Lehet stresszmentes a közlekedés

A Stresszmentes Mobilitási Hét rendezvénysorozat részeként szervezett szakmai konferenciát a Magyar Autóklub (MAK), az ORFK-OBB és a Jövő Mobilitása Szövetség. Egyre többen térnek vissza az irodákba az otthoni munkavégzésből, folyamatos mozgásban vagyunk, ami jelentős forgalmat generál, mondta Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke a konferencián.

A közlekedők számtalan stresszfaktorral szembesülnek az utakon: egy Magyarországon készített felmérés szerint leginkább a türelmetlen, agresszív vezetőtársak (59 százalék), a szabálytalan sofőrök (58 százalék) és a rossz minőségű utak (37 százalék) bosszantják a forgalomban részt vevőket, és a dugók mellett sokan a mikromobilitási eszközök utakon való jelenlétét is kellemetlenségnek tartják.

Pedig a mobilitási forradalom részeként egyre több új közlekedési eszköz jelenik meg, például elektromos kerékpár, segway vagy az elektromos roller. Ezek a járművek bár már napi szinten részt vesznek a forgalomban, gyakran rendezetlen körülmények között jelennek meg a közutakon. A közlekedéssel foglalkozó szervezeteknek és szereplőknek is figyelembe kell venni ezt az átalakulást.

Egy város infrastruktúrája akkor lesz hatékonyabb, stresszmentesebb, ha előbb megteremtjük az alternatív közlekedési módok támogatását, és csak ezek után gondolkozhatunk esetleges kitiltásokon, mondta Bói Loránd, közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár.

Egyelőre a legtöbben továbbra is autóval indulnak útnak a McKinsey nagyvárosi közlekedésről készített kutatása szerint. 45 százalék a magánautók aránya, 23 százalék használ közösségi közlekedést, 16 százalék mikromobilitási eszközt, 14 százalék pedig gyalogol. 2020-ban a magyar lakosság 16 százaléka kerékpározott a hétköznapokon.

A Magyar Autóklubnak számos teendője van a stresszmentes közlekedés kialakításában Hatala József, a szervezet elnöke szerint. Ezek közé tartozik a közlekedők edukálása, hiszen nem csak a szabályok ismerete a fontos, tisztelni kell a másikat és fejleszteni kell a közlekedési kultúrát. A forgalomban részt vevőknek megfelelő jogi szabályozással meg kell osztoznia az útfelületen. A MAK ebben is igyekszik segítséget nyújtani – közlekedésbiztonsági kampányaik mellett a segélyszolgálati tevékenységet például már a kerékpárosokra is kiterjesztették.

A konferencián részt vett Cristian Vollath, a spanyol RACC mobilitási klub technikai vezetője, aki elmondta, hogy Barcelona vezetése az elmúlt években jelentősen fejlesztette a biciklis infrastruktúrát, a kerékpárutakat az elektromos rollerek is használhatják. A szervezet évente két felmérést készít a barcelonai kerékpárosok és mikromobilitást használók körében azzal a céllal, hogy biztonságos helyszínt biztosítsanak a közlekedők számára, és objektív információkat szolgáltassanak a döntéshozóknak. Barcelonában 2007 óta kiterjedt önkormányzati kerékpár-megosztó hálózat működik, jelenleg 142.000 regisztrált felhasználóval, akik 7000 biciklit, köztük 3000 elektromos kerékpárt vehetnek igénybe 519 dokkolóállomáson. Az elektromos roller megosztók 2020  óta ki vannak tiltva Barcelonából a balesetveszély miatt, a város dolgozik egy új szabályozás előkészítésén, amely lehetővé tenné a visszatérésüket.

A katalán fővárosban az e-rollerrel közlekedők 67 százaléka, míg a biciklisek 50 százaléka 30 év alatti. Ahogyan hazánkban, úgy Barcelonában is elsősorban rövidebb utakon használják a mikromobilitást: az elektromos rolleresek 60 százaléka, a biciklisek 50 százaléka kevesebb, mint öt kilométert tesz meg egy út alkalmával. Fontos információ, hogy az e-rollereket érintő balesetek aránya háromszor annyi, mint a kerékpárok esetében.

A magyar főváros mobilitásfejlesztésével kapcsolatban tartott előadásában Kofrán Gergely, a BKK Megosztott Mobilitás és Ágazati Stratégiák osztályvezetője kiemelte, céljuk, hogy a megosztott mikromobilitás rövid utazások esetében váltsa ki az egyéni gépjárműhasználatot, hosszabb utak esetében segítse a közösségi közlekedésre való ráhordást, legyen minél nagyobb lefedettsége a külvárosokban, azaz biztosítson vonzó alternatívát az egyéni gépjárműhasználatnak.

Budapest az egyik legtöbb mikromobilitási ponttal rendelkező város a világon. Kofrán Gergely szerint ezért fontos lenne egy olyan kombinált fővárosi mobilitási szolgáltatáscsomag kialakítása, ami az egyéni gépjárművel szemben versenyképes lehet eljutási idő, elérhetőség, megbízhatóság, hozzáférhetőség és megfizethetőség szempontjából.

A Jövő Mobilitása Szövetség szerint javulhatna a közlekedés, ha a lakossági parkolási zónákban a carsharing autók is parkolhatnának. Kárpáti András, a szövetség elnöke a vállalati mobilitásról szólva hangsúlyozta, hogy az ESG szempontok jelentősége a nagyvállalatok után a kis- és középvállalkozásokat (kkv) is el fogja érni. Sok helyen már zajlik a céges autóflotta elektrifikációja, egyre többen használnak megosztott és mikromobilitási eszközöket, vagy éppen vouchert az autómegosztó szolgáltatásokhoz.

A Jövő Mobilitása Szövetség fontosnak tartja, hogy a közlekedés fenntarthatóbbá, jobbá és élhetőbbé, sőt élménnyé váljon. „Feladatunk az új lehetőségek és megoldások minél szélesebb körű
megismertetése. Törekvésünk, hogy minden útra és útszakaszra a lehető legmegfelelőbb, leghatékonyabb közlekedési módot válasszuk, választhassuk” – tette hozzá a szövetség elnöke.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.