Magyarország világelső lett a napenergiában – így termelt áramot a világ 2025-ben

2025-re az akkumulátoros energiatárolással támogatott, így egyre nagyobb rugalmassággal bíró napenergia vált az áramtermelés növekedésének motorjává. Bár az áramfelhasználás továbbra is nőtt, Kínában és Indiában tavaly visszaesett a fosszilis áramtermelés. Ezek a fejlemények az energiarendszer alapvető dinamikájának változására utalnak: a tiszta villamos energia egyre nagyobb mértékben fedezi a kereslet növekedését.

Az átállás ugyanakkor földrajzilag továbbra is egyenetlen és a korai szakaszában jár, a fosszilis energiahordozók pedig még mindig jelentős szerepet játszanak. A globális energiarendszer mindeközben egyre nagyobb nyomás alá kerül. Az elmúlt évek, sőt az elmúlt hónapok is rávilágítottak a fosszilis energiahordozókra épülő rendszer sebezhetőségeire: az áringadozásoknak, a geopolitikai kockázatoknak és az ellátási zavaroknak való kitettségre – írja a londoni székhelyű agytröszt, az Ember a legfrissebb elemzésében, amely azt mutatja be, hogyan termelt villamos energiát a világ 2025-ben. A következőkben ebből a jelentésből emeljük ki a legfontosabb adatokat.

Felülnézet

A globális villamosenergia-mix legnagyobb szeletét 10.476 TWh-val továbbra is a szén biztosította, ami 33%-os aránynak felel meg. A földgáz és a kőolaj 7761 TWh-val (24,4%) a második helyen állt, amelyet 5493 TWh-val (17,2%) a nap- és a szélenergia, illetve 5237 TWh-val (16,5%) a tradicionális megújulók (víz, biomassza, egyéb) követtek, a sort pedig az atomenergia zárta 2812 TWh-val (8,9%). A megújuló energia utoljára az 50-es években tudott ennél magasabb arányt elérni, amikor a világ áramigénye a jelenleginek csak a töredéke volt, így a vízerőművek a mainál jóval nagyobb súlyt tudtak képviselni az energiamixen belül. Az összefoglaló néven modern megújulóknak is nevezett nap- és a szélenergia most először tudta globális léptékben is megtörni a víz- és bioenergia évszázados hegemóniáját az alacsony kibocsátású technológiák körében.

A részletesebb bontást, illetve az előző évhez képest történt változást az alábbi táblázat mutatja be:

Felhasználás

A globális villamosenergia-felhasználás 2025-ben 2,8%-kal (+849 TWh) nőtt és elérte a 31.779 TWh-t, ami azt jelenti, hogy az ezredforduló óta megduplázódott a fogyasztás.

A tavalyi növekedés jelentős lassulást jelent a 2024-es 4,3%-os (+1265 TWh) növekedéshez képest, de nagyjából megegyezik a 2015 és 2024 közötti tízéves időszak 2,7%-os átlagával és a hatodik legnagyobb abszolút növekedést jelentette a globális villamosenergia-keresletben az elmúlt két évtizedben. A rekordot 2021-ben regisztrálták (+1536 TWh), amikor a gazdaság hirtelen fellendült a 2020-as Covid-járvány okozta globális recesszió után.

Az elkövetkező években a villamosenergia-felhasználás növekedése várhatóan gyorsulni fog, köszönhetően olyan ágazatok egyre növekvő elektromosításának, mint például a közlekedés. 2025-ben az elektromos járművek értékesítésének és használatának rekordszintű növekedése a globális keresletnövekedés mintegy 8%-át (+66 TWh) tette ki – szemben a 2024-es 46 TWh-val.

Az adatközpontok is jelentősen hozzájárulnak majd a globális villamosenergia-fogyasztás növekedéséhez. A Nemzetközi Energiaügynökség korábbi előrejelzései szerint az adatközpontok 2025-ben mintegy 60 TWh-val növelték a felhasználást, ami a globális növekedés 7%-ának felel meg.

A legnagyobb növekedést már tíz éve sorozatban Kína érte el 503 TWh-va (ez +5%-nak felel meg), ami a globális villamosenergia-fogyasztás nettó növekedésének (+849 TWh) 59%-át tette ki. Ez lassulást jelentett a 2024-es növekedéséhez képest (631 TWh), aminek fő oka az enyhébb időjárás és az ipari termelés mérsékeltebb növekedése volt.

Az Egyesült Államokban a villamosenergia-felhasználás növekedése (+131 TWh, +3.0%) továbbra is magas szinten maradt. Az enyhe nyár miatti alacsonyabb hűtési igényt több mint ellensúlyozta a fűtési igény hirtelen megugrása az átlagosnál hidegebb téli időjárás miatt.

India az elmúlt 20 év harmadik legalacsonyabb növekedési rátáját hozta 2,4%-kal (+49 TWh) – normál években ez az érték meg szokta haladni az 5%-ot – melynek hátterében időjárási és gazdasági tényezők egyaránt szerepet játszottak.

Kína továbbra is messze a világ legnagyobb villamosenergia-felhasználója, 2025-ben a villamosenergia-igénye elérte a 10.573 TWh-t. Ez több mint kétszerese az Egyesült Államok felhasználásának (4536 TWh) és ötszöröse Indiaénak (2083 TWh). 2025-ben Kína először tette ki a globális villamosenergia-felhasználás harmadát (33,3%) – szemben a 21. század elején mért kevesebb mint 10%-kal.

A napenergia-termelés rekordszintű növekedésének köszönhetően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelés 2025-ben 887 TWh-val nőtt, meghaladva a villamosenergia-felhasználás 849 TWh-s növekedését. A napenergia önmagában a fogyasztás növekedésének 75%-át, a szélenergiával együtt pedig szinte a teljes egészét (99%) fedezte. Tavaly a 2020-as Covid-járvány óta először, és ebben a században mindössze ötödik alkalommal fordult elő az, hogy nem nőtt a fosszilis alapú villamosenergia-termelés.

Fosszilis energia

A korábbi tendenciáktól élesen eltérően a fosszilis alapú villamosenergia-termelés mind Kínában (-56 TWh, -0,9%), mind Indiában (-52 TWh, -3,3%) visszaesett, amit a tiszta energiaforrások folyamatos, gyors bővülése és a mérsékelt fogyasztásnövekedés okozott. Kína és India együttesen a globális fosszilis villamosenergia-termelés 42%-át tette ki 2025-ben, így az ott bekövetkezett csökkenés képes volt ellensúlyozni az Egyesült Államokban, az EU-ban és más országokban tapasztalt kis mértékű növekedést, ami globális szinten a fosszilis alapú áramtermelés 38 TWh-s (-0,2%) csökkenéséhez vezetett.

100 év óta tavaly először fordult elő, hogy a megújuló energiaforrások (33,8%, 10.730 TWh) megelőzték a szénalapú villamosenergia-termelést (33,0%, 10.476 TWh), miután a nap- és szélenergia folyamatos növekedése miatt a megújuló energiaforrások részesedése a globális villamosenergia-termelés több mint egyharmadára emelkedett.

Ugyanakkor a szénalapú villamosenergia-termelés 2025-ben 63 TWh-val (-0,6%) csökkent, ami a 2020-as Covid-járvány óta az első visszaesést jelentette. A villamosenergia-felhasználás általános, folyamatos növekedésével együtt ez azt eredményezte, hogy a szén részesedése a történelem során először a globális villamosenergia-termelés harmadát sem érte el.

A szénalapú villamosenergia-termelés legnagyobb növekedése 2025-ben az Egyesült Államokban következett be, (+85 TWh, +13%) Ennek az volt az oka, hogy csökkent a gázerőművek termelése, mivel a földgáz tőzsdei ára 2025-ben 56%-kal emelkedett a 2024-es rekordalacsony szinthez képest, a hideg tél, az átlag alatti tárolói töltöttség és a növekvő export miatt.

Kína és India 2025-ben is a világ két legnagyobb szénalapú villamosenergia-termelője maradt, annak ellenére, hogy mindkét országban csökkenés volt tapasztalható. Ők együttesen a globális termelés 69%-át tették ki.

A globális földgázalapú villamosenergia-termelés 0,5%-kal nőtt 2025-ben, ami mindössze 36 TWh-s növekedést jelent, ez a legalacsonyabb érték 2020 óta.

A szerény növekedés ellenére a gázerőművek termelése 2025-ben rekordmagasságba, 6919 TWh-ra emelkedett, az elmúlt években azonban a földgázból történő áramtermelés lassabban nőtt, mint a villamosenergia-felhasználás. Ennek eredményeként a földgáz részesedése a globális villamosenergia-mixben évről évre csökkent, és a 2020-as 23,9%-os csúcshoz képest 2025-ben 21,8%-ra esett vissza.

Atomenergia

A globális atomenergia-termelés 2025-ben 1,3%-kal (+35 TWh) nőtt, és minden idők legmagasabb szintjét, 2812 TWh-t ért el. A 2025-ös növekedési ütem alacsonyabb volt, mint az előző két évben, de megegyezett az elmúlt évtized (2015–2024) 1%-os átlagos éves növekedési ütemével.

Bár az atomenergia-termelés 2025-ben új csúcsot ért el, ez csupán 3%-kal volt magasabb, mint 2010-ben, a fukusimai katasztrófa előtt. Az atomenergia részesedése a globális villamosenergia-termelésben 2025-ben 8,9%-ra esett vissza, ami a legalacsonyabb szint az 1980-as évek eleje óta.

A nukleáris energia globális fejlesztési tervei azonban bővülnek: 15 országban 70 reaktor épül, amelyek szinte mindegyike Ázsiában található.

2025-ben az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb atomenergia-termelője maradt, 785 TWh-val – ami szerény növekedést (+0,4%) jelent a 2024-es 782 TWh-hoz képest. Kína 2025-ben 488 TWh nukleáris energiát táplált a hálózatba, ezzel a világ második legnagyobb termelője lett.

Vízenergia

A globális vízenergia-termelés 2025-ben lényegében változatlan maradt: 2024-hez képest mindössze 3 TWh-val (+0,1%) 4437 TWh-ra nőtt. A vízenergia azonban nem tudta tartani a lépést a villamosenergia-fogyasztás emelkedésével, így a globális villamosenergia-mixen belüli részesedése minden idők legalacsonyabb szintjére, 14%-ra esett vissza.

2010 óta a globális vízerőművi kapacitás 43%-kal nőtt, míg a termelés csak 29%-kal emelkedett, ami azt jelenti, hogy vízerőművek átlagos kihasználtsága csökkent.

Kína 2025-ben is a világ legnagyobb termelője maradt 1399 TWh-val, pedig a vízenergia az ország villamosenergia-termelésének csupán 13%-át adta, ami jóval alacsonyabb arány, mint a második és harmadik helyen álló országokban, Brazíliában (52%) és Kanadában (53%).

Nap- és szélenergia

A globális szélenergia-termelés 2025-ben új csúcsot ért el, 2715 TWh-t, ami 205 TWh-val (+8,2%) több, mint 2024-ben. Ez a növekedés 2025-ben az összes áramforrás közül a második legnagyobb volt, csupán a napenergia előzte meg.

A globális szélenergia-kapacitások bővülése 2025-ben rekordszintet ért el 167 GW-tal. Ez a növekedés azonban továbbra is a négy legnagyobb piacra koncentrálódott: Kínára, Indiára, az Egyesült Államokra és Németországra. Ezek a piacok együttesen a globális szélenergia-telepítések 82%-át tették ki 2025-ben.

A szélenergia részesedése a globális villamosenergia-mixben 2025-ben tovább nőtt, és minden idők legmagasabb szintjét, 8,5%-ot érte el.

Kína a szélenergia-termelés globális növekedésének valamivel több mint kétharmadát (68%) adta 138 TWh-val, ami 14%-os emelkedést jelent 2024-hez képest. India a második legnagyobb növekedést produkálta 2025-ben (+22 TWh), míg az Egyesült Államok 12,5 TWh-val a harmadik helyre szorult vissza. Brazília a negyedik legnagyobb növekedést könyvelhette el a szélenergia-termelés terén 9,1 TWh-val, így az ország villamosenergia-mixében a szélenergia részesedése egy százalékponttal, 16%-ra emelkedett. Ausztráliában 2025-ben jelentős, 6,5 TWh-s (+20%) növekedés volt, ami a kedvezőbb szélviszonyoknak és az új szélerőműparkok üzembe helyezésének köszönhető. Ezzel szemben az EU-ban 2025-ben csökkent a termelés (-12 TWh), ami annak tudható be, hogy egyes főbb piacokon – különösen 2025 első felében – szokatlanul alacsony volt a szélsebesség.

Kína 2025-ben is a legnagyobb termelő maradt 1135 TWh-val – ez több, mint a G7-országok össztermelése (819 TWh) és a globális termelés 42%-át jelentette. India 2025-ben megelőzte az Egyesült Királyságot, és összesen 104 TWh-val a világ ötödik legnagyobb szélenergia-termelőjévé vált.

Azok közül az országok közül, amelyek legalább 5 TWh szélenergiát termelnek, 2025-ben a szélenergia aránya alapján az első tíz helyet mind európai országok foglalták el. Ezen a mutató alapján Dánia messze vezeti a rangsort, ahol a szélenergia az ország villamosenergia-termelésének 58%-át adja.

2025 a napenergia növekedése szempontjából is új rekordot hozott: a termelés 636 TWh-val nőtt, ami nagyjából Kanada teljes villamosenergia-igényének felel meg.

A napenergia-termelés a 2024-es 2143 TWh-ról 2778 TWh-ra ugrott, ami 30%-os növekedést jelent, és 8,7%-os részesedést ért el a globális villamosenergia-mixben.

Az elmúlt tíz évben a napenergia átlagosan évi 27%-kal nőtt, és az éves növekedési ráta soha nem esett 21% alá, melynek eredményeként nagyjából háromévente megduplázódott. Ez azt mutatja, hogy a napenergia exponenciális növekedési pályája még nagy léptékben is változatlanul fenn tudott maradni. Egy másik figyelemre méltó fejlemény, hogy tavaly a globális napenergia-termelés először haladta meg a szélenergia-termelést.

Kína továbbra is a világ legnagyobb éves növekedését könyvelheti el: 2025-ben 336 TWh-val bővült a termelése, annak ellenére, hogy 2025 júniusában egyes ösztönzők hatályukat vesztették, és átálltak a piaci alapú árképzési modellre. 2025-ben Kína a globális napenergia-termelés növekedésének több mint a felét adta.

Az Egyesült Államok 2025-ben a világ második legnagyobb növekedését regisztrálta (+85 TWh, +28%). A legnagyobb fellendülés azokban az államokban történt, ahol a villamosenergia-kereslet a leginkább nőtt. A napenergia-termelés ugrásszerű növekedését az országban a hálózati méretű projektek folyamatos bővülése hajtotta, a háztartási rendszerek kisebb mértékben járultak hozzá ehhez.

India 2025-ben a harmadik helyen állt a növekedést tekintve, itt 53 TWh-val bővült a termelés, ami 37%-os pluszt jelent az előző évhez képest. Ezt a 2025-ös rekordméretű, 38 GW-os kapacitásbővítés tette lehetővé.

Pakisztán 2025-ben 17 TWh-val bővítette napenergia-termelését, ami nagyjából megegyezik Brazília növekedésével. A napelemes rendszerek gyors terjedése Pakisztánban mindössze három év alatt kis híján megháromszorozta a napenergia részesedését, ami a 2022-es 6,6%-ról 2025-re 18,8%-ra emelkedett.

Kína továbbra is világelső a napenergia-termelés terén, 1175 TWh-s éves termelésével meghaladta az OECD-országok összesített eredményét (1078 TWh).

Magyarország és Chile villamosenergia-termelésének több mint egynegyedét ma már napenergiából fedezi. Magyarország továbbra is globális vezető szerepet tölt be a napenergia-termelésben: részesedése a 2024-es 24%-ról 2025-re 27%-ra nőtt. Chile ugyanebben az időszakban 23%-ról 25%-ra növelte részesedését, és jelenleg a második helyen áll a világon, Görögországot megelőzve.

A napenergia-kapacitások gyorsuló kiépítése egyre inkább az akkumulátoros energiatárolók bevezetésével párhuzamosan zajlik, ami lehetővé teszi a következő paradigmaváltást: az éjjel-nappal rendelkezésre álló napenergiára való átállást. Az akkumulátorok ára továbbra is meredeken csökkent: 2024-ben 20%-kal esett, majd 2025-ben további 45%-kal csökkent, miközben a telepített kapacitás 46%-kal nőtt, és becslések szerint elérte a 250 GWh-t. Ennek eredményeként a világ elegendő akkumulátoros kapacitást telepített ahhoz, hogy 2025-ben az új napenergia-termelés 14%-át a déli órákról a nap többi órájára helyezze át. Az élenjáró országok pedig, mint Chile és Ausztrália, elegendő hálózati szintű tárolókapacitást telepítettek ahhoz, hogy 2025-ben az újonnan belépő napenergia-termelés több mint 50%-át szabadon áthelyezzék a kívánt időszakokra.

Emisszió

2025 volt az első év ebben a században, amikor a fosszilis tüzelőanyagokkal történő villamosenergia-termelés egyszerre mérséklődött Kínában és Indiában, ennek eredményeként az energiaágazatuk együttes kibocsátása 79 MtCO2_e-vel csökkent 2024-hez képest – ez Brazília éves energiatermeléshez kapcsolódó kibocsátásának felel meg.

Globálisan az energiaipari kibocsátás 2025-ben szinte megegyezett a 2024-es szinttel (-6 MtCO2e, -0,04%). 2024-ben a kibocsátás még 1,7%-kal (+237 MtCO2e) növekedett.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.