Most fáj igazán, hogy nincs elég akku Magyarországon

Az elmúlt napok extrém terhelést jelentettek az elektromos hálózat – no meg az ivóvízkészletek – számára, és úgy tűnt, a fő probléma az egyidejű csúcsterhelés és a meleg kombinációja.

Ez valószínűleg így is van, de a költségek miatt is szívhatja az ország a fogát, mert rezsicsökkentés ide vagy oda, a nap végén mindent mi fizetünk.

Does not compute

Van egy remek üzleti ötletem, ha van kedved, beszállhatsz egy kis pénzzel!

Arról lenne szó, hogy az árut akkor gyártjuk, amikor annyira sok van belőle a piacon, hogy még mi fizetünk, hogy átvegyék, majd később, amikor nekünk is kellene belőle, akkor méregdrágán vásárolunk másoktól.

Jól hangzik, nem? Van kedved beszállni?

Nem, nem őrültem meg teljesen, csak leírtam, hogyan bánunk ma az elektromos árammal.

Főleg tavasztól őszig, szép napos időben, napközben annyit termelünk belőle napelemekkel, hogy el sem tudjuk használni. Ilyenkor még exportálunk is áramot, pedig állítólag még olyan is van, hogy ilyenkor negatív az áramár a tőzsdén.

Este, csúcsidőben viszont, amikor már nem termelnek a napelemek, jön az a csúcsfogyasztás, ami épp a napokban okozott komoly gondot az országnak.

Amiről kevesebb szó esett: ilyenkor nemcsak az a gond, hogy nagy a rendszerterhelés, de rendkívül drága is. A magyar árampiacon normális esetben 150-200 euró között mozognak az árak az esti csúcsidőben, de előfordul, hogy 300 fölé is felszöknek. Múlt hétfőn este viszont majdnem 800 euróba került 1 MWh.

De miért csináljuk ezt az őrültséget? – kérdezhetnénk. Ezt nem adja ki a matek, vagy does not compute, angol szlenggel élve.

Nos, a napelemek fizikai adottságával nem tudunk mit tenni, a holdfénynél elég gyér a termelés. A szélerőművek telepítése már segíthet ezen részben, hiszen természetéből adódóan a szélenergia eléggé jól kiegészíti a fotovoltaikus termelést.

De van itt még valami, ami segíthet és a világ több országában már komolyan segít is: az akkus energiatárolók.

Remek irány az is, hogy mindenfajta alternatív, a fizika törvényeire épülő energiatárolással is segítünk a hálózaton, legyen az szivattyús víztározó, vagy épp sűrített levegő, de a gond ezekkel általában az, hogy valami természeti adottsághoz kötődnek.

Gigawattórás léptékű sűrített levegős energiatároló épülhet a szomszédunkban

Az akkus tárolás előnye, hogy oda rakjuk le, ahová kell. Ráadásul, ha szétszórjuk több helyszínre, azzal ellenállóbb, decentralizáltabb energiahálózatot kapunk. Az már inkább energiapolitikai, vagy mélyebb szakmai kérdés, hogy az energiatárolóknak a háztartásoknál, a trafókörzetekben, alállomásoknál, vagy régi erőművek helyén van jobb helye, vagy esetleg egy vegyes rendszer kell.

A lényeg viszont nem változik: a napközbeni (túl)termelést elraktározzuk estére.

Egyelőre még nem nyárról télre, hanem délről este hatra. Tehát nem eladjuk borzasztóan olcsón, hanem akkor használjuk fel, amikor az áram botrányosan drága.

Előttünk járnak

Ez nem sci-fi, van, ahol már mai is működik.

A fenti képen jól látszik, hogy a 40 milliós Kaliforniában napközben annyi a naperőművek termelése, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott napon délelőtt 11-kor több mint 21 GW (10 db Paks) csúcsteljesítményt adtak le. Az is jól látszik azonban, hogy az állam területén évek óta folyamatosan növekvő kapacitású akkus energiatárolókat (BESS) ekkor éppen 7,5 gigawattal töltötték, magyarul a túltermelés (egy része) oda ment. Az akkumulátorok töltése egyébként reggel 7-kor (már ekkor 3 gigawattal!) indult és este 18 óráig tartott.

Az akkumulátortelepek tipikus töltési és merítési görbéje a kaliforniai piacon (CASIO). Forrás: gridstatus.io

Aztán 18 órakor az akkumulátorok energiatároló módból energiaforrás módba váltottak, 20 órakor például 10 GW teljesítmény érkezett innen, ami az állam energiaszükségletének 33 százalékát adta. Egészen reggel ötig volt a BESS rendszerekre szükség, ekkor indult el ismét a töltésük.

Az elmúlt hát Kaliforniában. Sárga: napelem; lila: akku; zöld: szél. Forrás: gridstatus.io

Természetesen ez nem csak egy napra igaz, beszúrtam egy grafikont egy egész hétről, ahol a sárga napelemes termelés mellett jól látszik, ahogy az azt követő lila BESS merítés besegít az esti csúcsba.

Január első hete Kaliforniában. Sárga: napelem; lila: akku; zöld: szél. Forrás: gridstatus.io

És nem, nem csak nyáron működik ez így. Persze a teljesítmény visszaesik, de a tél közepén, január első hetében is jól láthatóan besegítenek az akkuk az import csökkentésében.

Gázerőmű volt, most 3 GWh-s akkus energiatároló a PG&E kaliforniai Moss Landing erőműve. Forrás: CBS News

Éves szinten átlagosan az esti csúcs 20-25 százalékát fedezik akkumulátorok, de a rekord, az idén március 29-én mért 44 százalék volt.

Új rekord: a csúcson Kalifornia fogyasztásának 44 százaléka akkukról ment. Forrás: gridstatus.io

Kaliforniában már 0-24 órában működnek az akkumulátorok, így éjszaka is van napenergia

Évtizedes projektek helyett

A BESS rendszerek egyik nagy előnye, hogy a hagyományos, hosszú években, atomerőmű esetén évtizedekben mérhető építési idő, és a jelek szerint nehezen kontrollálható költségek helyett nagyon gyorsan telepíthetőek.

Kalifornia példájánál maradva, az államban lévő 17 GW akkumulátoros teljesítmény (8,5 Paks) 90 százalékát az utóbbi öt évben telepítették.

Persze maga az ötlet Kaliforniában sem öt éves, ők már egy évtizede elkezdtek ezen dolgozni, pedig akkor még tényleg hollywoodi forgatókönyvnek tűnt, hogy akkukkal váltsunk ki hagyományos erőműveket.

80 MWh-nyi akkumulátort telepít Los Angelesben a Tesla

A fentiekben többször elővettem Paks teljesítményét, mint összehasonlítási alapot, de természetesen ez abszolút nem fair. A megújulók és a BESS rendszerek együttesen jelenleg még nem versenytársai egy atomerőműnek, csak azért használtam Paksot, mert annak 2 gigawattos teljesítményét jól ismerjük, mond valamit a magyar olvasónak, ellenben egy tetszőleges magyar gázerőművel, amiről a szakmán kívül senki soha nem hallott még.

Most első körben azt látjuk a világban, hogy a megújulókhoz kapcsolt BESS rendszerek a hálózat legnagyobb igénybevételére rásegítő gázerőműveket váltják ki, amelyek zömmel csak az esti órákban, rövid időre üzemelnek és építésük, fenntartásuk igen költséges, miközben üzemanyagellátásuk potenciálisan rizikós – lásd a mi régiónk problémáját.

Kína elképesztő rekordot ért el a napelemek és akkumulátorok telepítésében

A költségek terén az sem elhanyagolható, hogy a BESS rendszerek ára folyamatosan csökken, 2015 és 2024 között globálisan 88 százalékkal esett, miközben a gyártói garanciák már 20 évnél járnak.

Hosszú távon egyébként a közel 100 százalékos megújulós álom sem utópia. Az EMBER, az egyik legismertebb energetikai agytröszt egy tavalyi kutatása szerint 97 százalék fölé menni még igen költséges, nem térül meg, de a világ legnaposabb városaiban már ma is kifizetődő lehet a 95-97 százalék elérése és még a ködös Albionban is racionális a 63 százalék.

Merthogy, megawattórára vetítve, a napelemek és akkus energiatárolók kombinációja már ma olcsóbb, mint egy új szén vagy atomerőmű építése, műszakilag pedig kivitelezhető a 24 órás, 365 napos üzem.

De nem kell ilyen messzire menni, egyelőre elég lenne az esti csúcs kisegítése pár nagyobb akkuteleppel, amelyek a nappali napenergia, illetve később a szélenergia túltermelését is el tudnák raktározni estére.

Európában az energiatárolás már nagyobbra nőtt, mint az atomenergia

Elszalasztott lehetőség

Magyarország esetében különösen fájó, hogy miközben akkumulátorgyártó nagyhatalommá vált az ország, az energiatárolóként való akkutelepítésben nagyon lemaradt. A hazai energiatermelésen belül a napenergia arányával tavaly világelsők voltunk, ami jól hangzik ugyan, de csak félsiker, ha a napsütéses órákban termelt felesleget nem tudjuk eltárolni azokra az órákra, amikor szükség lenne az energiára, de a naperőművek már nem termelnek.

Magyarország világelső lett a napenergiában – így termelt áramot a világ 2025-ben

Most itt állunk, képletesen szólva letolt nadrággal, a nyári túltermeléssel küzdve, az esti drága import áramot vásárolva, miközben 3100 milliárdot költöttünk adókból arra, hogy előadjuk a rezsicsökkentésnek hívott szemfényvesztést.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.