Szintet ugrik a MOL Plugee, jöhetnek a töltőhubok – interjú Tóth-Fekete Róberttel

Néhány héttel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egy közleményéből értesülhettünk róla, hogy újabb nagy töltőtelepítési projekt van készülőben. Az európai uniós támogatású projekt egyik résztvevője ezúttal is a MOL, ezért a részletekről Tóth-Fekete Róbertet, a cég alternatív üzemanyagokért felelős vezetőjét kérdeztük.

Mik a tapasztalatok az eddig kiépült töltőhálózattal, ami elkészült tavaly? Hogy alakul a töltők kihasználtsága?

Egyrészt úgy tűnik, hogy sikerült olyan töltőfajtákat kiválasztanunk, amelyek jól, és megbízhatóan működnek, ami nyilvánvalóan nagyon fontos az elektromos autósok számára. Általában egy-egy helyszínen jellemzően egy töltő az, ami igénybe vehető, tehát kritikus az, hogy ezek a berendezések jól működjenek. A NEXT-E projektben vannak olyan helyszíneink, ahol telepítettünk több töltőt is. Az ilyen helyszíneken egy kicsit jobb a szituáció, de a jellemző az az, hogy egyetlen berendezés van.

Ami a kihasználtságukat illeti, azt kell mondjam, hogy egyre jobb. Gyakorlatilag hétről hétre, hónapról hónapra jobbak és jobbak a kihasználtsági mutatók, ami mögött nyilván egy összetett folyamat áll, hiszen önmagában nem elég az, hogy a töltők működjenek. Kell az is, hogy az árazás találkozzon az ügyfelek igényeivel. Kell az is, hogy azok az egyéb szolgáltatások, amelyek elérhetőek a MOL kutakon, mind rendelkezésre álljanak, legyenek azok gasztro vagy non-gasztro termékek, illetve szolgáltatások, legyenek olyan promóciók, amiket folyamatosan csinálunk a gasztro termékek tekintetében, amelyek vonzóak az elektromos autósok számára. Szóval ez egy összetett folyamat, és akkor még az applikációt nem is említettem, ami szintén nagyon fontos ahhoz, hogy gördülékenyen, gyorsan, és tervezhetően tudjon a töltés végbemenni. Úgyhogy mindezek együttes eredőjeként én azt gondolom, hogy összességében véve az első hullám alatt – ha lehet így nevezni a NEXT-E projektet, illetve az annak az égisze alatt telepített töltőinket saját beruházásaink mellett – találkozott mindaz, amit tettünk, az ügyfelek igényeivel. És innen indulunk a következő állomás felé, úgyhogy az alapok rendben vannak, de tovább kell építkeznünk.

Tóth-Fekete Róbert a NEXT-E projekt befejezésekor tartott sajtóeseményen. (fotó: MOL)

Elég lesz ez a hálózat az idei nyáron az autósok kiszolgálására?

Az biztos, hogy a tavalyi nyárhoz képest jobb lesz a helyzet, igaz, például az általunk telepített töltők döntő része nyárra már elkészült. Néhány újabb töltővel jelentkeztünk az őszi, illetve a téli időszakban is, és összességében véve azért az is látható így a közép-kelet-európai régió szintjén, hogy azoknak a piaci szereplőknek is most kellett végezniük, akik akár a NEXT-E-ben, akár más hasonló projektekben, programokban vettek részt. Ilyen értelemben tehát idén nyárra egy szélesebb töltőkínálat várja az autósokat. Nyilvánvalóan nagyon fontos, hogy töltsék le a Plugee applikációt, úgy tervezzék az utakat, hogy lássák előre a töltők rendelkezésre állását, illetve hogy ütemezzék be azt, hogy hol kell tölteniük. Ez továbbra is elsődleges, hiszen egyelőre még nem tudunk arról beszélni, hogy a benzinkutakhoz hasonlóan 3-4-5-6 töltővel várjuk őket, hanem szűkösebb a kínálat, ahogyan jelenleg még az elektromos autók száma is. Ezért én úgy gondolom, hogy összességében véve egy nagy kihívás elé talán még nem állít bennünket ez a nyár, ám fontos, hogy különösen a turisztikai desztinációk tekintetében 2023-ban már nagyobb töltőparkkal kell várjuk az autósokat. Az biztos, hogy akkor már egy nagyobb igény fog jelentkezni, ami további beruházásokat kell majd, hogy előhívjon.

És már el is indultak a megfelelő folyamatok, amik ezt lehetővé teszik. Ha jól értelmezzük az ITM közleményét, akkor a kormány a támogatásáról biztosította az európai uniós pályázaton induló cégeket. Röviden összefoglalva mi is ez, amiben A MOL most indult?

Röviden arról van szó, hogy ez a folytatása a tavaly év végével lezárt NEXT-E programnak. Még augusztusban az Európai Unió előjött egy tervezettel Fit for 55 néven, és ebben van egy olyan rész, az úgynevezett AFIF (Alternative Fuels Infrastructure Facility), amiben bizonyos rendelkezéseket ír elő a nemzetállamok részére abban a tekintetben, hogy hány kilométerenként, milyen teljesítménnyel, mennyi töltőt kell majd telepíteni a jövőben. Ez a pályázat már lényegében ennek a tervezetnek az alábontásaként jelent meg és határozza meg azokat a pályázati paramétereket, amelyek tulajdonképpen igazodnak ehhez az európai uniós szintű tervezett rendelethez (mert egyelőre még csak rendelettervezetről beszélhetünk).

Ezen pályázat keretein belül tervezi a MOL a következő időszakban 20 helyszínen 56 darab 150 kilowattos töltő, illetve két helyszínen egy-egy darab 350 kilowattos, teherautóknak szánt töltő telepítését?

Igen, így van.

Ha jól értem, akkor a MOL ezt nem teljesen egyedül csinálja, hanem a NEXT-E-hez hasonlóan az E.ON-nal konzorciumban. Magyarországon ők szintén 20 helyszínre vállalták 80 darab 150 kW-os töltő letelepítését?

Így van. Tulajdonképpen sok elemében ténylegesen a NEXT-E jelenti az alapot ehhez a pályázathoz is, ugyanez igaz az E.ON-nal való kooperációnkra is, hiszen a NEXT-E-ben közös konzorciumban működtünk együtt sikeresen, sőt, lényegében a köztünk lévő együttműködés talán még szorosabb is volt, mint más konzorciumi partnerekkel. Gondolok ezalatt arra, hogy Romániában, Csehországban, és Szlovákiában a MOL töltőhálózatába telepítettek elektromos töltőket az E.ON oldaláról, tehát ott egy kereskedelmi együttműködés is kialakult már közöttünk, illetve egy gyakorlat, amit most ebben a pályázatban tovább fogunk vinni terveink szerint, amennyiben sikerrel el tudjuk nyerni a támogatást. Annyi a különbség, hogy míg a NEXT-E-ben az E.ON Magyarországon nem telepített töltőket, most a felsorolt országokhoz hasonlóan Magyarországon is MOL töltőállomásokon fognak megjelenni az E.ON által telepített töltőberendezések. Szóval ez nem csak egy konzorciumi együttműködés, hanem egy szoros kereskedelmi megállapodás és összefogás is, amelynek eredményeképpen megpályázzuk ezt a 40 lokációt, ehhez legkésőbb január 19-én kell beadnunk a pályázatot az Európai Unió részére közvetlenül. Ez egy konzorciumi pályázat, tehát egy egyesült pályázat lesz a MOL és az E.ON kooperációjának eredményeképpen.

Ez kiterjed a környező országokra is, tehát arra a hat országra, amiben korábban is együttműködtetek?

Így van. Annyival egészíteném ki, hogy ami a közép-kelet-európai régiót illeti, az E.ON-nal való kooperáció négy országot érint, Romániát, Szlovákiát, Csehországot és Magyarországot, míg mi ezeken az országokon kívül Horvátországban és Szlovéniában is fogunk telepíteni töltőket. Újdonság, hogy az eddigiekhez képest az INA is csatlakozott ehhez az együttműködéshez, úgyhogy Horvátországban két jogi entitásunk is részt vesz ebben a programban, a Tifon hálózatában, illetve az INA hálózatában is meg fognak jelenni az elektromos autó töltők.

Jól érzem, hogy összességében ez egy jóval nagyobb projekt, mint a NEXT-E volt?

Mindenképpen ugrunk egy nagyságrendet, hiszen itt arról van szó, hogy töltőhubokat (olyan töltőállomás, ahol több töltő is üzemel – a szerk.) kell létrehozni. Az Európai Uniónak ez a kifejezett elvárása és preferenciája, ami megjelenik ebben a pályázatban. Lokációs számok tekintetében tehát nem feltétlenül nagyobb, de a töltők darabszámában mindenképpen, és ilyen módon a beruházásoknak a mértéke is jelentősebb. Hogyha konkrét számokról akarunk beszélni, akkor azt tudom mondani, hogy mi a MOL-nál 95 darab töltőhubot fogunk létrehozni, és ebben terveink szerint 206 darab töltő szerepel majd.

Megtörtént már a helyszínek kijelölése? Ha igen, akkor ezek olyan helyszínek, ahol már eddig is működtek töltők, vagy teljesen újak?

Fontos tudni, hogy ez a pályázat nemcsak a TEN-T korridor mentén enged telepíteni töltőket, hanem az úgynevezett kapcsolt úthálózat mentén is. Abból a szempontból egy kicsit kevésbé megengedő, hogy míg korábban az úthálózattól legtávolabb tíz kilométerre lehetett telepíteni töltőket, most 2 kilométeren belül kell a töltőket elhelyezni. Viszont a kapcsolt úthálózat révén most már messzebb és több földrajzi helyre el tudnak jutni a töltők, úgyhogy az mindenképpen jó hír az elektromos autósok számára, hogy nemcsak az autópályákról, M0-ról beszélünk, hanem tulajdonképpen a városokat is be tudjuk kapcsolni ebbe az újfajta autózási folyamatba.

Ami a konkrét helyszíneket illeti, természetesen történik majd az Európai Unió kijelölt szerve által egy vizsgálat a pályázatok benyújtását követően, ahol pontosan megnézik, hogy valamennyi fejlesztésre javasolt lokáció megfelel-e a követelményeknek. Ilyen értelemben tehát egyelőre csak szándékról tudunk beszélni, konkrét helyszínekről még nem, hiszen ahhoz létre kell majd jönnie egy támogatási megállapodásnak, illetve annak egy mellékletének, amelyben fel lesznek sorolva ezek a helyszínek. Összességében véve természetesen mi ezt megterveztük a magunk oldaláról, és van egy konkrét javaslat, amit eljuttatunk az Európai Uniónak, és bízunk benne, hogy annak mentén tudunk haladni. Egyébként természetesen van részben átfedés a meglévő helyszíneinkkel, tehát lesznek olyan helyszínek, ahol a már meglévő szolgáltatást fogjuk továbbfejleszteni, de lesz számos olyan, ahol még nem volt elektromos töltőnk, de sikeres pályázat esetén a jövőben ezek meg fognak jelenni.

Mit jelent az, hogy kapcsolt úthálózat?

Van egy Brüsszel által publikált térkép, amin megjelenik mind a TEN-T korridor, mind az úgynevezett Comprehensive Network – tulajdonképpen ezen a térképen jelölt utak mentén lehetséges töltőket telepíteni, és a két kilométer a legnagyobb megengedett távolság e tekintetben.

A kapcsolt úthálózat magyarországi szakaszai

Beszéljünk egy kicsit az ütemezésről. Az elhangzott már, hogy 2021. január 19-éig kell beadni a pályázatot. Mikorra várható, hogy döntés születik ez ügyben?

Májusra vállalta a kiíró, hogy a döntésről értesíti a pályázókat, tehát mintegy négy hónapjuk áll majd rendelkezésre erre, és amennyiben sikeres a pályázat, kora ősz folyamán fogjuk megkötni a támogatói megállapodásokat, onnan indul maga a projekt. Egyébként 2024. december 31-ével bezárólag kell végrehajtani ezeket a fejlesztéseket. Hozzáteszem, annyiban a pályázat mindenképpen különböző a korábbi NEXT-E-hez képest, hogy itt tisztán csak töltőtelepítésekről van szó, tehát az egyéb szükséges szolgáltatásokra, például az informatikai háttér biztosítására, vagy szoftveres megoldásokra már nem ad támogatást az Európai Unió. Ez egy olyan beruházási projekt, amelynek eredményeképpen ultratöltők fognak előállni, így 50 kilowattos DC töltőt már nem lehet telepíteni. Tehát vagy 150 kilowattos, vagy 350 kilowattos töltőkből, illetve ezek kombinációjából lehet fölépíteni ezeket a töltőhubokat, úgyhogy ez is egyfajta ugrás, és ugye az előírt kapacitás szintén, aminek legalább 600 kilowattnak kell lennie. Ez azt feltételezi, hogy itt 830-as vagy 1000-es trafókat kell telepíteni, tehát nagyon komoly beruházásokat kell majd az áramhálózati infrastruktúra tekintetében is végrehajtani annak érdekében, hogy ezek a projektek sikeresek legyenek.

Akkor ezeket a pályázaton kívül saját finanszírozásban kell megvalósítani?

Nem. A pályázat támogatást nyújt egyrészt magára a töltőre is, másrészt pedig a hálózati kiépítésre. Ellentétben a korábbiakkal nem azt mondja a pályázat, hogy egy meghatározott százalékban támogatja a projektet, hanem azt mondja, hogy mind a töltő esetében, mind pedig a kivitelezések esetében egy meghatározott euró összeget ad támogatásként. Egyszerűen azt mondja, hogy ad 30 ezer eurót a kivitelezés támogatására, ami nem fér ebbe bele, azt pedig önerőből finanszírozza.

Tehát akkor legkorábban egy év múlva, 2023-ban indulhat a töltőtelepítés, és onnantól két év, mire az összes helyszín elkészülhet?

Tulajdonképpen 2022 őszétől már belevághatunk a projektekbe, így tehát a töltők 2023-ban, illetve 2024-ben fognak megjelenni és az autósok számára elérhetővé válni.

Azon kívül, hogy a MOL saját hálózatán belül országról országra lehet roamingolni, tehát a hazai Plugee applikációról indíthatók a környező országok Plugee töltői is, számíthatunk-e egyéb, szélesebb roaming szolgáltatásra? Akár úgy, hogy mi tudjuk más országok vagy más szolgáltatók töltőin használni a Plugee applikációt, vagy pedig úgy, hogy a Plugee töltők indíthatók legyenek más szolgáltatók applikációiból.

Igen, folyamatban van egy fejlesztésünk. A Hubject e-roaming platformhoz fogunk hamarosan csatlakozni. Ez várhatóan meg fog történni még ebben a negyedévben, s ezáltal szélesebb lehetőségük lesz az e-autósoknak, hogy roaming révén kényelmesebben tudják megvalósítani az utazásaikat.

Ez várhatóan magyarországi roaming is lesz, vagy pedig csak a külföldi egyéb szolgáltatók felé irányul?

Nyilván ez nem automatikus roamingot jelent. Ehhez kellenek ezen a platformon megkötött bilaterális megállapodások, és ennek a feltétele pedig az, hogy egyezzenek az üzleti célok azzal a partnerhálózattal, akit mi kiszemelünk, vagy aki kiszemel bennünket. Úgyhogy automatizmust ez nem fog jelenteni, hanem minden esetben egy gazdasági mérlegelés lesz mögötte.

Akkor arról még nem születtek meg a döntések, hogy melyik hálózat lesz elérhető?

Én azt gondolom, hogy ezek folyamatosan fognak alakulni, és erre hatással lesz az is, hogy hogyan alakítja ki a tarifáit maga a szolgáltató platform.

Van-e most készülőben a pályázatoktól függetlenül saját beruházásból épülő új töltő?
Igen, nemrégiben az M43 szakaszán Kövegynél telepítettünk egy teljesen új elektromos autó töltőt, illetve természetesen ott, ahol zöldmezős beruházásokat hajtunk végre, és egyébként olyan útszakaszon, ahol az Európai Unió nem ad finanszírozást, várhatóan lesznek még elektromos autó töltők. Úgyhogy lesz néhány ilyen projektünk, de értelemszerűen az egész piac, és köztük mi is erre a pályázatra fókuszálunk, hiszen látva azt, hogy mennyi az elektromos autók száma a közép-kelet-európai régióban, kijelenthető, hogy támogatás nélkül nem beszélhetünk arról, hogy ezek az üzletek belátható időn belül meg tudnak térülni. A másik oldalon pedig biztosítani kell, hogy a végfelhasználói árak se szálljanak el, tehát ilyen értelemben a megtérülési idő egy kritikus pontja ezeknek a projekteknek. Nem véletlen az sem, hogy az Európai Unió is elvárja, hogy megtérülési számításokat készítsenek a pályázók, hiszen ez egyelőre egy olyan piac, ami közel sincs a teljes érettség fázisában.

Hol számíthatunk az új töltők megjelenésére a közeljövőben, idén?

Teljesen új töltőállomásra, ahol elektromos autó töltőt is építettünk jó példa az M43-as mellett Kövegy határában elkészült állomás, a többi folyamatban lévő projekt külföldi helyszíneken zajlik.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.