PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL040MDIyLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IVTAvQjM3MDI5NjY5LjQ1ODQ4MjY4ODtkY190cmtfYWlkPTY1MjcwNDkyNztkY190cmtfY2lkPTI2NTU3MTA4NDtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSRHRFBSO2dkcHJfY29uc2VudD0kR0RQUl9DT05TRU5UXzc1NTtsdGQ9O2RjX3Rkdj0xIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tjbGsvTjQwMjIuMzczMzQyOFZJTExBTllBVVRPU09LLkhVMC9CMzcwMjk2NjkuNDU4NDgyNjg4O2RjX3Rya19haWQ9NjUyNzA0OTI3O2RjX3Rya19jaWQ9MjY1NTcxMDg0O2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZF90cmVhdG1lbnQ9O3RmdWE9O2dkcHI9JEdEUFI7Z2Rwcl9jb25zZW50PSRHRFBSX0NPTlNFTlRfNzU1O2x0ZD07ZGNfdGR2PTEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2xlYWQtMjAyNi0xMC0wNS1sZWFwbW90b3ItdDAzLXN0YXRpYy02MDB4NTAwLTI2MDkuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8xMC9sZWFkLTIwMjYtMTAtMDUtbGVhcG1vdG9yLXQwMy1zdGF0aWMtMTMwMHg2MDAtMjYwOS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2xlYWQtMjAyNi0xMC0wNS1sZWFwbW90b3ItdDAzLXN0YXRpYy0xMzAweDYwMC0yNjA5LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PElGUkFNRSBTUkM9Imh0dHBzOi8vYWQuZG91YmxlY2xpY2submV0L2RkbS90cmFja2ltcGkvTjQwMjIuMzczMzQyOFZJTExBTllBVVRPU09LLkhVMC9CMzcwMjk2NjkuNDU4NDgyNjg4O2RjX3Rya19haWQ9NjUyNzA0OTI3O2RjX3Rya19jaWQ9MjY1NTcxMDg0O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Az elmúlt években a mesterséges intelligencia növekvő energiafelhasználása a közbeszéd egyik kiemelt témájává vált. Néhányan az egyénekre akarják tolni a felelősséget és arra buzdítják az embereket, hogy használják kevesebbet az energiapazarló AI-t. De vajon mekkora energiaigényről beszélhetünk valójában egy hétköznapi felhasználó esetében, aki nem kódol és nem generál videókat? Az Epoch AI júliusban megjelent tanulmányából választ kaphatunk erre a kérdésre. Az AI energiaigényéért részben a betanításuk, részben pedig a használatuk felelős. Mielőtt ezeket a mesterséges intelligencia-modelleket használni lehetne, egy költséges betanítási folyamaton esnek át, amelynek során a hatalmas adatmennyiségekből mintákat „tanulnak”. Ahhoz, hogy a betanítást ésszerű időn belül befejezzék, az AI-vállalatok több százezer grafikus processzort (GPU-t) használnak, amelyek mindegyike másodpercenként billiónyi számítás elvégzésére képes. Ez a sebesség azonban rengeteg energiát igényel, a Grok 4 végleges verziójának betanítása például – amelyet Elon Musk xAI (ma SpaceXAI) nevű cége 2025 júliusában adott ki – annyi energiát fogyasztott, amennyit egy 4000 fős amerikai város egy év alatt használ el. A modell végleges változatának betanítása azonban csupán az utolsó lépés egy sokkal hosszabb kutatási és fejlesztési folyamatban. Az Epoch AI kutatói megállapították, hogy a mesterséges intelligencia területén működő cégek a végleges betanítási futtatásokhoz szükséges számítási kapacitás sokszorosát használják fel kísérletekre, és olyan zsákutcának bizonyuló modellekre, amelyek soha nem látnak napvilágot. Ezekre a folyamatokra nekünk, felhasználóknak persze semmi ráhatásunk nincs, ezért számunkra sokkal érdekesebb a következő rész. A betanítás után az algoritmus az adatközpont szerverein tárolódik, és arra vár, hogy egy felhasználó egy kéréssel (prompttal) „életre hívja” – ezt az algoritmus az úgynevezett következtetés (angolul: inference) nevű folyamat révén hajtja végre, amely során energiát használ fel. A chatbotnak feltett kérdés megválaszolásához felhasznált energia mennyisége függ a prompt hosszától, attól, hogy melyik modell válaszol rá, hogy mennyit „gondolkodik” a kérdésen, és hogy milyen hosszú választ ad rá. Az ingyenes chatbotok – amelyeket az AI-felhasználók több mint 90%-a használ – korlátozott számítási teljesítményt fordítanak a kérdés „átgondolására”, ami viszonylag alacsony energiaköltséget eredményez. Az Epoch AI becslése szerint, ha egy ingyenes chatbotnak 100 szavas üzenetet küldünk, a válasz generálásához körülbelül 0,6 wattóra (Wh) energia szükséges, beleértve a modell fejlesztésére fordított energia egy részét is. Ez csupán egy aprócska hozzájárulás a legtöbb ember energia-lábnyomához: 0,6 Wh kevesebb energia, mint amennyit egy mikrohullámú sütő 10 másodperc alatt, vagy egy 10 W-os villanykörte öt perc alatt fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos amerikai háztartásnak naponta több mint 400 chatbot-üzenetet kellene elküldenie ahhoz, hogy napi energiafogyasztását 1%-kal növelje. Magyarországon ugyanehhez körülbelül 120 üzenetre van szükség az alacsonyabb átlagos áramfelhasználásunk miatt – egy égve hagyott lámpa így általában több áramot fogyaszt, mint a kedvenc modellünkkel történő chatalés. Míg az emberek többsége az ingyenes chatbotokra támaszkodik, amelyek viszonylag kevés energiát fogyasztanak, az AI modellek egyre népszerűbb mesterséges intelligencia-ügynököket is működtetnek, mint például a Claude Code. Ebben az alkalmazásban a modellek nagyobb méretű bemeneti adatokat kapnak, több számítási teljesítményt igényelnek azok feldolgozásához, és hosszabb kimeneti adatokat állítanak elő – ennek során lényegesen több energiát fogyasztanak, mint amikor chatbotként üzemeltetik őket. Címlapkép: Zulfugar Karimov/Unsplash dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
