PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL040MDIyLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IVTAvQjM3MDI5NjY5LjQ1ODQ4MjY4ODtkY190cmtfYWlkPTY1MjcwNDkyNztkY190cmtfY2lkPTI2NTU3MTA4NDtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSRHRFBSO2dkcHJfY29uc2VudD0kR0RQUl9DT05TRU5UXzc1NTtsdGQ9O2RjX3Rkdj0xIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tjbGsvTjQwMjIuMzczMzQyOFZJTExBTllBVVRPU09LLkhVMC9CMzcwMjk2NjkuNDU4NDgyNjg4O2RjX3Rya19haWQ9NjUyNzA0OTI3O2RjX3Rya19jaWQ9MjY1NTcxMDg0O2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZF90cmVhdG1lbnQ9O3RmdWE9O2dkcHI9JEdEUFI7Z2Rwcl9jb25zZW50PSRHRFBSX0NPTlNFTlRfNzU1O2x0ZD07ZGNfdGR2PTEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2xlYWQtMjAyNi0xMC0wNS1sZWFwbW90b3ItdDAzLXN0YXRpYy02MDB4NTAwLTI2MDkuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8xMC9sZWFkLTIwMjYtMTAtMDUtbGVhcG1vdG9yLXQwMy1zdGF0aWMtMTMwMHg2MDAtMjYwOS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2xlYWQtMjAyNi0xMC0wNS1sZWFwbW90b3ItdDAzLXN0YXRpYy0xMzAweDYwMC0yNjA5LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PElGUkFNRSBTUkM9Imh0dHBzOi8vYWQuZG91YmxlY2xpY2submV0L2RkbS90cmFja2ltcGkvTjQwMjIuMzczMzQyOFZJTExBTllBVVRPU09LLkhVMC9CMzcwMjk2NjkuNDU4NDgyNjg4O2RjX3Rya19haWQ9NjUyNzA0OTI3O2RjX3Rya19jaWQ9MjY1NTcxMDg0O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Egy korábbi cikkünkben már részletesebben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy miért egyre drágábbak az atomerőművek, miközben a naperőművek egyre olcsóbbak. A válasz röviden abban rejlik, hogy az atomerőműves projektek legnagyobb részét az építési munkálatok teszik ki, márpedig az építkezések általában véve is egyre költségesebbek lesznek a dráguló munkaerő miatt. A moduláris felépítésű naperőművek esetében viszont a legnagyobb költségelem a komponensek legyártása, ami Wright törvényének köszönhetően egyre olcsóbbá válik, ahogy felskálázzuk a termelést. Van azonban a naperőműves beruházásoknak is egy építkezős része, amelyre nem alkalmazható Wright törvénye, és ez komolyan korlátozza a költségek jövőbeli csökkentését. Kivéve persze, ha ezt a munkafázist is a lehető legnagyobb mértékben automatizáljuk. A Terabase Energy ezen a problémán dolgozik. Nemrégiben jelentették be, hogy Arizonában 17 megawattnyi napelemet telepítettek a Terafab névre keresztelt mobil összeszerelő üzemük segítségével, ami a technológiájuk működőképességének első nagyobb szabású demonstrációja volt. A Terafab rendszert lényegében úgy kell elképzelni, hogy a telepítés helyszínén felállítanak egy sátrat, benne egy részben automatizált szerelősorral, ami kiegészül egy logisztikai szoftverekkel ellátott irányítóközponttal és néhány járművel. A komponenseket a Terafab mellett helyezik el, ahol az emberek és a robotok a tartóelemekre szerelik a paneleket, majd az így elkészült modulokat egy erre a célra kialakított járművel a telepítés helyére szállítják, ahol rászerelik őket a tartóoszlopokra. Maga a cölöpözés szintén automatizálható, de ezzel a technológiával más cégek foglalkoznak, a témáról korábban mi is írtunk ebben a cikkünkben. A teljes folyamatot az alábbi videó mutatja be. A Terabase elmondása szerint az arizonai projekt során 25%-kal nagyobb produktivitást sikerült elérniük a hagyományos telepítési módhoz képest. „[A projekt] bizonyítja, hogy a Terabase technológiája jelentős előrelépést eredményezhet a napelemtelepítés biztonsága, minősége, költsége és ütemezése terén” – nyilatkozta Will Schultek, a Leeward Renewable Energy, az arizonai beruházás fővállalkozójának alelnöke. A megoldás csökkenti a helyszínen szükséges munkaerő mennyiségét és javítja a munkások munkakörülményeit, akik árnyékban dolgozhatnak még a sivatagi környezetben is. A hálózati méretű napenerőművek telepítéséhez szükséges munkaerőigény csökkentése hasznosnak bizonyulhat az energiaátállás felgyorsítása szempontjából. Az amerikai napelemes iparági szereplőket tömörítő szövetség (SEIA) előrejelzése szerint 2030-ig 800.000 új dolgozóra lesz szükség ahhoz, hogy az Egyesült Államok megépíthesse azokat a projekteket, amelyekre a kibocsátási célok eléréséhez lenne szükség. A napenergia-ipari munkaadók 44%-a azonban arról számolt be, hogy nagyon nehéz szakképzett jelentkezőket találni – közölte az Interstate Renewable Energy Council (IREC). A megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő hiánya elkerülhetetlenül megnöveli a napelemtelepítés költségeit, ez pedig erős gazdasági ösztönzést jelent az élőmunkaigény csökkentésére. Hogy ennek a folyamatnak része lesz-e majd a Terabase megoldása, azt még nem lehet tudni, az azonban bizonyos, hogy az automatizációnak egyre nagyobb szerepe lesz az napenergiás iparágon belül, melynek révén továbbra is fenntartható marad a megújuló energia árának trendszerű csökkenése. Nincs elég munkaerő, ezért robotokkal telepítik a napelemeket Amerikában Címlapkép: Terabase Energy dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
