PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxMDM4MF83NWRiYTA5ZWUzIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjEwMzgwXzc1ZGJhMDllZTMnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAyL3Z3LWZhc3RzdGFydC1pZC02MDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMi92dy1mYXN0c3RhcnQtaWQtMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAyL3Z3LWZhc3RzdGFydC1pZC0xMzAweDYwMC0xLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Amióta a Tesla elkezdte megnyitni töltőhálózatát, illetve különösképp miután a Ford és a GM döntései követően egyre valószínűbb, hogy a vállalat töltőszabványa lesz a domináns Észak-Amerikában, egyre többen gondolkodnak el azon, hogy ez vajon mekkora bevételt jelenthet a vállalatnak a jövőben. A Morgan Stanley most négy szcenárión át számolta ki, részvényenként mit jelenthet a Supercharger hálózat. Sokváltozós Adam Jonas, a híres befektetési bank és pénzügyi szolgáltató egyik ismert elemzője, aki évek óta a Tesláért felelős szakember a cégnél. Jonas négy szcenárióval modellezte végig a Supercharger hálózat értékét, amelyek 2030-ról szólnak, és annak függvényében változnak, hogy mennyire terjednek el a villanyautók az Egyesült Államokban, illetve mekkora szeletet hasít ki magának a Tesla a villámtöltők piacán, és mekkora nyereséget tud realizálni a szolgáltatáson. Bár az autógyártó már ma is 100 százalékban megújuló energiát használ a villámtöltői működtetéséhez, ennek nagy részét vásárolja. Jonas azonban úgy gondolja, 2030-ra a Tesla már saját maga állítja majd elő – és tárolja- a töltésekhez szükséges áramot, így a beruházások költségei után, a karbantartások díján felül szinte ingyen tudja majd üzemeltetni azt. Érdekes elmélet, nem biztos, hogy reális, de ezt az alapfeltételezést figyelembe véve nézzük a négy modellt. A legpesszimistább, észszerű néven futó szcenárióban a levezetett kilométerek 10 százaléka történik majd villanyautóval, 50 százalékos lesz a Tesla részesedése a villámtöltők piacán, és 30 százalékos adózás utáni haszonkulccsal működik majd a hálózat. Így részvényenként 3 dolláros nettó jelenértéket kalkuláltak a töltőhálózatnak, ami, a 3,166 milliárd kibocsátott TSLA részvénnyel számolva 9,5 milliárd dolláros értéket jelent. A második, valószínűnek titulált szcenárió szerint a levezetett kilométerek 20 százaléka történik majd villanyautóval, 70 százalékos lesz a Tesla részesedése a villámtöltők piacán, és 50 százalékos adózás utáni haszonkulccsal működik majd a hálózat. Itt már 14 dolláros részvényenkénti nettó jelenértéket hozott ki az elemző, ami 44 milliárd dolláros értéket jelent. A harmadik szituációt dominánsnak nevezték el, arra utalva, hogy jobban terjednek a villanyautók és a Tesla lesz a villámtöltések piacának meghatározó szereplője. Ekkor a levezetett kilométerek 30 százaléka történik majd villanyautóval, 80 százalékos lesz a Tesla részesedése a villámtöltők piacán, és 70 százalékos adózás utáni haszonkulccsal működik majd a hálózat. Így részvényenként 33 dollárt, azaz összesen 104 milliárdot kaptak, ami a vállalat jelenlegi piaci értékének nyolcada. Végül a monopóliumnak nevezett szcenárió azzal számol, hogy mindent letarolnak a villanyautók, és a Tesla gyakorlatilag egyeduralkodó lesz a villámtöltők piacán. Ezzel modellezve a levezetett kilométerek 50 százaléka történik majd villanyautóval, 100 százalékos lesz a Tesla részesedése a villámtöltők piacán, és 80 százalékos adózás utáni haszonkulccsal működik majd a hálózat. Ez már egészen elképesztő, részvényenként 57 dolláros számot hozott ki, ami 180 milliárdra értékeli a töltőket. A fenti gondolatkísérlet jól mutatja, a Wall Street hogyan áraz be új cégeket, szolgáltatásokat, üzletágakat, ám ez természetesen csak modellezés, és pár év múlva, amikor már szemmel láthatóak lesznek a valós számok, sokat fog még finomodni. Ha a harmadik és negyedik szituáció nem is tűnik túl valószínűnek, a laikus – európai – szemlélő valószínűleg már az elején fennakad azon, hogy magas, 50 százalékos szintről indul a Tesla villámtöltő-részesedésének kalkulációja már a legpesszimistább forgatókönyv szerint is. Ez viszont nem annyira őrültség, mint elsőre gondolnánk. Az Egyesült Államokban 2022 végén mintegy 28 ezer DC oszlop (csatlakozó) létezett, és ebből a supercharger.info adatai szerint mintegy 17,5 ezer a Tesláé volt (62%). Ennél is nagyobb fegyvertény talán, hogy a Tesla oszlopok 85 százaléka 150 kW feletti teljesítménnyel bírt, és mindegyik plug & charge élményt nyújtott, no meg, hogy a villanyautók piacán még mindig 60 százalék feletti a vállalat amerikai részesedése, a saját flottájuk pedig nyilván eleve hajlamosabb a saját hálózatukat igénybe venni. Dőlnek a dominók: a GM is a Tesla töltőire vált Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
