tengeri szélenergia-kapacitáshoz kapcsolódva végezhet majd termelés-fogyasztás kiegyenlítési feladatokat Dánia és az Egyesült Királyság között.

Ám Dánia is beszállt a világelsőségért folyó versenybe, amikor 2021 elején az ország legnagyobb közüzemi társasága (Adel) megszerezte az első engedélyeket ahhoz, hogy megépítse a VindO-t. Igaz, ez nem a briteket, hanem a Dánia-Svédország-Lengyelország térséget segítené meg. A mesterséges szigetet az Északi-tengeren hoznák létre, és 2030-ra, szélerőműves betáplálással egy zöldhidrogént gyártó energiahubot alakítanának ki rajta. Így működik majd, ha megépül:

A román-bolgár mesterséges szigetről a ReChange News megtudta, hogy annak összköltségét előzetesen 8,4 milliárd euróra becsülik. Ha megépül az energiasziget, kérdéses, hogy Románia (és Bulgária) képes lehet-e (illetve: akar-e) további eurószázmilliókkal az azeri távvezeték építésébe beszállni csak azért, hogy a vezeték másik végén, Magyarországon kicsit tovább javítható legyen az energiaellátás. A felvetés azért is húsba vágó lehet, mert Azerbajdzsánban e grandiózus tervhez a betáplálási oldalon szükséges villamos energia többletet is elő kellene még állítani. Jelenleg ugyanis a közép-ázsiai országban az erre dedikált zöldenergia termelő kapacitások csupán tervben és víziókban léteznek.

A Fekete-tenger szélenergiás potenciálja már más kutatásoknak is témája volt, erről és két másik térség lehetőségeiről épp a napokban írtunk az alábbi cikkben:

Így lehetne Magyarországnak is tengeri szélenergiája

Címlapkép: A dán Port Esbjerg vizuális terve egy energiaszigetről (forrás: portesbjerg.dk)

Szabó M. István