A napelemes iparág a jelentős piaci kihívások ellenére is rugalmasságot és folyamatos technológiai fejlődést mutatott – derül ki a „Nemzetközi Fotovoltaikus Technológiai Útiterv” (ITRPV) 17. kiadásából. A kristályos szilícium (c-Si) teljes értékláncát lefedő 38 vezető nemzetközi vállalat és kutatóintézet által összeállított átfogó jelentés egy átalakulóban lévő iparágat mutat be, amely a hatékonyabb technológiák felé fordul, miközben fenntartja a költségcsökkentés eddigi pályáját. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a fotovoltaikus iparág tanulási rátája – ez a mutató azt méri, hogy a kumulált termelés minden egyes megduplázódásakor hány százalékkal csökkennek a gyártási költségek – az 1976 és 2025 közötti időszakban 26%-ra emelkedett a korábbi 24,9%-ról. A túlkapacitások és az intenzív verseny által kiváltott drámai áresések után 2023-ban és 2024-ben a modulárak stabilizálódtak, sőt 2025 végére enyhén emelkedtek is, elérve a 9 centet wattonként, ami körülbelül 1 centes emelkedést jelent 2024 végéhez képest. Ez az áremelkedés elsősorban a kínai energiapiaci reformoknak köszönhető, amelyek az új kapacitásbővítések befagyasztásához vezettek, és némi egyensúlyt teremtettek azon a piacon, amely jelentős túlkínálattal küzdött. Az ITRPV szerint a poliszilícium és a lapkák gyártására szolgáló globális termelési kapacitás 2025 végére meghaladta az 1230 GWp-t. A poliszilícium továbbra is a legdrágább anyag a kristályos szilícium napelemek gyártásában, ezért a költségcsökkentés szempontjából elengedhetetlen a hatékonyság javítása ezen a területen. A jelentés szerint a poliszilícium-felhasználás a jelenlegi 1,61–1,84 g/W–ról tíz éven belül várhatóan körülbelül 1,27 g/W – 1,39 g/W-ra fog csökkenni formátumtól függően (a hosszabb távú fejlődés érzékeltetésére érdekes adat, hogy az IEA PVPS szerint 2015-ben még 5,6 gramm poliszilíciumra volt szükség egy watt napelemes teljesítmény előállításához). A fajlagos anyagfelhasználás várható csökkenése azt jelenti, hogy tíz év múlva egy terawattnyi napelemcella előállításához a jelenleginél 320–450 ezer tonnával kevesebb poliszilíciumra lehet szükség – összehasonlításként: 2016-ban a világ teljes poiliszilícium-termelése 356 ezer tonna volt. A cellagyártási kapacitás 2025 végére elérte az 1260 GWp-t, és a gyártás egyre inkább a nagyobb cellaméretekre összpontosít. A cellagyártás egyik sürgető kihívása a metallizáláshoz szükséges magas ezüstfelhasználás. Az ITRPV jelentése szerint a 2025-ben eladott 706 GW teljesítményű modulokhoz körülbelül 7244 tonna ezüstöt használtak fel, ami a világ teljes ezüstkínálatának mintegy 21,4%-át teszi ki. Ez az arány jelentősen magasabb, mint a World Silver Survey 2026-os kiadásában szereplő 17%, ami jelzi a napenergia-ipar jelentős hatását a globális ezüstpiacokra. Az ezüstfogyasztás a cellatechnológiától függően változik. 2025-ben a TOPCon kétoldalas cellák cellaszinten átlagosan körülbelül 10 mg/W-ot fogyasztottak, míg az SHJ cellák 12,0 mg/W-ot, a TOPCon-alapú hátsó érintkezésű (TBC) cellák pedig 12,2 mg/W-ot igényeltek. Az n-típusú koncepciók magasabb fogyasztása abból ered, hogy az ezüstöt mind az elülső, mind a hátsó oldali metallizációhoz használják, szemben a p-típusú PERC-cellákkal, amelyek alacsonyabb, körülbelül 8,9 mg/W-os igényt támasztanak. Ahogyan az ITRPV megjegyezte, az iparág kettős kihívással szembesül: az ezüstárak közismerten ingadozóak, ami közvetlenül befolyásolja a cellák költségeit, ráadásul az anyag a gyártási költségek jelentős részét teszi ki. Az ezüst ára 2026 januárjában elérte az eddigi legmagasabb szintet, 3729 USA-dollárt kilogrammonként, majd október végére 1700 dollár környékére süllyedt, ami a januári csúcshoz képest mintegy 54 százalékos csökkenést jelent. Ezen az árszinten a TOPCon-cellák ezüstigényének nyersanyagköltsége körülbelül 1,7 cent watt-onként, szemben a januári 3,7 centtel. A jelentés azonban kiemelte, hogy 2025-ben az ezüstfelhasználás összességében jelentősen alacsonyabb volt a 2024-es szintnél, ami azt bizonyítja, hogy a fogyasztáscsökkentési erőfeszítések eredményesek. Az ütemterv ambiciózus csökkentési célokat tűz ki: a következő évtizedben a TOPCon-cellák esetében 6,3 mg/W-ra, az SHJ-cellák esetében pedig mindössze 4,3 mg/W-ra mérséklődhet az ezüstfelhasználás. Az iparág aktívan törekszik az ezüst helyettesítésére szolgáló technológiák kifejlesztésére is. A réz alapú metallizációs technológiák egyre nagyobb teret nyernek, különösen a HJT napelemek esetében. A jelentés előrejelzése szerint 2036-ra a HJT-cellák esetében az ezüst alapú metallizáció piaci részesedése mindössze 8%-ra csökken, míg a réz alapú metallizáció 62%-ot, a tiszta réz metallizáció pedig 30%-ot fog elérni. „Teljesen egyértelmű, hogy az ezüstöt felváltják a [HJT] esetében” – jegyzi meg a jelentés. „Látjuk, hogy évek óta először csökkent az ezüstfelhasználás, miközben a kiszállított modulok mennyisége változatlan maradt” – mondta Markus Fischer, az ITRPV irányító bizottságának társelnöke a jelentés bemutatóján, amelyet Münchenben tartottak. „Ez elsősorban a hatékony cellatechnológiáknak és cellakialakításoknak köszönhető, emellett azt is látjuk, hogy réz alapú anyagokat vezetnek be, különösen a HJT esetében, és a jövőben a tandem cellák esetében is. Amit itt látunk, az az ezüstfelhasználás csúcsa. Meggyőződésem, hogy az ezüst nem lesz hiánycikk [a fotovoltaikus gyártásban].” A modulgyártási kapacitás 2025 végére megközelítőleg 1460 GWp-ra nőtt, amelyben a c-Si technológiák piaci részesedése körülbelül 98%, a vékonyrétegű alternatíváké pedig körülbelül 2% volt. A jövőre nézve az útiterv a single-junction cellatechnológiák hatékonyságának további javulását vetíti előre, a modulhatékonyság várhatóan 2035-re eléri a 26,3%-ot. A legizgalmasabb lehetőség azonban a tandemcellás technológiában rejlik, amely képes lehet a single-junction technológiák hatékonysági korlátainak áttörésére. A felmérés eredményei szerint a tandemcellák és modulok várhatóan 2027 körül kerülnek tömeggyártásba, és 2028-ra a modulhatékonyság várhatóan megközelíti a 27,4%-ot. A jelenlegi kapacitásfelesleggel kapcsolatos kihívások ellenére is pozitívak a kilátások az iparág számára. A folyamatos hatékonyságjavulás, a költségcsökkenés, a tandemcellákon keresztül megvalósuló technológiai fejlődés, valamint a több terawattos piac felé vezető elkerülhetetlen növekedés együttesen szilárd alapot biztosítanak a hosszú távú sikerhez, jegyzik meg a szerzők. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
