Nitrogén, ventilátorok, robotalkatrészek: így épül fel az új Tesla Roadster

Az új Tesla Roadster hivatalos bemutatója előtt három kiválasztott autós szaklap, a Top Gear, a Hagerty és a MotorTrend is exkluzív betekintést kapott a villanyautó fejlesztésébe. Az október 16-án közzétett videókban a Tesla vezető formatervezője, Franz von Holzhausen, valamint járműfejlesztésért felelős alelnöke, Lars Moravy többek között a töltésről, az aktív aerodinamikáról és a SpaceX közreműködésével készülő gázhajtóművek korlátairól beszélt.

Forrás: Tesla

A Roadster két, egymástól függetlenül vezérelt hátsó villanymotort kap, összkerékhajtás nélkül. A hagyományos differenciálművet elhagyták, a motorok külön inverterrel és 8,4:1 áttételű hajtóművel dolgoznak. Együttes teljesítményük a Tesla mérnökei szerint meghaladja az 1 MW-ot, nyomatékuk az 1400 Nm-t. A legkönnyebb kivitel tervezett tömege 1700 kilogramm alatt lehet. A hajtáslánc a Model S Plaid technológiájából indul ki, de a Tesla szerint 30 százalékkal könnyebb és 50 százalékkal nagyobb teljesítményű hajtásegységet fejlesztettek hozzá.

A külön fejlesztett 4680-as akkumulátorcellák a jobb hővezetés miatt alumíniumházasak, kétoldali hűtést kapnak, az akkumulátor felső szerkezeti lemeze pedig titánból készül. A pontos kapacitást a MotorTrend újságírójának elárulták, ugyan, a Tesla kérésére nem hozták nyilvánosságra. Annyit azonban elárulhattak, hogy az jelentősen meghaladja a 100 kWh-t. A célzott hatótáv 483 kilométer feletti, ami elmarad a 2017-es prototípushoz ígért, közel 1000 kilométertől.

A Roadster 800 voltos elektromos architektúrára épül, a töltési teljesítmény pedig a tervek szerint elérheti az 500 kW-ot. A 10-ről 80 százalékra történő töltés várhatóan 10–12 perc körül alakul majd. A Tesla emellett 25–30 percnyi, jelentős teljesítménykorlátozás nélküli pályahasználatot is céloz, ehhez olyan akkumulátorhűtésre van szükség, amely hosszabb terhelés alatt is megfelelő hőmérsékleten tartja a cellákat.

A tapadást négy, egyenként mintegy 20 kW-os ventilátor növeli, amelyek kiszívják a levegőt az autó alól. A mozgatható szoknyák eközben részben lezárják a jármű alatti teret, így a kialakuló nyomáskülönbség az útfelülethez szorítja az autót. Ez álló helyzetben is leszorítóerőt hoz létre, Moravy szerint pedig 80 km/h alatt akár 2g-t meghaladó kanyarodási oldalgyorsulást tehet lehetővé. A talajhoz közel ereszkedő szoknyák tömítőelemeit cserélhető kopóalkatrészeknek tervezik. Hasonló elven működik a McMurtry Spéirling elektromos versenyautó is, vagyis maga az elgondolás nem új, a Tesla azonban egy közúti használatra is szánt sportautóba építené be.

Az aerodinamika szinte minden fontosabb eleme mozgatható. Az első légterelők akár 80 fokban elfordulhatnak, a motorháztetőn nyitható szellőző található, az első kerékjáratok mögötti panelek pedig a légáramlás szabályozása mellett a fékek hűtését is segítik. A karosszériába rejtett hátsó szárny fékezéskor akár 90 fokban elfordulva légfékként is működhet. Mozgatásához a Tesla Optimus humanoid robotjának aktuátorait használják, és ugyanezen a technológián alapul a nagynyomású gázfúvókák szelepeinek vezérlése is.

A futómű szintén alkalmazkodik a használati körülményekhez. Versenypályás üzemmódban a hasmagasság akár 40 milliméterrel csökkenthető, a felfüggesztés merevsége pedig háromszorosára növelhető. A Roadster karbonkerámia fékeket, elektronikusan vezérelt kormányzást és fékrendszert kap. A hátsó motorok külön szabályozhatósága és a kerekenként vezérelhető fékerő a Sport, Track és Drift vezetési módok működésében is szerepet játszhat.

A legszokatlanabb rendszer a SpaceX-technológiára épülő hideggázos rásegítés. A Thrust négy, hátrafelé irányuló fúvókája egy 200 literes, legfeljebb 690 bar nyomású tartályból kap, amely Lars Moravy ismertetése szerint nitrogént tárol. A Rocket további hat fúvókával és az utasülés helyére épített 400 literes tartállyal egészül ki. A tíz fúvókából négy az előrehaladást segíti, négy lefelé irányulva emeli meg az autót, kettő pedig a levegőben történő elfordulást szabályozza.

Az exkluzív interjúkból a technológia korlátai is kiderültek. A Top Gear szerint a Thrust egy feltöltéssel mindössze 5–6 másodpercig használhatja a fúvókáit, Moravy pedig a Rocket teljes, 600 literes tartályrendszerének feltöltésére jelenleg 6–7 órát említett. Ezt az értéket a jövőben szeretnék 30 percre csökkenteni.

A változatok közötti fő különbségeket az alábbi táblázat foglalja össze. A három bejelentett modell mellett a Top Gear egy egyszerűbb Standard kivitelről is írt, ám ennek gyártása nem megerősített.

A gyorsulási adatoknál is akadnak eltérések. A Tesla a Rocket változatnál 0,59 másodpercnél rövidebb, 0–96,6 km/h-s gyorsulást ígér, Moravy azonban a Hagerty-interjúban 0,55 másodperces értéket is említett. Ez az úgynevezett rollout-korrekcióval értendő, amely a gyorsulási versenyek időmérési gyakorlatából ered. A versenyeken az időmérés akkor indul, amikor az első kerék gumiabroncsa elhagyja a rajtvonalnál elhelyezett fénysorompót. A közúti autók gyorsulási tesztjein ezt általában úgy modellezik, hogy az első, mintegy 30 centiméter megtételéhez szükséges időt levonják a mért eredményből.

Az utastérben szintén több szokatlan megoldás szolgálja a tömegcsökkentést. Az ülések alsó része rögzített, a háttámlák kézzel állíthatók, a megfelelő vezetési pozíciót pedig elsősorban az előre-hátra mozgatható pedálsorral lehet kialakítani. A központi érintőképernyő a vezető felé fordul, a szélvédő tövében pedig egy második, keskeny kijelző is található.

Az egyes változatok között a praktikum terén is jelentős különbségek vannak. A Performance kivitelben az ülések mögötti tárolóhelyen két kisebb gurulós bőrönd és két kézitáska is elférhet, a Thrust esetében azonban ezt a teret nagyrészt elfoglalja a 200 literes nagynyomású gáztartály. A Rocket még nagyobb kompromisszumot követel: a további 400 literes tartály az utasülés helyére kerül, így az autó egyszemélyessé válik. A Roadster két üvegtetőpanelje eltávolítható, a középső merevítőelem azonban a helyén marad, így a karosszéria inkább T-top kialakítású, mint hagyományos, teljesen nyitott roadster.

A MotorTrend további érdekességeket is bemutatott: a töltőcsatlakozó például a felemelhető hátsó szárny alatt rejtőzik, az ablaktörlő pedig levehető, és csak szükség esetén kell felszerelni. A hagyományos visszapillantó tükröket kamerákkal helyettesítenék azokon a piacokon, ahol ezt a szabályozás megengedi. A fényszórókat alaphelyzetben a karosszériába simuló, lefelé mozduló panelek takarják.

Bemutatkozott az új Tesla Roadster – és tényleg repül

A Roadster várhatóan csak korlátozott FSD-funkciókat kap, részben az erősen döntött szélvédő miatt. A tervezők ugyanis elsősorban vezetésre szánt sportautóként tekintenek rá. A mérnökök szerint jelenleg négy-öt prototípus készült, nagyobb prototípussorozatot 2027 elejére terveznek, a sorozatgyártás indulását pedig 2028-ra. A pontos árak és a végleges műszaki adatok továbbra sem ismertek.

Ha új Teslát vásárolsz, most 1000 km-re elegendő ingyenes Supercharger töltést kaphatsz. Ehhez használhatod Tibor ajánlói kódját is. Ha érdekel, hogy hol épülnek Tesla Superchargerek Magyarországon, akkor kattints ide!

György Botond

A technológia és az autózás régóta érdekel, az elektromobilitás fele annak gyors fejlődése vonzott. Informatikai háttérrel elsősorban a technológiai újdonságokat, az iparági fejlesztéseket és az elektromosautó-piac változásait követem.