A Cadillac Lyriq az új szuperkijelzős villanyautó

Bevett szokás, hogy az új, és drágábban gyártható elektromos technológiáikat először a magasabb vételáron kínált prémium modelljeikbe építik be az autógyártók, nem meglepő tehát, hogy a General Motors vadonatúj Ultium padlólemeze is a vállalat luxusmárkájának első villanyautójában debütál.

Habár a detroiti székhelyű konszernt bizonyára senki sem tekinti az elektromobilitás terjedéséért fáradhatatlanul küzdő autógyártónak, a GM nem új szereplő az elektromos autók piacán: Kínában már több zéró helyi kibocsátású modellje is elérhető, az Egyesült Államokban pedig a Chevrolet Bolt EV kínálkozik azon vásárlók számára, akik hazai gyártótól szeretnének a Tesláknál megfizethetőbb villanyautót venni. Sőt, a tavaly kivont Chevy Volt plug-in hibrid hajtásrendszere már 2011-ben megismertette a fogyasztókat a villanymotor csendességével, és ne feledkezzünk el a szomorú véget ért EV1-ről sem, amire ma már úgy is tekinthetnénk, mint egy hatalmas kihagyott ziccer arra, hogy az e-mobilitás élvonalában legyen a vállalat.

A magyar idő szerint tegnap éjjel bemutatott Cadillac Lyriq persze gyökeresen más, mint a GM eddigi elektromosított termékei. Itt nem a szabályozásnak való megfelelés a fő szempont, hanem azt kell megmutatni a világnak, hogy rendelkezésre áll a cég mérnökei számára a technológia, amitől azt mondhatjuk: a GM felkészült a jövőre. Merthogy villanyautós tervek vannak bőven, 2023-ig összesen 20 elektromos modell elindítása van kitűzve a négy márkán keresztül, az Ultium pedig a Lyriq után bekerül a pick-upoktól kezdve a sportterepjárókig számos különböző kialakítású modellbe, amit a platform moduláris szerkezete tesz lehetővé. Ugyanennek köszönhető az is, hogy az akku kapacitása is szabadon variálható, hiszen építőkockaként lehet játszani a beépített modulokkal.

Mielőtt rátérnénk a Cadillac elektromos SUV-jának specifikációira, érdemes egy apró érdekességet megemlíteni, amit a gyártó már júliusban tisztázott az autós újságírók érdeklődésére, mégpedig az autó nevének történetét. Aki ugyanis ránéz a márka portfóliójára, az az Escalade kivételével csupa kódnévnek kinéző elnevezéssel találja szemben magát (CT4-V, XT4, stb.) – a Lyriq megszakítja ezt a névadási hagyományt, és a rajongók tudni akarták, miért.

A GM elárulta, hogy a villanyautói számára egy új elnevezési struktúrát vezet be (ezzel is reprezentálva a belsőégésű modellekről az elektromosokra való átállást), melyben a nevek –iq végződést kapnak. Phil Dauchy stratégiai igazgató elmondása szerint azért, mert ez remekül összecseng a márka nevével, hisz mindkét szó –ick szótagra végződik a kiejtés során.

Aki most elkezdte magában mondogatni az autó nevét, és összezavarodott, hogy a Lyriq végét röviden, vagy inkább Lyr-eek módon hosszabban kell helyesen mondani, az nincs egyedül. Sőt, az internetezők a GM magyarázatától abban is elbizonytalanodtak, hogy egyáltalán a Cadillacet jól mondták-e ki idáig. Talán a gyártó éppen így akarta elérni, hogy minél többen nézzék az online prezentációt, amiből meg is kaptuk a választ: a Cadillac utolsó magánhangzójaként e betűt ejtünk, a Lyriq végén pedig rövid az i. Segítség lehet, hogy maga a Lyriq az angol lyrics szóból ered, mégpedig azért, mert valamennyi autómárka közül a Cadillac szerepel legtöbbször dalszövegekben. A nomenklatúra következő tagja a Celestiq nevet viseli majd.

Túllépve a névadás körüli kérdéseken, a Lyriq külsőre meglehetősen kilóg a dizájn szempontjából nem kimondottan változatos modellkínálatból, aminek több oka is van. Egyrészt a tervezők a dedikált villanyos architektúrával lehetőséget kaptak egy teljesen új Cadillac megtervezésére, amit nem korlátoznak le a hagyományos meghajtású modellek alkatrészeire szabott dimenziók. Másrészről a dizájnerek egy minden eddiginél modernebb megjelenéssel akartál felruházni az autót, olyannal, ami utal a karosszéria mögött megbújó fejlett technológiákra, és egyben bepillantást nyújt a a márka stílusnyelvezetének jövőjébe.

Hozzá kell tenni továbbá, hogy a Lyriq értékesítése majd csak 2022-ben kezdődik az Egyesült Államokban, addig pedig még bőven változhat az autó külseje, habár a tervezők állítják, hogy 80%-ban már a végleges terméket láthatjuk. Azt továbbra sem tudjuk, hogy a Lyriq hol kerül gyártásba, azt viszont megerősítette a GM, hogy Kínában is gyártani fogja az elektromos divatterepjárót, mégpedig hamarabb, mint az amerikai kontinensen. Ebből kifolyólag az Egyesült Államokban tulajdonképpen nem a Lyriq, hanem a GMC Hummer EV lesz az első villanyautó az utakon Ultium padlólemezzel 2021-ben.

Az exkluzív luxus és páratlan digitalizáció jegyében kialakított utastér leglátványosabb eleme a 33 colos, egyetlen hajlított üveglapból álló kijelző, amivel joggal nevezhetjük a Lyriq-et az új csúcskijelzős villanyautónak. Igaz, a Byton M-Byte gigantikus képernyőjéhez képest még ez is eltörpül. A gyártó elmondása szerint egyetlen kijelző sem rendelkezik ekkora pixelsűrűséggel az autóiparban, és több mint egymilliárd színt képes megjeleníteni, 64-szer többet, mint a legjobb használatban lévő technológia.

A műszerfalon elnyúló kijelző egyébként három részre van osztva: a bal szélsőn a beltéri funkciók vezérelhetők, mint például a világítás, a kormány mögötti középső részen a legfontosabb állapotjelző adatok láthatók, a jobb szélen pedig a navigációhoz, infotainment-rendszerhez lehet hozzáférni. Az autó egyesíteni is tudja a három részt a teljes kijelzős megjelenítéshez.

Érkezésekor a Lyriq a Super Cruise vezetéstámogató-rendszer legújabb változatát hozza magával, ami tudja majd az önálló sávváltást és a távvezérelt parkolást. A GM kiemeli a kétszintes HUD-ot, amely az eddigieknél sokkal látványosabb megjelenítést ígér, valamint az új zajszűrő technológiát, amivel leginkább az abroncsok által keltett hanghatásokat próbálják kizárni az utastérből a mérnökök.

A Lyriq a Cadillac elmondása szerint körülbelül 300 mérföldet, azaz 480 kilométert tud majd megtenni egy töltéssel a 100 kWh-s aksi jóvoltából, de ez még változhat a fejlesztés legvégéig. Az biztos, hogy a villanyautóból készül összkerék-meghajtásos változat, aminek hatótávja nagyjából 20-30 kilométerrel lesz kevesebb, mint a hátsókerekes típusé.

A DC töltési teljesítmény kevesebb, mint amit egy csúcstechnológiás, két év múlva érkező luxusautótól várnánk, 150 kW, amit a gyártó az általában jellemzőnél erősebb, 19 kW-os AC tölthetőséggel próbál ellensúlyozni. Ez persze nem standard, a vásárlók alacsonyabb töltési teljesítményt is választhatnak az otthoni töltéshez.

Az Ultium akkurendszer nikkel-kobalt-mangán kémiát használ, a katódban alkalmazott alumínium azonban segít csökkenteni a szükséges kobalt mennyiségét, olyannyira, hogy ezekben a zacskós cellákban 70%-kal kevesebb van belőle, mint a GM eddigi akkumulátoraiban. A villanymotor teljesítményéről nem derült ki adat, de a fejlesztőknek sikerült közel 50/50 arányú súlyelosztást elérni és 100 milliméterrel lejjebb helyezni a tömegközéppontot, mint az XT5-ös modellben, így alighanem ez lesz a legjobban irányítható autó a márka kínálatában.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.