PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Megjelent a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és a Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentum, amely konkrétumokat nem, de irányvonalakat, stratégiai célokat meghatároz, és megtudhatjuk belőle, hogy mely területeken kíván komolyabb lépéseket tenni Magyarország Kormánya a klímavédelem és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében – írja a portfolio.hu.A dokumentum számos olyan intézkedést vetít előre, amely a mindennapi életünket is közvetlenül befolyásolja. Energiahatékonyság, okos mérés és napelemek támogatása A kormány energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével kíván energia megtakarítást elérni a lakossági és intézményi fogyasztóknál egyaránt, melynek célja a háztartások energiahatékonyságának növelése, a takarékosság ösztönzése. A rendszer nem közvetlenül érinti majd a lakosságot, helyette a szolgáltatókra terveznek újabb kötelezettséget helyezni: olyan programok és intézkedések bevezetésére kötelezik az energiaelosztókat és/vagy kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalkozásokat, amely energia megtakarítást eredményez majd a végfelhasználóknál. Napelemes kiserőmű és villanyautó töltő Bükkábrányban Magyarországon az okos mérés gyerekcipőben, mondhatni teszt fázisban jár, ugyanis összesen 90 000 fogyasztási helyen található okos berendezés. 2030-ig szeretnék az okos mérők számát 1 millióra növelni, ezért a szolgáltatóknak előírják majd, hogy azokat a villanyórákat, amelyeknek lejár a hitelesítése, már kizárólag okos mérőre cserélhetik. Az okos mérésnek a jelenlegi fix tarifákkal nincs igazán előnye, a szolgáltató esetleg a villanyóra leolvasás élőmunka igényét tudja megtakarítani a távolról leolvasható SIM kártyát tartalmazó eszközöknek köszönhetően, azonban az okos mérők kihelyezése előfeltétele annak, hogy a fogyasztást a csúcs- és völgyidőszakok között kisimítsák, azzal, hogy kedvezőbb díjakkal (vagy éppen felárral) ösztönözzék a fogyasztókat arra, hogy a nagy teljesítményű elektromos berendezéseket lehetőség szerint akkor töltsék, amikor jelentős tartalék van az elektromos hálózatban. Gyakran felmerül a kérdés, hogy megbirkózik-e az elektromos hálózat azzal, ha jelentősen növekszik az elektromos autók száma. Nos, az okos mérés – többek között – éppen ezt segíti elő, anyagi ösztönzéssel eléri, hogy ne mindenki 18:00 órakor tegye töltőre az autót, amikor hazaér, hanem éjjel 10 és hajnali 4 óra között töltsük az autónkat, amikor egyébként lényegesen kisebb a fogyasztás, és így a hálóhálózat terheltsége. A kormány célkitűzései között szerepel az is, hogy 2030-ra legalább 200 000 háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű naperőművel, amely hatalmas növekedés, tekintve, hogy jelenleg kb. 31 000 ilyen HMKE működik az országban. Városi szmog Szigorítás a szennyező autóknál, támogatás a villanyautókra Magyarország az utóbbi években sajnos szembe ment a kitűzött célokkal, ugyanis 2013 és 2017 között 31 %-kal nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, amelynek 20%-áért a közlekedési szektor felelős. A közlekedési szektor kibocsátásának 98%-át a közúti közlekedés adja, ezért ehhez a legsürgősebb hozzányúlni, bár sokan pl. a dunai hajózás szennyeződésének visszafogásáért is szót emelnek, és vitathatatlan, hogy minden csepp számít, kétségtelen, hogy elsőként a közúti közlekedés szennyeződését kell csökkenteni. A kormány ennek eléréséhez szigorítani tervezi a szennyező használt autók importját, mivel a Nyugat-Európában előttünk járnak a szennyező járművek kitiltásában, fenn áll a veszély, hogy mi leszünk Európa roncstemetője, hiszen az ott már gazdaságosan nem forgalomban tartható, a nagyvárosokból kitiltott autónk nálunk köthetnének ki. Egy másik fontos, kapcsolódó intézkedés a forgalomban lévő autók környezetvédelmi vizsgálatának szigorítása, ami talán véget vethet a részecskeszűrő kiiktatásával közlekedő autók forgalomban tartásának, amelyek a gyári kibocsátási értékek többszörösét bocsátják a légkörbe. Újragondolnák a forgalomba helyezés előtti és az időszakos műszaki vizsgálatok követelményeit, de hatékonyabbá tehetnék a szúrópróba szerű közúti környezetvédelmi ellenőrzéseket is. A kormány az előbbiekhez megvizsgálja a cél eléréséhez szükséges, lehetséges jogi, műszaki, gazdasági, adózási intézkedéseket egyaránt. Fotók: Simon Erika és Molnár Artúr (Szekesfehervar.hu) A kormány további célja a tiszta üzemű autók arányának növelése, amely az elektromos autók vásárlását ösztönző támogatási rendszer fenntartása mellett a bioüzemanyagok arányának növelése is, ami már a gyakorlatban is elkezdődött, az idei évtől növelték az üzemanyagok bio összetevőjének előírt minimális arányát. Korábbi hírek szerint a kormány támogatná és előírná a buszok elektromosra cserélését. A helyi közlekedésben 1290 db euró 6 dízel, CNG és elektromos autóbusz beszerzését támogatnák összesen 36 milliárd forint értékben 2020 és 2029 között, miközben előírnák, hogy 2022. január 1-től már kizárólag elektromos buszok helyezhetők forgalomba. Szűcs Gábor2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!