PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 17. szerda

15 magyarországnyi pénzt fektetünk a zöld átállásba idén

energia

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) éves összeállítása megdöbbentő pillanatképet mutat arról, hogy míg a közéletben gyakran még mindig arról megy a vita, kifizetődő, és fizikailag lehetséges-e a zöld átállás, a valóságban az energiaipar mérföldes léptekkel halad a megújulók felé.

A fosszilis energia már nyolc éve elvesztette ezt a versenyt.

1700 milliárd dollár

Az IEA 15 grafikonját vesszük most szemügyre, amelyek azt mutatják meg nekünk, merre halad a világ energiatermelése. Akit a teljes anyag érdekel, itt elolvashatja, mi most a viszonylag száraz témát ábrák segítségével dolgozzuk fel, és a 181 oldalas jelentésnek csak egy szeletét nézzük meg.

Az első ábra azt mutatja, az elmúlt években a világ hány milliárd dollárt költött megújuló, illetve fosszilis energiákra. Bár utóbbiak kiépített infrastruktúrája természetesen óriási, jó látni, hogy 2016 óta már a tiszta energiákba ölünk több pénzt, idén például mintegy 1700 milliárd dollárt 583,5 ezer milliárd forintot, azaz hazánk éves költségvetésének tizenötszörösét.

Ha ezt a temérdek pénzt kicsit szétbontjuk, akkor azt látjuk, az összeg legnagyobb része megújuló energiákba megy, azon belül is 380 milliárd dollár (130 ezer milliárd forint) a napenergia arányát növeli. Az IEA szerint 2023-ban az áramtermelésbe befektetett pénzek 90 százalékát az alacsony károsanyag kibocsátású technológiák kapják. A szervezet úgy kalkulál, hogy idén 130 milliárd dollárnyi többletet fektetünk a villanyautókba, amit úgy kell érteni, hogy ennyivel többet költünk elektromos autókra, mint ha ugyanennyi belsőégésű motoros járművet vennénk. Az energiahatékonyság (világoszöld) és a hálózatfejlesztés (világoskék) mellett, még ha vékony sávként is, de már látható az akkus energiatárolás terjedése (türkiz kék) – az ide 40 milliárd dollár száz százalékos növekedés egyetlen év alatt.

Kínát, illetve az ottani villanyautó és akkugyártást sokszor éri az a vád, hogy ott még mindig a szén az úr – és való igaz, hogy még jelenleg is vannak új szénerőmű projektek az ázsiai országban. Ám Peking a tiszta energiák terén is élen jár, idén is ők költik erre a legtöbbet, az EU csak második, Amerika távoli harmadik.

A megújulókhoz szükséges technológiák, így a napelemek (narancs), szélerőművek (világoskék), villanyautó-akkuk (zöld) és akkus energiatárolók (sötétkék) egységnyi ára az elmúlt években hatalmasat csökkent, ám ez a folyamat a pandémia óta megtorpant, sőt, tavaly még nőttek is az árak. Ennek okai között az alapanyagok, mint a cement és az acél, illetve a kritikus ércek és félvezetők drágulása áll.

Az utolsó négy év adatai alapján jól látszik a nap és szélenergia befektetések növekedése – noha utóbbi kicsit hektikusabb, a változó helyi szabályozások és hosszú engedélyeztetési eljárások miatt. Vízenergiára egyre kevesebbet költünk, amelynek okaira itt nem térnek ki, de máshol már találkoztunk olyan véleményekkel, hogy az erre legalkalmasabb helyszíneket már évtizedekkel ezelőtt megtaláltuk, és kiaknáztuk. A szén szerepe szintén visszaszorulóban van, és ha nem is nulla az ide irányuló befektetés, az folyamatosan csökken. A napenergiához képest heted annyit költünk atomerőművekre és gázturbinákra.

Az IEA pár kiemelt országban azt is megvizsgálta, hogy mekkora a jelenleg működő nap (sárga), és szélenergia (kék) kapacitás, és mennyi vár engedélyeztetésre (sávos oszlopok). A kép elképesztő, ez alapján ugyanis egy igazi robbanás szélén állunk, hatalmas beruházások vannak készülőben – Európa országaiban több száz, Amerikában több, mint 1000 GW hadrendbe állítása van folyamatban. A fő probléma az engedélyeztetés lassúsága, amely az EU kétéves saját célértékéhez képest 3-5 év a spanyol, francia és olasz példákban, de az USA-ban sem sokkal jobb a helyzet. A briteknél a papírmunka akár hét évig is húzódhat.

Persze ennyi megújulóhoz energiatárolók is kellenek, és ezek is készülnek szép számmal. A baloldali grafikon régiónként mutatja, hogy hány milliárd dollárt fektetünk ezekbe, míg a jobboldalin azt látjuk, hogy ebből mennyi a felhasználók oldalán, a villanyóra mögött elhelyezett aksi (citrom), és mennyi amit a szolgáltatók raknak le (narancs).

Ehhez persze akkugyártó kapacitás is kell, amit most már egy ideje terawattórában mérünk (1 TWh = 10 millió Tesla Model S). A jelenleg folyamatban lévő beruházások és ismert tervek szerint, 2025-re megduplázzuk, 2030-ra pedig több, mint háromszorosára, 7 TWh körüli értékre növeljük a világ akkugyárainak teljesítőképességét.

A megnövekedett kereslet persze hatással van az alapanyagok áraira is – a lila vonal a lítium, a nikkel, a kobalt és a rész 2016-20 közötti átlagárát (szürke: az ármozgások sávja) mutatja, és ehhez képest jól látszik az elmúlt két év jelentős drágulása, illetve az is, hogy 2023 eddig az árak csökkenését hozta. A kobaltnál például már a sokéves átlag alatt járunk, és nem kizárt, hogy ez annak köszönhető, hogy egyre terjednek a kobaltmentes akkukémiák, illetve amelyekben szükség van rá, ott is csökkentik a problémás összetevő mértékét. (Az LFP aksikban nikkel sincs, ám ez nem követi ennyire szigorúan a kobalt görbéjét, mivel az NMC és NCA kémiákban van, ahol még növelik is a mennyiségét).

De nem csak akkumulátorokban, zöld hidrogénben (bal ábra) és a széndioxid légkörből történő kivonásában (jobb ábra) is gondolkozik az energiaipar – utóbbi a szintetikus üzemanyagok alapja lehet.

A zöld hidrogén kapcsán egyébként a jelenlegi legnagyobb beruházások az ipari felhasználást célozzák meg, és növekszik, de csak második helyen van a mobilitás. A beruházások összértéke azonban tavaly is csak 700 millió dollár körül volt.

A fenti, baloldali ábrán az látható, hogy mennyire gyorsan növekszik a hőszivattyúk aránya világ újonnan telepített fűtési rendszereiben. Az átlagos éves növekedés 10 százalék körüli, de egyes régiók, így például az orosz gáztól megszabadulni próbáló Európa nagyon rákapcsoltak – a levegő-víz rendszerek eladásai évi 40-50 százalékkal növekedtek 2021-ben és 2022-ben. A jobboldali ábra is beszédes, azt mutatja, mekkora a hőszivattyúk eladásainak részesedése  az adott ország fűtésrendszer-eladásaiban.

A fenti ábra bal oldala azt mutatja, hogy az IEA idén 14 millió elektromos autó eladását várja, amellyel 21 százalékos piaci részesedést fognak elérni – de ide azért teszünk egy kis csillagot, mert ebbe ők beleszámolják a plug-in hibrideket is. A szervezet szerint tavaly több, mint 400 milliárd dollárt költött a világ ilyen járművekre – ennek ötödét a kormányok, 80 százalékát a lakosság fizette ki.

Persze azért nem kell félteni az olaj és gázipari cégeket sem, a háború jól felhajtotta az árakat, és 2022-ben több, mint 4000 milliárd dollár (1.372.640.000.000.000 forint) adózott nyereséget tettek zsebre – amelynek több, mint fele az állami tulajdonú vállalatoknál landolt.

Míg azonban ezek a cégek korábban a megtermelt pénzek több, mint 80 százalékát új lelőhelyek felkutatására, kitermelésére, illetve finomítók építésére költötték, az utóbbi években ez erősen és gyorsuló mértékben változik. 2022-ben, már csak a pénzek fele ment erre (sötétkék), inkább költöttek részvény-visszavásárlási akciókra és osztalékfizetésre (narancs), valamint adósságaik törlesztésére (citrom). A nagy hírveréssel beharangozott alacsony kibocsátású beruházások (világoskék) viszont egyelőre megmaradtak a zöld marketing költségvetési tételénél.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.