Villanyautó teszt: BYD Atto 3 Evo AWD – erről beszéltem

2024 elején az Atto 3 volt az első modell a BYD kínálatából, ami nálunk járt teszten, és minden hibája ellenére pozitív benyomást tett ránk. A végső konklúzió, hogy erős ellenfele lesz a modell a már piacon lévő autóknak, azt hiszem, kiállta az idő próbáját. A modellből két év alatt 1039 darabot adtak el idehaza, de mivel már 2025 végén is 1160 volt belőle az utakon, valószínűleg használtan is érkezett belőle néhány száz az országba. A bevezetés óta eltelt bő 2 év, és bár még idén is a 6. legnépszerűbb modell volt idehaza, eljött a modellfrissítés ideje. De a BYD nem elégedett meg egy egyszerű facelifttel, a BYD Atto 3 Evo tervezésekor a technikához is alaposan hozzányúltak.

Annyira kilóg a klasszikus ráncfelvarrások sorából a BYD Atto 3 Evo, hogy kívülről nem is könnyű megállapítani a változásokat. Nagyon finom, apró módosításokat ejtettek az autón, amik a karakterét egy kicsit komolyabbá, leheletnyit konzervatívabbá teszik. De persze ehhez az érzéshez lehet, hogy hozzájárul az Iris Blue néven futó sötétkék szín is, ami az Atto 3 Evo alapszíne. Az átvételkor először nem örültem, hogy ebben a színben kaptam, de már aznap estére megkedveltem. Kimondottan jól áll neki.

A leginkább az első fényszóró változott, de szemből talán nem is látszik a módosítás. Az első és a hátsó lökhárítók dizájnja, illetve a légbeömlők formája persze új, ezek átrajzolása a facelift nulladik lépése.

Hátul a Build Your Dream feliratot a BYD betűk váltották, és megváltozott a hátsó lámpák mintája illetve a felső légterelőn lévő kiegészítő féklámpa kialakítása is. Az autó jobb oldalán még annyit lehet észrevenni, hogy a töltőnyílás az első sárvédőről a hátsóra került.

A BYD Atto 3 Evo kétféle kivitelben készül. Akkukapacitás terén nincs különbség köztük, mindkettőbe ugyanaz a nettó 74,8 kWh-s LFP Blade akkumulátor kerül. A legnagyobb különbség a motorok számában van. Az alacsonyabb felszereltségű egymotoros, az Excellence néven futó csúcsmodellbe pedig két motor kerül. Változás az elődmodellhez képest, hogy az egymotoros verzió nem elöl, hanem hátul hajt. Ennek is köszönhető, hogy a töltőnyílás az autó hátuljára került.

Az elődjéhez hasonlóan a BYD Atto 3 Evo is az e-Platform 3.0 alapra épült, ami szinte minden ma Magyarországon kapható BYD alapja. A hajtásrendszer felépítése viszont teljesen más. Az akkumulátor mellett a motorok is újak: az alap hajtást a hátsó tengelyen egy állandó mágneses szinkronmotor adja, míg az első tengelyre egy aszinkron motor került, amit az autó elvileg le tud kapcsolni, ha nincs rá szükség. Az autó töltés terén is jóval nagyobb, 220 kW-os teljesítményt és rövidebb, 25 perces töltési időt ígér (10-80%), de erről majd később még lesz szó.

A BYD Atto 3 Evo csomagtere hátul 490 liter, ami 50 literrel több, mint az eredeti Atto 3-é. Ez azért meglepő, mert a hátsó motor, illetve az ide beépített egyéb technika miatt hátul inkább csökkennie kellett volna a térnek. De a BYD csak talált még egy kis helyet egy mélyedés számára a padló alatt. Ez az összes kábel eltárolásához ugyan nem elég, de a kerékjavító szett és a V2L kábel az elosztóval elfér itt. A csomagtartó két oldalról megvilágított és innen érhető el a töltőnyílás reteszének vészleoldója is. A csomagtérajtón az elődmodellhez hasonlóan van külön gomb az ajtó becsukásához és a csukás+zárás funkcióhoz is.

Itt nincs vége a meglepetések sorának. Annak ellenére, hogy az első tengelyen a tesztre kapott összkerék-hajtású verziónál is van egy elektromotor, a mérnökök meg tudták oldani, hogy ide kerüljön egy csomagtartó (frunk) is. Két éve szóvá is tettem, hogy hely éppen lenne rá, de az oda beépített rendszerek csövezése miatt még utólagos beépítés is kb. lehetetlen. Az Atto 3 Evo orrát nagyon esztétikusan leburkolták és egy 101 literes, gumikéderes peremű tárolórekeszt alakítottak ki benne. Carry-on koffer ugyan nem fér bele a formája miatt, de egy azzal egyenértékű, alakíthatóbb formájú táska, vagy az autó kötelező alkatrészei és egyéb apróságok igen. A frunk terhelhetősége 25 kg, ami általános érték az ilyen méretű rekeszeknél.

Az igazi változást az autó belsejében találjuk. Ha először a fő motívumokon – mint a műszerfal hullámzása, a légbeömlők egyedi dizájnja vagy a különleges ajtónyitó kilincsek – akad meg a szemünk, akkor valószínűleg el is siklunk a sok kisebb-nagyobb módosításon, amik ezt a belteret a korábbinál sokkal érettebbé teszik. Eltűntek például a műszerfal alsó peremén a világos borítású elemről a vízszintes redőzések, de azt is észre kell venni, hogy ráfordultak az Európában klasszikusnak számító szürke-bézs színekre, elhagyva a valószínűleg megosztó kékes belsőt.

Az ülések is újak, sokkal mutatósabbak, mint korábban, ráadásul a fejtámla is külön állítható, nincs egybeépítve az ülés háttámlájával. A világos kivitel nagyon esztétikus, és mindkét felszereltségnél 6 irányban motorosan állíthatók az első ülések, és mindkettőben van ülésfűtés és szellőztetés is. A deréktámasz állítás viszont csak a sofőrnek jár, de ez többnyire más gyártóknál is így van.

Az ajtón maradtak a gitárhúr imitációk, de sokkal kevésbé hangsúlyosak, mint korábban voltak. A kilincs is maradt a régi, ami szerintem egy kimondottan jól sikerült megoldás. A kilincsek egyébként kívül és belül is fizikailag kapcsolódnak a zárszerkezethez, így remélhetőleg baleset esetén is könnyebbé teszik majd a kijutást, illetve a mentők számára az autóba való bejutást. A BYD nem spórol az ablakemelő gombokkal sem, így a sofőr ajtajára jut egy dedikált gomb minden ablakhoz. Az ajtó egyébként rendkívül szépen, csendesen csukódik. Olyan minőségérzetet ad, amit inkább csak egy kategóriával magasabbra pozicionált autóknál szoktunk elvárni.

Új lett a kormány is, ami szintén egy komolyabb autó képét mutatja. De átszervezte a gombok kiosztását is a gyártó, és eltűnt a zongoralakk felület is. Szerintem nem csak esztétikusabb lett, de jobban is használható.

Újak a bajuszkapcsolók is a kormányoszlopon. A jobb oldali az Atto 3 Evoban már irányválasztó kar, a fényszóró, az index és az ablakmosó funkciói mind átkerültek a bal oldali karra. A sofőr előtti képernyő nagyobb (8,8 col), használhatóbb lett és a kormányoszlopról fixen a műszerfalra költözött.

Erre azért volt szükség, mert teljesen megújult a két első ülés közötti konzol is. A zongoralakk felület közepébe állított irányválasztó kar eltűnt, és a gombok a pohártartó mögé egy nagyon esztétikus, matt felület alá kerültek. Ez lehetővé tette, hogy a korábbi gomberdő helyén két telefontartót is kialakítsanak, melyből az egyik alatt egy léghűtéssel is felszerelt vezeték nélküli telefontöltő is működik. Ez a konzol egyébként egy híd a könyöklő és a műszerfal között, ami alatt egy méretes, de nem túl könnyen rakodható rekeszt is kialakítottak. Az első utasok számára elérhető USB-C illetve 12 voltos szivargyújtó csatlakozókat is itt alakították ki, pont mint az elődnél.

A sofőr feje felett a kapaszkodó helyén egy egyszerű napszemüvegtartót találunk, ami egy zseniális megoldás. Ilyet szeretnék kérni minden autóba.

A hátul ülők számára is bőséges a lábtér, köszönhetően a teljesen sík padlónak is, de a wow élmény elmarad. Nem kicsi, de már hozzászoktunk a gigantikus méretekhez. Mindenesetre ülésfűtés, pohártartós könyöklő és két USB-C csatlakozó a hátul utazóknak is jár. Arra nem jöttem rá, hogy a fejtámlát hogyan lehet a képen láthatónál lentebb tolni.

Az eredeti Atto 3 kapcsán kiemeltem a hátsó biztonsági övek és az ülések kialakítását, mert aki nem figyelt oda, az könnyen becsíphette az övet az üléstámla zárszerkezetébe. Érdekes, hogy a tesztautót én már úgy kaptam, hogy az öv be volt csípve, és csak komoly erőkifejtéssel sikerült lenyitni. Az öv odazárásának eredménye a fekete övön is látszik.

Nem egyedi, de tetszik, amikor a gyártó igényesen lefedi a gyerekülések isofix rögzítési pontjait, amiből az Atto 3 Evoban három is van (egy elöl és kettő hátul).

A világos belső mellett is plusz pont a nyitható napfénytető, ami elé motoros napellenzőt is beépítettek.