Hamarosan módosulhat a KRESZ, és rendeződhet az elektromos rollerek jogi helyzete Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár szerint, adta hírül a Magyar Nemzet. Az elkészült tervezet jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztériumnál van, a végső döntést Lázár János miniszter fogja meghozni.
A tervezet szerint a legfeljebb 25 km/h-s sebességre képes elektromos rollerek kerékpárnak fognak minősülni, míg az ennél gyorsabbak segédmotoros kerékpárnak. „Ha az összes elektromos rollert segédmotoros kerékpárnak minősítenénk át, akkor a rollermegosztó cégek lehúzhatnák a rolót. A segédmotoros kerékpár használatához kötelező a bukósisak, viszont a rollerezők közül senki sem hord ilyen védőeszközt. Tehát azoknál a rollereknél, ahol 25 kilométer/óra sebességnél gyárilag lekapcsol a motor, egységesen az unióban kerékpárokra vonatkozó szabályozás van érvényben” – magyarázta Révész Máriusz, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország a többi uniós tagállam példáját követi.
Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács ennél is szigorúbb, uniós szinten egységes szabályozást javasol, amely 20 km/h-nál húzná meg a sebességhatárt, előírná a kötelező bukósisak-viselést, és csak 16 éven felülieknek engedné meg az elektromos rollerek használatát.
Révész Máriusz azt is elmondta a Magyar Nemzetnek, hogy célszerű lenne bevezetni az általános iskolákban a közlekedési alapvizsgát, amelyet a gyerekeknek 12 éves korukig le kellene tenniük.
A hatályos jogszabályok alapján az elektromos roller ma még nehezen kategorizálható, az eszközhöz ezidáig nem dolgoztak ki egységes szabályozást Magyarországon. Jelenleg nincs tételesen besorolva a KRESZ hatálya alá a jármű, amely jellemzői szerint leginkább a kerékpár és a segédmotoros kerékpár közé sorolható. A Pesti Központi Kerületi Bíróság egy 2020-as ítéletében kimondta, hogy „amíg az elektromos roller jogszabályi kategorizálása nem történik meg, addig használójával szemben sem a segédmotoros kerékpárra, sem a kerékpárra, sem a gyalogosokra vonatkozó KRESZ-szabályok alkalmazása nem lehetséges.” Éppen ezért a Jövő Mobilitása Szövetség már korábban is szorgalmazta az elektromos rollerek jogi helyzetének rendezését, ami úgy tűnik, hogy a közeljövőben végre meg fog történni. Az viszont jelenleg még kérdéses, hogy pontosan mi számít majd elektromos rollernek, ki fog-e térni a szabályozás az egyéb mikromobilitási eszközökre, mint például a Segway, vagy az elektromos egykerekűek.
Kép:
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletet – közismertebb nevén: KRESZ – az 1975-ös hatálybalépése óta 40 alkalommal módosították, ebből 18 módosítás esik a 2010-óta tartó időszakra. A legutolsó változtatás idén január 1-én lépett hatályba, amely szerint többé már nem kell magunknál hordanunk a jogosítványunkat.
Sajnálatos, hogy egyik korábbi módosítás sem érintette azokat a problémákat, amelyeket a villanyautósok közössége, illetve a Magyar Elektromobilitás Egyesület is már többször megfogalmazott.
Melyek lennének ezek?
A töltőhelyek parkolóinak jelölésére szolgáló szabványos piktogramot jelenleg a Magyar Közút által kiadott Útburkolati jelek és jelzőtestek tervezése és alkalmazása című Útügyi Műszaki Előírás tartalmazza. Szerencsésebb volna azonban, ha ezt beemelnék a sokkal többek által forgatott KRESZ-be is.
Milyen alapon várjuk el az autósoktól, hogy tudják, hogy mi mit jelent?
A felfestés mellett célszerű volna a töltőt jelző táblák KRESZ-be való beillesztése, illetve a töltőknél történő várakozás szabályozása is. Jelenleg ugyanis csak akkor tilos egy hagyományos autóval egy töltő előtt parkolni, ha ezt külön tábla megtiltja.
Ezek mellett nagy szükség lenne az autópályákon olyan, a töltési helyeket előjelző táblákra, amelyeket a benzinkutak esetében is alkalmaznak, illetve Szlovákiában már elektromos töltőpontok esetén is a szabályozás és a mindennapok része.
(fotó: Molnár István)
Reméljük, hogy a minisztériumban mielőbb meghallgatásra találnak a villanyautósok kérései, és az elektromos rollerek után a töltők jogi helyzetének rendezésére is sor kerülhet.
Címlapkép: Freepik
